1. A felülvizsgálati szabályok módosítása (2026. január 1-jétől hatályos rendelkezések)
A többek között a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt (Pp.) módosító, az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény (Módtv.) a Kúria megváltozott felülvizsgálati (jogegységesítő) szerepéhez igazodó szabályokat jelenik meg. A jogalkotó főszabály szerint engedélyezéshez köti a felülvizsgálatot és a felülvizsgálatból kizárt részletező szabályok egy részét eltörli. Ezzel párhuzamosan pedig a felülvizsgálat engedélyezését kiterjeszti a korábban törvény alapján kizárt ügykörökre, annak érdekében, hogy a Kúria jogegységesítő szerepe ezekben az ügyekben is érvényesülni tudjon.
A jogalkotó meghatározott esetekben és ügytípusokban ugyanakkor alanyi jogon biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét. Így nem szükséges engedélyezési kérelem, ha az ítélőtábla a törvényszék ítéletét megváltoztató döntést hoz, illetve, ha a törvényszék személyi állapotot érintő perben megváltoztatja a járásbíróság ítéletét. Ugyancsak alanyi jogon illeti meg a feleket a felülvizsgálat kezdeményezésének joga személyiségi jogi és közérdekű adat megismerésére irányuló perekben.
A Módtv. kibővíti továbbá a felülvizsgálat engedélyezését megalapozó okokat és beépíti a közigazgatási perrendtartásban már szereplő azon engedélyezési okot, ha kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés miatt indokolt a felülvizsgálat.
A Módtv. kötelező jelleggel írja elő az első- vagy másodfokú ítélet Kúria általi hatályon kívül helyezését a másodfok által helybenhagyott döntések esetén akkor, ha a Kúria az ügy érdemére kiható jogszabálysértést állapít meg.
Újítás továbbá, hogy ha a felülvizsgálat engedélyezésére olyan ügyben kerül sor, amelyben törvény kizárja a felülvizsgálatot (ebbe a körbe vonható a nemperes eljárásokra vonatkozó jogszabályok jelentős része), és a Kúria az ügy érdemére kiható jogszabálysértést vagy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést állapít meg, azonban a jogszabálysértés a jogviszony természete vagy a beállt joghatások jellege miatt nem orvosolható, a Kúria kizárólag a jogsértés tényét állapítja meg.
2. Az egyszerűsített polgári per bevezetése (2025. augusztus 19-től hatályos)
A Módtv. bevezeti az egyszerűsített per jogintézményét, amelynek alkalmazásáról a felek írásbeli szerződésükben dönthetnek. Személyállapoti és munkaügyi perekben, valamint fogyasztói jogvitákban azonban nincs helye ilyen pertípus kikötésének. A kötelező jogi képviselethez kötött egyszerűsített per lényegét tekintve egy írásbeli polgári per, amelyben kizárólag okirati és szakértői bizonyításnak van helye, tárgyalás tartására nem kerül sor, a bíróság pedig soron kívül jár el.
A Módtv. ezzel összefüggésben kedvezőbb illetékszabályokat vezet be: az egyszerűsített polgári per illetéke az egyébként fizetendő illeték 70%-a, de legalább 18.000,- Ft.
Ha a jogvita tekintetében szakkérdés merül fel, a felperesnek már a keresetleveléhez csatolnia kell az elkészült szakvéleményt. A pert megelőzően a szakvélemény beszerzésére sor kerülhet akár az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti megbízás alapján, akár a szakértő közjegyzői nemperes eljárásban vagy polgári nemperes eljárásban történő kirendelése útján. A szakvélemény elkészítése során ugyanakkor a szakértőnek a kérelmező ellenfelét előzetesen értesítenie kell a kirendelés tárgyáról, a vizsgálandó kérdések köréről, az általa kitűzött helyszíni szemléről és vizsgálatról, lehetővé kell tennie, hogy az ellenfél a vizsgálat tárgya szempontjából lényeges észrevételeit és kérdéseit előterjessze, valamint a szakvéleményt az ellenfél észrevételeit értékelő módon, az ellenfél kérdéseit megválaszolva kell elkészítenie.
Amennyiben a szakvélemény nem felel meg e követelményeknek, úgy az aggályosnak minősül, a szakvélemény kiegészítésének ugyanakkor nincs helye.
A per általános szabályok szerinti folytatására a bíróság a felek egybehangzó kérelme esetén áttérhet.
3. Rövidített indokolást tartalmazó ítélet (2025. augusztus 19-től hatályos)
A jogalkotó kibővíti a rövidített indokolást tartalmazó ítélet esetköreit. Ilyen ítélet meghozatalára lesz lehetőség ugyanis, ha az ítélet kihirdetésekor egyik fél sincs jelen vagy ha az ítélet kihirdetésekor a jelen lévő felek egyike sem kér részletes indokolással ellátott ítéletet bírói felhívásra. Amennyiben a rövidített indokolást tartalmazó ítélet ellen valamelyik fél fellebbezést kíván előterjeszteni, úgy a rövidített indokolást tartalmazó ítélet kézbesítésétől számított 5 munkanapon belül be kell jelentenie az ítélet ellen fellebbezési szándékát és igazolnia kell a fellebbezési szándékbejelentés illetékének megfizetését (a fellebbezési szándékbejelentés illetéke az egyébként fizetendő fellebbezési illeték 5%-a, de legalább 5.000,- Ft, legfeljebb 100.000,- Ft). Ilyen esetben a bíróság részletes indokolással ellátott ítéletet hoz, amely ellen a fellebbezési szándékot bejelentő fél az általános szabályok szerint fellebbezést terjeszthet elő.
4. Online tárgyalások (2026. január 1-jétől hatályos)
A Módtv. megteremti a tárgyaláson online hallgatóságként történő részvétel lehetőségét az igazságszolgáltatás területén is megjelenő digitalizációs igényre és a jogi oktatás korszerűsítésére figyelemmel. Az online tárgyalások tartásának előfeltétele az adott bíróságon a technikai feltételek rendelkezésre állása. Az online hallgatóságként történő részvétel feltétele az erre a célra létrehozott felületen történő azonosításhoz kötött, Dáptv. szerinti regisztráció. A Módtv. ezzel egyidejűleg garanciális szabályokat fogalmaz meg az esetleges visszaélések elkerülése érdekében az online tárgyalásról történő kép-és hangfelvételkészítés tilalmának kimondásával, továbbá annak büntetőjogi szankcionálásával (a személyes adattal történő visszaélés tényállása esetköreinek Btk-ban történő módosításával).
A tárgyaláson online hallgatóságként az első 100 eredményesen regisztráló nagykorú természetes személy vehet részt, a felsőoktatási intézmények jogi vagy államtudományi képzési területén tanuló hallgatóját, oktatóját és kutatóját pedig elsőbbségi regisztrációs jog illeti meg.
A Módtv. kibővíti a tárgyalótermi és online hallgatóság kizárásának esetköreit azzal, ha az adott személy jelenléte a bizonyítás eredményességének befolyásolására valószínűsíthetően alkalmas lehet.
A peres felek a tárgyalás megkezdése előtt kérhetik a tárgyalásra online hallgatóságként regisztrált személyek nevének és arcképmásának megismerését annak ellenőrzése céljából, hogy az adott személy tárgyaláson történő jelenléte alkalmas-e a bizonyítás eredményességének hátrányos befolyásolására. A bíróság kizárja az online tárgyaláshallgatásból azt a személyt is, aki nem működik közre az esetleges érintettség körülményeinek feltárásában.
A bíróság az online hallgatóság tárgyaláson történő részvételét a tárgyalás kitűzésével egyidejűleg maga is kizárhatja, ha a tárgyalásra idézett perbeli személyek és közreműködők jelentős számára tekintettel a kizárással kapcsolatos körülmények ellenőrzése valószínűsíthetően veszélyeztetné a tárgyalás időszerű lefolytatását.
5. Határidő túllépése esetén vagyoni elégtétel (2025. augusztus 19-től hatályos)
A Módtv. bevezeti a törvényi intézkedési határidők eljáró bíróság általi túllépése esetére a vagyoni elégétel intézményét, amelynek összegét naponta, a minimálbér 1,5%-ának megfelelő összegben (jelenleg 8724,- Ft-ban) határozza meg. A vagyoni elégtétel a félnek automatikusan jár, a fizetendő összegről a bíróság értesíti a bíróság gazdasági hivatalát, amely intézkedik a kifizetés iránt. Ezzel párhuzamosan bővülnek az eljárás elhúzódása miatti kifogás esetkörei is, azzal, hogy eljárás elhúzódása miatti kifogás nyújtható be akkor is, ha a bíróság határidőben nem intézkedik a vagyoni elégtétel kifizetése iránt.
Szerző: Springer Petra
Legfrissebb tartalmaink
Rekordszámú adatvédelmi incidenst jelentettek 2025-ben – Továbbra sem csökken a GDPR jelentősége
Az európai adatvédelmi hatóságok 2025-ben összesen mintegy 1,2 milliárd eurónyi GDPR-bírságot szabtak ki, ezzel a rendelet 2018-as alkalmazandóvá válása óta kiszabott szankciók összértéke meghaladja a 7,1 milliárd eurót – derül ki a DLA Piper legfrissebb, évente megjelenő GDPR Fines and Data Breach Survey című riportjából*.
Fókuszban a támogatási ügyek: ugrásszerű növekedés a perek számában
A támogatási szerződések fontos szerepet töltenek be a magyar gazdaságban, mivel EU‑s forrásokat biztosítanak vállalkozások projektjeihez, elősegítve ezzel a gazdasági aktivitást, valamint a hazai kutatás‑fejlesztési és innovációs tevékenységek erősítését.
Recent Updates on FDI Screening in Hungary
Read the interview with András Posztl, Country Managing Partner at DLA Piper Hungary.