1. A felülvizsgálati szabályok módosítása (2026. január 1-jétől hatályos rendelkezések)
A többek között a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt (Pp.) módosító, az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény (Módtv.) a Kúria megváltozott felülvizsgálati (jogegységesítő) szerepéhez igazodó szabályokat jelenik meg. A jogalkotó főszabály szerint engedélyezéshez köti a felülvizsgálatot és a felülvizsgálatból kizárt részletező szabályok egy részét eltörli. Ezzel párhuzamosan pedig a felülvizsgálat engedélyezését kiterjeszti a korábban törvény alapján kizárt ügykörökre, annak érdekében, hogy a Kúria jogegységesítő szerepe ezekben az ügyekben is érvényesülni tudjon.
A jogalkotó meghatározott esetekben és ügytípusokban ugyanakkor alanyi jogon biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét. Így nem szükséges engedélyezési kérelem, ha az ítélőtábla a törvényszék ítéletét megváltoztató döntést hoz, illetve, ha a törvényszék személyi állapotot érintő perben megváltoztatja a járásbíróság ítéletét. Ugyancsak alanyi jogon illeti meg a feleket a felülvizsgálat kezdeményezésének joga személyiségi jogi és közérdekű adat megismerésére irányuló perekben.
A Módtv. kibővíti továbbá a felülvizsgálat engedélyezését megalapozó okokat és beépíti a közigazgatási perrendtartásban már szereplő azon engedélyezési okot, ha kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés miatt indokolt a felülvizsgálat.
A Módtv. kötelező jelleggel írja elő az első- vagy másodfokú ítélet Kúria általi hatályon kívül helyezését a másodfok által helybenhagyott döntések esetén akkor, ha a Kúria az ügy érdemére kiható jogszabálysértést állapít meg.
Újítás továbbá, hogy ha a felülvizsgálat engedélyezésére olyan ügyben kerül sor, amelyben törvény kizárja a felülvizsgálatot (ebbe a körbe vonható a nemperes eljárásokra vonatkozó jogszabályok jelentős része), és a Kúria az ügy érdemére kiható jogszabálysértést vagy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést állapít meg, azonban a jogszabálysértés a jogviszony természete vagy a beállt joghatások jellege miatt nem orvosolható, a Kúria kizárólag a jogsértés tényét állapítja meg.
2. Az egyszerűsített polgári per bevezetése (2025. augusztus 19-től hatályos)
A Módtv. bevezeti az egyszerűsített per jogintézményét, amelynek alkalmazásáról a felek írásbeli szerződésükben dönthetnek. Személyállapoti és munkaügyi perekben, valamint fogyasztói jogvitákban azonban nincs helye ilyen pertípus kikötésének. A kötelező jogi képviselethez kötött egyszerűsített per lényegét tekintve egy írásbeli polgári per, amelyben kizárólag okirati és szakértői bizonyításnak van helye, tárgyalás tartására nem kerül sor, a bíróság pedig soron kívül jár el.
A Módtv. ezzel összefüggésben kedvezőbb illetékszabályokat vezet be: az egyszerűsített polgári per illetéke az egyébként fizetendő illeték 70%-a, de legalább 18.000,- Ft.
Ha a jogvita tekintetében szakkérdés merül fel, a felperesnek már a keresetleveléhez csatolnia kell az elkészült szakvéleményt. A pert megelőzően a szakvélemény beszerzésére sor kerülhet akár az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti megbízás alapján, akár a szakértő közjegyzői nemperes eljárásban vagy polgári nemperes eljárásban történő kirendelése útján. A szakvélemény elkészítése során ugyanakkor a szakértőnek a kérelmező ellenfelét előzetesen értesítenie kell a kirendelés tárgyáról, a vizsgálandó kérdések köréről, az általa kitűzött helyszíni szemléről és vizsgálatról, lehetővé kell tennie, hogy az ellenfél a vizsgálat tárgya szempontjából lényeges észrevételeit és kérdéseit előterjessze, valamint a szakvéleményt az ellenfél észrevételeit értékelő módon, az ellenfél kérdéseit megválaszolva kell elkészítenie.
Amennyiben a szakvélemény nem felel meg e követelményeknek, úgy az aggályosnak minősül, a szakvélemény kiegészítésének ugyanakkor nincs helye.
A per általános szabályok szerinti folytatására a bíróság a felek egybehangzó kérelme esetén áttérhet.
3. Rövidített indokolást tartalmazó ítélet (2025. augusztus 19-től hatályos)
A jogalkotó kibővíti a rövidített indokolást tartalmazó ítélet esetköreit. Ilyen ítélet meghozatalára lesz lehetőség ugyanis, ha az ítélet kihirdetésekor egyik fél sincs jelen vagy ha az ítélet kihirdetésekor a jelen lévő felek egyike sem kér részletes indokolással ellátott ítéletet bírói felhívásra. Amennyiben a rövidített indokolást tartalmazó ítélet ellen valamelyik fél fellebbezést kíván előterjeszteni, úgy a rövidített indokolást tartalmazó ítélet kézbesítésétől számított 5 munkanapon belül be kell jelentenie az ítélet ellen fellebbezési szándékát és igazolnia kell a fellebbezési szándékbejelentés illetékének megfizetését (a fellebbezési szándékbejelentés illetéke az egyébként fizetendő fellebbezési illeték 5%-a, de legalább 5.000,- Ft, legfeljebb 100.000,- Ft). Ilyen esetben a bíróság részletes indokolással ellátott ítéletet hoz, amely ellen a fellebbezési szándékot bejelentő fél az általános szabályok szerint fellebbezést terjeszthet elő.
4. Online tárgyalások (2026. január 1-jétől hatályos)
A Módtv. megteremti a tárgyaláson online hallgatóságként történő részvétel lehetőségét az igazságszolgáltatás területén is megjelenő digitalizációs igényre és a jogi oktatás korszerűsítésére figyelemmel. Az online tárgyalások tartásának előfeltétele az adott bíróságon a technikai feltételek rendelkezésre állása. Az online hallgatóságként történő részvétel feltétele az erre a célra létrehozott felületen történő azonosításhoz kötött, Dáptv. szerinti regisztráció. A Módtv. ezzel egyidejűleg garanciális szabályokat fogalmaz meg az esetleges visszaélések elkerülése érdekében az online tárgyalásról történő kép-és hangfelvételkészítés tilalmának kimondásával, továbbá annak büntetőjogi szankcionálásával (a személyes adattal történő visszaélés tényállása esetköreinek Btk-ban történő módosításával).
A tárgyaláson online hallgatóságként az első 100 eredményesen regisztráló nagykorú természetes személy vehet részt, a felsőoktatási intézmények jogi vagy államtudományi képzési területén tanuló hallgatóját, oktatóját és kutatóját pedig elsőbbségi regisztrációs jog illeti meg.
A Módtv. kibővíti a tárgyalótermi és online hallgatóság kizárásának esetköreit azzal, ha az adott személy jelenléte a bizonyítás eredményességének befolyásolására valószínűsíthetően alkalmas lehet.
A peres felek a tárgyalás megkezdése előtt kérhetik a tárgyalásra online hallgatóságként regisztrált személyek nevének és arcképmásának megismerését annak ellenőrzése céljából, hogy az adott személy tárgyaláson történő jelenléte alkalmas-e a bizonyítás eredményességének hátrányos befolyásolására. A bíróság kizárja az online tárgyaláshallgatásból azt a személyt is, aki nem működik közre az esetleges érintettség körülményeinek feltárásában.
A bíróság az online hallgatóság tárgyaláson történő részvételét a tárgyalás kitűzésével egyidejűleg maga is kizárhatja, ha a tárgyalásra idézett perbeli személyek és közreműködők jelentős számára tekintettel a kizárással kapcsolatos körülmények ellenőrzése valószínűsíthetően veszélyeztetné a tárgyalás időszerű lefolytatását.
5. Határidő túllépése esetén vagyoni elégtétel (2025. augusztus 19-től hatályos)
A Módtv. bevezeti a törvényi intézkedési határidők eljáró bíróság általi túllépése esetére a vagyoni elégétel intézményét, amelynek összegét naponta, a minimálbér 1,5%-ának megfelelő összegben (jelenleg 8724,- Ft-ban) határozza meg. A vagyoni elégtétel a félnek automatikusan jár, a fizetendő összegről a bíróság értesíti a bíróság gazdasági hivatalát, amely intézkedik a kifizetés iránt. Ezzel párhuzamosan bővülnek az eljárás elhúzódása miatti kifogás esetkörei is, azzal, hogy eljárás elhúzódása miatti kifogás nyújtható be akkor is, ha a bíróság határidőben nem intézkedik a vagyoni elégtétel kifizetése iránt.
Szerző: Springer Petra
Legfrissebb tartalmaink
Interview with Dávid Kőhegyi published on Børsen
Read the latest interview with Dávid Kőhegyi published on Børsen, one of Denmark’s leading and most influential business and financial newspapers. Please note that the text
Átrendeződő erőviszonyok a zöld energia átmenetben: merre tart az M&A‑piac és a régió befektetési térképe?
A DLA Piper 2026-os energia átmeneti M&A jelentése (Energy Transition M&A Report 2026*) szerint a globális tranzakciós dinamika egyszerre mutatott visszaesést és erősödést.
Merre áramlik a tőke? Rekordszintű felvásárlási hullám formálja az M&A‑piacot
A vállalati felvásárlások és egyesülések piaca továbbra is érzékenyen reagál a geopolitikai és makrogazdasági környezet változásaira. A 2025‑ös év a bizonytalanságok ellenére – részben éppen azok hatására – az elmúlt évtized egyik legerősebb időszaka volt: a globális M&A‑volumen 41%-kal, 4,81 ezer milliárd dollárra nőtt, amely minden idők második legmagasabb értéke.