Megjelent a 2023. évi CVIII. törvény, azaz az ESG törvény és a számviteli törvény újabb módosítása, ami újabb könnyítéseket hoz a hazai vállalkozások fenntarthatósági és kapcsolódó jelentéstételi kötelezettségeiben. A módosítások június 20-ától hatályosak, amelyekről Dránovits Dóra, szenior ügyvéd, a DLA Piper Hungary ESG koordinátora készített összefoglalót.
A módosítások főként az ESG törvény személyi és időbeli hatályát, az ESG közreműködőkre vonatkozó egyes vonatkozó szabályokat, valamint a szállítókkal szemben alkalmazható intézkedéseket, a tőlük kérhető adatok köré érinti.
Módosítások a személyi hatályban – kit kötelez az ESG törvény?
Az ESG törvény eredeti szövege a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek mindkét nagyvállalati kategóriában az előző üzleti év adatai (mérlegfőösszeg, árbevétel, alkalmazottak létszáma) alapján, bizonyos határértékek elérése esetén rendelte el, illetve meghatározta, hogy az első kategóriába eső nagyvállalkozásokat 2024. üzleti évtől, a második kategóriába tartozó nagyvállalkozásokat 2025. üzleti évtől terhelik a törvényi kötelezettségek.
A 2024. év végi módosítással az első nagyvállalati kategória, a 2024. üzleti évtől kötelezett nagyvállalkozások esetén a vizsgált időszak megváltozott: a megelőző üzleti év helyett a megelőző két üzleti év adatainak kell elérnie a meghatározott határértékeket.
Az elfogadott módosítás értelmében a második nagyvállalati kategóriában, azaz a 2025. üzleti évtől kötelezett nagyvállalatok esetén is előírja a két üzleti év figyelembevételét, valamint az alkalmazandó mutató- és határértékeket is módosítaná. A korábbi határértékek – 10 milliárd forint mérlegfőösszeg, 20 milliárd forint árbevétel, 250 fő foglalkoztatott – vizsgálata helyett az ESG törvény a módosítás követően azokra a nagyvállalkozásokra alkalmazandó, amelynek az árbevétele meghaladja a nettó 90 milliárd forintot, foglalkoztatottjainak száma meghaladja az 500 főt, és amelyek főtevékenysége szerepel a törvény vonatkozó mellékletében.
A fentiek mellett lényeges változás, hogy a korábbiakkal ellentétben a közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozások a módosítás értelmében – közvetlen kötelezettként – kikerülnének a törvény hatálya alól, őket az ESG törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettségek a továbbiakban csak mint a közvetlen kötelezett nagyvállalkozások szállítóit terhelhetnék.
Változások a törvényi kötelezettségek időbeli hatályában
- január 1-jétől kötelezett nagyvállalkozásokra vonatkozó szabályok
A jelenlegi szöveg szerint a nagyvállalkozásokat a fenntarthatósági célú átvilágításra vonatkozó kötelezettségeiket először a 2025. üzleti évben alkalmazza, és a 2025. évre vonatkozó ESG beszámolójukat 2026-ban készítik el.
A fenti rendelkezés a javaslat szerint teljes egészében törlésre kerülne. Ennek megfelelően a módosítást követően a kötelezettségek az adott nagyvállalkozást attól az időponttól terhelik, amikor az egymást követő második évben elérik a fent írt határértékeket.
Mikro-, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó szabályok
A javaslat alapján az ESG törvény hatálya 2027. június 30-ig még annyira sem terjedne ki a kkv-ra és mikrovállalkozásra, hogy a törvény által kötelezettek bármilyen ESG adatot kérhetnének tőlük. Eddig az időpontig tehát a mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülő beszállítóktól semmilyen ESG adatszolgáltatás nem kérhető. Ennek megfelelően a beszállítók átvilágítására vonatkozó kötelezettségeinek a továbbra is kötelezett nagyvállalkozások csak olyan beszállítóik tekintetében tudnak eleget tenni, akik maguk is nagyvállalkozásnak minősülnek. Ezzel gyakorlatilag a törvény eredeti céljának megfelelő fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségeiknek csak a 2028. üzleti év tekintetében tudnak majd eleget tenni.
A mikro-, kis- és középvállalkozás szállító szintén nem köteles szállítói kérdőívet kitölteni (és a megrendelője nem jogosult ilyen kérdőív kitöltésére kérni), ha rendelkezik állami ESG minősítéssel. Fontos tehát, hogy az – akár hazai, akár külföldi – ESG minősítők által kiállított nem, hanem kizárólag a Kormányrendeletben kijelölt állami ESG minősítő által kiállított minősítések felelnek meg ennek a célnak.
Szállítókkal szemben alkalmazandó intézkedések
Az ESG törvény előírja azokat az eszközöket, amiket a vállalkozás alkalmazhat vagy alkalmazni köteles abban az esetben, ha a közvetlen szállítójánál vállalati felelősségvállalással kapcsolatos vagy környezetvédelmi kötelezettség megsértését tapasztalja. A módosítás előtt a törvény alapján a vállalkozás – többek között – köteles volt bizonyos feltételek fennállása esetén szállítójával az üzleti kapcsolatot 3 hónapra felfüggeszteni vagy súlyosabb esetben megszüntetni.
A fentieket a módosítás akként változtatja meg, hogy a vállalkozás az üzleti kapcsolat felfüggesztésére 30 napra köteles, valamint kikerül a kötelező intézkedések közül az üzleti kapcsolat megszüntetése. Ezek a változások természetesen nem zárják ki, hogy a vállalkozás szállítóival szemben ennél szigorúbb intézkedéseket alkalmazzon.
ESG beszámolóra vonatkozó szabályok
A módosítás alapján több kötelezettség, illetve azok hatálybalépési időpontja módosul. Megszűnik az előaudit intézménye, és a vállalkozások először a 2027. évről készült beszámolójukat kötelesek az SZTFH részére benyújtani, illetve honlapjukon közzétenni. Szintén 2027-re tolódik a társadalmi felelősségvállalási stratégia első közzétételének időpontja.
ESG közreműködőkre vonatkozó új szabályok
A módosítás alapján az ESG tanúsítókat továbbra is az SZTFH tartja nyilván, akkreditációjukat azonban a továbbiakban nem az SZTFH, hanem a nemzeti akkreditációs törvény szerint kijelölt személy végzi. Az akkreditációs követelmények meghatározása továbbra is a Kormány hatáskörébe tartozik.
Az akkreditációhoz és nyilvántartásba-vételhez kötött közreműködői tevékenységek nyilvántartásban nem szereplő személy általi végzése már a törvény korábbi rendelkezései alapján is jogosulatlan közreműködői tevékenységnek minősült és így szankcionálható volt. A módosítás alapján azonban már nemcsak a tevékenység végzése, hanem önmagában a tevékenység végzésére irányuló szolgáltatás felkínálása is jogosulatlan ESG közreműködői tevékenységnek minősül.
Végül az új szabály kimondja, hogy az állami ESG minősítő hozzáférhet a vállalkozások (és az ESG adatszolgáltatást önként vállaló szervezetek) ESG menedzsmentplatformon tárolt adataihoz. A törvény alapján az ESG minősítők az ESG menedzsmentplatformon keresztül benyújtott ESG beszámoló alapján, kiegészítve további, közhiteles adatbázisokból és nyilvános forrásokból hozzáférhető vállalati adatokkal minősítheti a vállalkozásokat – ez alapján feltehető, hogy minden ESG minősítő számára valamilyen hozzáférés szükséges az ESG menedzsmentplatform adataihoz. Erre is tekintettel az új szabály számos kérdést vet fel, így különösen, hogy mi indokolja az állami és nem állami ESG minősítők közötti különbségtételt, illetve, hogy az ESG menedzsmentplatformon tárolt adatokhoz való hozzáférés további szabályai hogyan alakulnak majd, a nem állami ESG minősítők hogyan szerezhetik meg a minősítéshez szükséges adatokat. Ezekre a kérdésekre az állami ESG minősítőről, annak eljárására vonatkozó szabályokról szóló Kormányrendelet, illetve az ESG menedzsmentplatform működésének szabályairól szóló SZTFH rendelet adhat majd választ.
Változások a számviteli törvényben
A számviteli törvény módosítása az ún. “stop-the-clock” irányelvet ülteti át a hazai jogrendszerbe, ami a Bizottság februári Omnibus javaslatcsomagjának részeként két évvel elhalasztja a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségek teljesítését.
Ennek megfelelően a számviteli törvény módosítása alapján a fenntarthatósági jelentést a 2025-ben (és az azt követő években) kezdődő üzleti évre vonatkozó fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség elhalasztásra kerül, a kötelezettség hatálya alá tartozó vállalkozások két év haladékot kapnak első fenntarthatósági jelentésük elkészítésére és benyújtására.
Szerző: Dránovits Dóra
Dránovits Dóra*
az ESG szakterület szakmai koordinátora,
Projektfejlesztési és Restrukturálási csoport
Dránovits Dóra
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
Újabb könnyítések a cégek fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségeiben – elfogadták az ESG törvény és a számviteli törvény módosítását
Megjelent a 2023. évi CVIII. törvény, azaz az ESG törvény és a számviteli törvény újabb módosítása, ami újabb könnyítéseket hoz a hazai vállalkozások fenntarthatósági és kapcsolódó jelentéstételi kötelezettségeiben.
Ismét változhat az ESG törvény – a magyar vállalkozások is mentesülhetnek az ESG jelentéstételi kötelezettségek alól
A múlt hét végén megjelent a Nemzetgazdasági Minisztérium és az SZTFH által jegyzett javaslat a 2023. évi CVIII. törvény, azaz az ESG törvény újabb módosításáról.
Omnibusz – Részletesen a Bizottság jelentéstételi javaslatcsomagjáról
Az Európai Bizottság 2025. február 26-án mutatta be átfogó javaslatát a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD), a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv (CSDDD) és az uniós taxonómiai rendelet módosítására.