A DLA Piper legfrissebb jelentése, az International Shrinkflation Guide, átfogó képet nyújt arról, hogy miképpen reagálnak a világ különböző országai a „shrinkflation” jelenségére – vagyis arra a gyakorlatra, amikor a fogyasztási cikkek gyártói csökkentik a termékek méretét vagy mennyiségét, miközben az ár változatlan marad. A szabályozási környezet rendkívül széttagolt, ugyanakkor Magyarország a vizsgált 26 ország közül az egyik legelőrehaladottabb – derül ki a riportból. Az egyes országok szabályozási gyakorlatáról és a világ szinten is egyedülálló hazai megközelítésről Marosi Zoltán, partner, a DLA Piper Hungary versenyjogi csoportjának társvezetője készített összefoglalót.
Nemzetközi kitekintés: azonos jelenség, eltérő reakció
A jelentés szerint jelenleg 4 országban, Olaszországban, Franciaországban, Romániában és Magyarországon már konkrét szabályozás van érvényben, és további 9 országban érhetőek el hivatalos ajánlások vagy zajlanak egyeztetések a szabályozásról. Az Egyesült Királyságban 2025 októberében várható az új jogszabály, míg Spanyolországban is aktív egyeztetések zajlanak a jogalkotásról. A shrinkflation szabályozás jellege azonban országonként jelentősen eltér: míg egyes országok a gyártókat kötelezik a csomagoláson való külön tájékoztatásra, mások mindössze az egységárak láthatóságát és összehasonlíthatóságát várják el a kiskereskedőktől.
Franciaországban már 2024. július 1-je óta érvényben van az a szabályozás, amely a legalább 400 négyzetméter értékesítési területtel rendelkező kiskereskedőket érinti. Esetükben az új (azaz jellemzően: csökkentett) kiszerelésű termék forgalomba hozatalától számított két hónapig szükséges a csomagoláson vagy a termék közvetlen közelében elhelyezett címkén felhívni a fogyasztók figyelmét a méret csökkenésére. Ennek elmulasztása jelentős, akár 15 000 eurós közigazgatási bírság kiszabásával is járhat. Olaszországban pedig idén októberben várható annak a rendelkezésnek a hatályba lépése, amely csak akkor engedi meg a termékek mennyiségének csökkentését, ha ezt – egy megadott szöveg használatával – a gyártó egyértelműen jelzi a fogyasztóknak a termékek csomagolásán.
Ausztráliában a kormány a Unit Pricing Code szigorítását tervezi, amely az egységárak feltüntetését írja elő a kiskereskedelmi láncok számára. Az ausztrál versenyhivatal (ACCC) 2025 márciusában közzétett jelentése szerint ugyanis a jelenlegi egységáras rendszer nem elegendő a shrinkflation átlátható kezelésére, mivel a fogyasztók gyakran még a rendszeresen vásárolt termékek esetében sem emlékeznek az egységárakra, és nem figyelik tudatosan a termékek méretét (illetve annak változásait), főleg, ha árváltozás nem történik.
"Ezek a példák jól mutatják, hogy a shrinkflation nem csupán gazdasági, hanem jogi és etikai kérdés is. A vállalatoknak nemcsak a helyi szabályozásokhoz kell alkalmazkodniuk, hanem proaktívan kell kommunikálniuk a fogyasztókkal is, hogy megőrizzék a márkájukba vetett bizalmat"
Magyarország: digitális transzparencia a fogyasztók védelme érdekében
Hazánkban 2024 februárjában vezették be a shrinkflation kezelésére vonatkozó szabályozást. A kormányrendelet értelmében a kiskereskedők feladata, hogy az eladótérben jól látható módon felhívják a fogyasztók figyelmét arra, ha egy előrecsomagolt termék kiszerelése csökken az ára változatlansága mellett. Ez a megközelítés nemcsak a gyártói, hanem a kereskedelmi felelősséget is hangsúlyozza.
A magyar szabályozás egyik leginnovatívabb eleme, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy nyilvánosan elérhető online adatbázist is létrehozott, amelyen a fogyasztók könnyedén ellenőrizhetik, mely termékek esetében történt kiszereléscsökkentés. A https://nkfh.gov.hu/kiszereles-csokkentes címen elérhető felületen kategóriák és márkák szerint is kereshetők az érintett termékek.
"A magyarországi gyakorlat egyedülálló Európában, és jelentősen hozzájárul a vásárlói tudatosság növeléséhez, valamint a kereskedelmi gyakorlatok elszámoltathatóságához. Megvizsgálva az egyes országok gyakorlatát, az is látható, hogy a szabályozási környezet gyorsan változik, és így a nemzetközi jelenléttel bíró kiskereskedelmi vállalatok számára egyre összetettebb feladatokat jelent ezeknek a változásoknak a kezelése"
A teljes riport innen érhető el.
Szerző: Marosi Zoltán
Marosi Zoltán
Versenyjogi csoport társvezető
Marosi Zoltán
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
Kapcsolódó tartalmaink
Navigating shrinkflation: Hungary leads the way in shrinkflation regulation
DLA Piper’s International Shrinkflation Guide provides a comprehensive overview of how different countries around the world are responding to the phenomenon of “shrinkflation”
Ezért ne dobja ki a termékeit – Új ESG szabályok a termékek javítása kapcsán – 6. rész
Horváth Fanny és Reisz Réka összefoglalják a 2026-tól az Európai Unióban bevezetésre kerülő új irányelvekhez kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.
Adójogi szempontok a fogyasztási cikkek csomagolása kapcsán – 5. rész
Cikkünkben összefoglaljuk a fogyasztási cikkek piacán a csomagolásokhoz kapcsolódó főbb adójogi vonatkozásokat, elsősorban az adófizetési kötelezettség témakörére koncentrálva.