advocatus-cikk-kozos tulajdon

Már bejegyeztethető a közös tulajdon használatára vonatkozó jog az ingatlan-nyilvántartásba

Az új ingatlan-nyilvántartási szabályozás[1] jelentős gyakorlati előnyöket kínál, különösen a közös tulajdonban álló ingatlanok esetében. Az új szabályozás – számos más újdonság mellett – lehetővé teszi, hogy a közös tulajdon használatára vonatkozó jogot bejegyeztethessük az ingatlan-nyilvántartásba, amely növelheti a közös tulajdonban álló ingatlan forgalmi értékét és megkönnyítheti a banki finanszírozás igénybevételét is. Ebben a cikkben összefoglaljuk az új szabályozáshoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.
Miért volt szükség a változásra?

Mivel a korábbi ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályok nem tették lehetővé a közös tulajdon használatára vonatkozó jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését, így a közös tulajdonban álló ingatlanok esetében a tulajdonostársak gyakran írásbeli megállapodásukkal rendezték a közös tulajdonban álló területek használatának részletes feltételeit. Az eddigiekben ennek közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzésére nem volt lehetőség. Ennek megfelelően a használati megállapodás megkötésének ténye nem derült ki az ingatlan-nyilvántartási adatokból. Tipikus volt hasonló megállapodások megkötése ikerházak, illetve egyéb közös tulajdonban álló ingatlanok vonatkozásában, különösen azokban az esetekben, amelyekben a tulajdonostársak bármelyike banki finanszírozást vett igénybe. A közös tulajdonban álló ingatlanok esetében ugyanis a legtöbb kereskedelmi bank a hitelszerződés megkötésének feltételéül szabta a tulajdonostársak közötti használati megosztási szerződés megkötését.   

A jogalkotó felismerve a tényleges gyakorlat és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztethető jogok közötti jelentős eltéréseket, az Új Inyvhr. 20. § 24. pontjában külön nevesített módon megteremtette a lehetőségét annak, hogy a közös tulajdon használatára vonatkozó jog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.

Milyen ingatlanok esetében van lehetőség közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzésére?

Az érintett ingatlannak értelemszerűen a tulajdonostársak közös tulajdonában kell állnia, valamint csak olyan ingatlan esetében lehetséges e jog bejegyzése, amely nem minősül mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek.

A közös tulajdon használatára vonatkozó jogot be lehet jegyezni közös tulajdonban álló egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy akár ezek eszmei hányadára. Nincs akadálya továbbá annak sem, hogy társasházi ingatlanra kerüljön a közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzésre. A közös tulajdon használatára vonatkozó jogot vagy az ingatlan természetben meghatározott részére (például az ingatlanon található egyes épületekre), vagy annak egy területnagyságban kifejezett részére lehet alapítani (például négyzetméterben megadva).  Arra a gyakorlati kérdésre, mely szerint szükséges-e záradékolt vázrajzot is benyújtani az eljárás során, maga az Új Inyvhr. adja meg a választ. Az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére vonatkozó bármely jog bejegyzéséhez ugyanis az ingatlan érintett részét ábrázoló és az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz szükséges. Ez a szabály vonatkozik a közös tulajdon használatára vonatkozó jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére is. Ugyanakkor elképzelhetőek olyan egyéb megosztási lehetőségek is, amelyek esetében nem szükséges változási vázrajz benyújtása. Ilyen lehet az időbeli megosztásra irányuló megállapodás, amely alapján például az egyik tulajdonostárs az év első felében, míg a másik tulajdonostárs az év második felében használhatja a közös tulajdonukban álló ingatlant. Az ilyen típusú megosztáshoz nincs szükség változási vázrajz benyújtására.

Melyek a közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzésének feltételei?

A bejegyzésre a tulajdonostársak közös kérelme alapján van lehetőség azzal, hogy társasház esetén a bejegyzést a társasház közös képviselője kérheti. A bejegyzésben fel kell tüntetni a megosztás térbeli vagy időbeli jellegét, valamint a használati jog létrejöttének alapjául szolgáló okiratot. Utóbbi az alábbi okiratok valamelyike lehet:

        a) a felek egyhangú megállapodása vagy határozata

        b) a felek szótöbbséges határozata

        c) bírósági határozat

        d) társasház alapító okirata

A fentiek értelmében tehát nem kell feltétlenül a tulajdonostársak teljes egyetértése a közös tulajdon használatára vonatkozó jog megalapításához. Az annak bejegyzésére irányuló eljárás ugyanakkor csak valamennyi tulajdonostárs közös kérelmére folytatható le.

Milyen hatályú a közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzése, melyek a bejegyzés előnyei?

A jogszabálymódosítás jelentősége abban rejlik, hogy míg a felek közötti használati jogot szabályozó megállapodás csak kötelmi jogi hatállyal bír, ezen jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével már dologi jogi hatályúvá válik. A bejegyzés konstitutív hatályú, azaz a jogot ebben az értelemben a bejegyzés hozza létre. A bejegyzés azért fontos, mert az ingatlan-nyilvántartás egy közhiteles hatósági nyilvántartás, a benne foglaltakat ellenkező bizonyításig helyesnek, létezőnek és ismertnek kell tekinteni. Ez a kötelmi jogi hatályhoz képest jelentős többletértéket kölcsönöz a használati jognak, amely jelentősen növelheti egy ingatlan használhatóságát, hasznosíthatóságát és jelentősen növelheti annak forgalmi értékét.

A használati jog bejegyzése arról tanúskodik, hogy a tulajdonostársak között dologi hatállyal rendelkező megállapodás áll fenn annak kapcsán, hogy miként osszák meg az egyébként közös tulajdonukban álló ingatlan használatát, amely megállapodásuk a jogutódaikra is kiterjed. Az ilyen jellegű megállapodás jelentősen megkönnyíti egy adott tulajdoni hányad további értékesíthetőségét, növeli annak jövőbeni hasznosíthatóságát és egyúttal megteremti a banki finanszírozás igénybevételének lehetőségét is. Megjegyezzük, hogy egy ilyen megállapodásban az ingatlan használata térbeli vagy időbeli megosztásának részletein túlmenően a felek egyéb kérdéseket is szabályozhatnak, így például megállapodhatnak az ingatlant terhelő egyes költségek megosztásának módjáról, vagy szabályozhatják az ingatlanra eső bevételek megosztásnak alapelveit is.

Ahogyan korábban említettük, a finanszírozók a közös tulajdonban álló ingatlan finanszírozásánál feltételként szabják legtöbb esetben az ingatlan használatának feltételeit rendező írásbeli megállapodás meglétét. Az, hogy egy ilyen megállapodás ténye az új Inyvhr. értelmében az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhetővé és bárki számára megismerhetővé vált, adminisztratív könnyebbséget jelenthet a banki finanszírozás feltételei tekintetében amellett, hogy a forgalom biztonságát is erősítik.  

Végsősoron, még ha a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges záradékolt vázrajz elkészítése időigényes lehet és sok esetben költségvonzata sem elenyésző, a jog bejegyzésével járó előnyök hosszútávon felülírhatják a bejegyzéssel együtt járó adminisztratív és pénzügyi terhek okozta hátrányokat.

Az ingatlanpiaci szereplők és a magánszemélyek számára egyaránt hasznos és hiánypótló módosítás a közös tulajdon használatára vonatkozó jog ingatlan-nyilvántartási bejegyezhetőségének megteremtése, azonban mint minden újítás esetén, most is számos kérdés megválaszolása és részlet gyakorlati kidolgozása várat még magára.

Szerzők: Balogh Tamás, Molnár Viktória, Béres Tamás

Balogh Tamás

Balogh Tamás*

Ügyvéd,

Counsel, Real Estate Service Stream Leader

Balogh Tamás

Tamás a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csapatának vezető ügyvédje, Real Estate Service Stream Leader. Közel 15 éves nemzetközi tapasztalattal rendelkezik és tanácsadói tevékenysége kiterjed az ingatlanok életciklusának teljességére, ide értve a fejlesztés, a hasznosítás és az értékesítés valamennyi formáját.
E-mailt küldök
Molnár Viktória

Molnár Viktória*

Szenior ügyvéd,

Senior Associate

Molnár Viktória

Viktória több, mint nyolc éve aktív az ingatlan szektorban, jelentős tapasztalatra tett szert iroda és üzlethelyiség bérleti szerződések és módosítások, ‚A’ kategóriás irodaház kivitelezési (FIDIC és nem FIDIC alapú egyaránt) és fit-out szerződések szerkesztésében és tárgyalásában.
E-mailt küldök
Béres Tamás

Béres Tamás

Ügyvédjelölt,

Junior Associate

Béres Tamás

Tamás a DLA Piper Hungary ingatlanjogi csoportjának ügyvédjelöltje. Tamás több mint 1 éven keresztül egy ügyvédi irodánál volt gyakornok, melyből 3 hónapot az SZTE ÁJTK Karrier Iroda által szervezett Szakmai Gyakornoki Program keretében töltött el. Itt számos különböző jogterületet volt lehetősége megtapasztalni, úgymint társasági jog; ingatlanjog; munkajog; adatvédelem; kereskedelmi jog; szellemi tulajdonjog és öröklési jog. Emellett jelentős tapasztalatot szerzett az okiratszerkesztés, szakmai fordítás (magyar-angol) és jogszabálykutatás területein is.
E-mailt küldök

Kérdése van? Keressen minket bizalommal!

Kövesse LinkedIn oldalunkat!

További tartalmaink ingatlanjogi témában

Hivatkozások

[1] 2025. január 15. napján hatályba lépett az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (“Új Inytv.“), valamint a kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet (“Új Inyvhr.“)