Az építészeti törvényhez már számos végrehajtási rendeletet alkotott a jogalkotó és továbbiak is várhatóak a közeljövőben. Jelen cikkünkben a friss végrehajtási rendeleti joganyagból az új, általánosan kötelező kivitelezői felelősségbiztosításról szóló legfontosabb tudnivalókat mutatjuk be, figyelemmel arra, hogy a vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie ilyen felelősségbiztosítással.
Háttér
A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (“Méptv.“) rögzíti, hogy kormányrendeletnek kell előírnia a vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatásához szükséges felelősségbiztosítást. Ez a kormányrendelet, az egyes építésügyi tárgyú kormányrendeleteknek a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 286/2024. (IX. 30.) kormányrendelet (“Kormányrendelet“) lépett hatályba október 1-jén, módosítva a Kivitelezési Kódexet, vagyis az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009 (IX. 15.) Kormányrendeletet.
Az új, kötelező felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezések alapján a vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie felelősségbiztosítással.
Korábbi szabályozás
A Méptv. (többek között) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (“Étv.“) váltotta fel. Az Étv. korábbi szabályai a kivitelezőkre vonatkozó felelősségbiztosítást nem írtak elő, a Kivitelezési Kódex rendelkezései pedig csak szűk körben utaltak rá: a kivitelezési szerződés tartalmi elemei, valamint az építési munkaterület átadása, az építési napló megnyitása és a kivitelezés megkezdése körében írták elő azt, hogy a kivitelezőnek rendelkeznie kell a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott kötelező felelősségbiztosítással. A felelősségbiztosítás csak a fővállalkozó kivitelezőre nézve volt kötelező a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépület építése, illetve a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítése esetében.
A kötelező felelősségbiztosítás új általános szabályai
Ahogy említettük, a Kormányrendelet a Kivitelezési Kódexet módosítja (elsősorban a Kivitelezési Kódex új, 21/B.-21/G. §§ és 46.§ (5) bek. előírásai relevánsak).
Az új szabályozás szerint a vállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni. A Kivitelezési Kódex nem tartalmazza a vállalkozó kivitelező fogalmát, ezért véleményünk szerint itt a Méptv., mint magasabb szintű jogszabály definíciója az irányadó: eszerint vállalkozó kivitelezőnek minősül a fővállalkozó kivitelező, a megrendelő vállalkozó kivitelező és az alvállalkozó kivitelező is.
A Kormányrendelet meghatározza, hogy milyen esetekre kell kiterjednie a kötelező felelősségbiztosításnak. Ide tartoznak a személyi sérüléses és dologi károk, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjak. A károk megtérítéséért a vállalkozó kivitelező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.
Ezeken felül a felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint az építőipari kivitelezői tevékenység és szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, amelyekért a biztosított vállalkozó kivitelezőt kártérítési felelősség terheli.
A rendelet sávos rendszerben megadja azt is, hogy biztosítási eseményenként és évente milyen összegig kell fedezetet nyújtania a felelősségbiztosításnak.
Adminisztráció és ellenőrzés
A felelősségbiztosítással kapcsolatos adminisztrációt és szankciós tevékenységet főleg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (“MKIK“) látja el. Az MKIK-hoz szükséges bejelenteni a felelősségbiztosítás szerződés megkötését, valamint a felelősségbiztosítási jogviszony megszűnését. Az MKIK ellenőrzi a biztosítások meglétét is: amennyiben a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik felelősségbiztosítással, először megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását, majd a türelmi idő lejártának eredménytelen eltelte esetén törlő a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból. Az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének megtiltásával szankcionál az építésügyi hatóság is, amennyiben megállapítja, hogy az MKIK névjegyzéke szerint a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással.
Abban nem történt újítás az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó szabályozáshoz képest, hogy a kötelező felelősségbiztosítás kötvényszámát vagy a kivitelező nyilatkozatát a kivitelezési szerződésnek kötelezően tartalmaznia kell.
Pontosan kinek és mikor szükséges megkötnie?
A biztosítást természetesen nem azonnal kell megkötni: a Kormányrendelet szerint a vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie felelősségbiztosítással.
A konkrét tevékenységekre vetítve, a Kormányrendelet szerint a felelősségbiztosításra vonatkozó rendelkezéseket az annak hatálybalépését (azaz október 1-jét) követően átadott kivitelezési dokumentációra, megkötött kivitelezési szerződésre és az annak alapján végzett építőipari kivitelezési tevékenységre kell alkalmazni. Ennek megfelelően olyan szerződésekre, tevékenységekre, amelyeket október 1-je előtt kötöttek vagy kezdtek meg, nem kell kötelező felelősségbiztosítást kötni. Amennyiben azonban a kivitelező innentől új szerződést köt vagy új kivitelezési munkálatokba kezd, úgy a fenti határidőig köteles a felelősségbiztosítási szerződés megkötésére.
Szerzők: Romsics Viktor, Kelemen Kálmán
Romsics Viktor*
Senior Associate
Projekt és Restrukturálási csoport
Romsics Viktor
Kelemen Kálmán
Projekt és Restrukturálási csoport
Kelemen Kálmán
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
Legfrissebb tartalmaink
Multifunctional spaces, customer experience and green technologies: How the real estate market is responding to challenges
Diverse trends, selective focuses and energy-efficient solutions will define the real estate market in 2025, according to DLA Piper Hungary’s annual real estate intelligence report.
Protected: A „zsugorodó termékek” nyomában – Magyarország élen jár a shrinkflation szabályozásban
There is no excerpt because this is a protected post.
Beruházási iránytű: A kelet-közép-európai energiaipar lehetőségei és kihívásai
A DLA Piper szakértőinek átfogó elemzése a kelet-közép-európai energiaipar jelenlegi helyzetéről iránytűként szolgálhat a befektetők és iparági szereplők számára ebben a gyorsan változó, stratégiai jelentőségű szektorban.