A versenytilalmi korlátozások fontos szerepet játszanak a munkáltató üzleti érdekeinek védelmében. Az ilyen korlátozó megállapodások célja annak megakadályozása, hogy a korábbi munkavállaló a munkáltatóval fennálló munkaviszonya megszűnését követően azonnal a versenytárssal létesítsen munkaviszonyt vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyt. Ennek kivédésére írhatnak elő a felek a versenytilalmi megállapodásban egyfajta “várakozási időt” a munkavállaló számára, mielőtt csatlakozik egy versenytárshoz.
Ha a munkavállaló figyelmen kívül hagyja ezeket a korlátozásokat, a volt munkáltató perben érvényesítheti a korlátozások megsértéséből eredő kárát, illetve, amennyiben a felek kötbérben állapodtak meg, a kötbérre vonatkozó igényét. Az ilyen perekben döntő szempont, hogy az új munkáltató valóban versenytársnak tekinthető-e.
A Kúria nemrégiben hozott döntést ennek a kérdésnek egy fontos szempontjáról, amelyben megerősítette, hogy adott esetben az új munkáltató jövőbeni, potenciális tevékenységét is figyelembe kell és lehet venni a versenytársi minőség vizsgálatakor. A munkavállaló ugyanis azzal is megszegheti a versenytilalmi kötelezettséget, ha olyan vállalkozáshoz csatlakozik, amely a volt munkáltató termékeivel és szolgáltatásaival versenyző termékek vagy szolgáltatások bevezetésére vonatkozóan eszközöl beruházásokat.
Az a tény tehát, hogy az új munkáltató a munkaviszony megszüntetésekor még nem lépett piacra a konkurens termékekkel vagy szolgáltatásokkal, nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem esik a versenytilalmi korlátozás hatálya alá. Ezt mindig az eset összes körülménye alapján kell vizsgálni és mérlegelni, és a mérlegelés eredményeként a munkavállaló kötbérfizetésre vagy kártérítésre kötelezhető a volt munkáltatóval szemben a versenytilalmi kötelezettségek megsértése miatt.
Szerző: Fehér Helga
Fehér Helga
Munkajogi Csoportvezető
Fehér Helga
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
Legfrissebb tartalmaink
Közel 6 milliárd euró bírság a GDPR óta
2024-ben az uniós adatvédelmi hatóságok összesen 1,2 milliárd euró bírságot szabtak ki, ezzel a büntetések összértéke 5,88 milliárd euróra nőtt a rendelet alkalmazandóvá válása óta – derül ki a DLA Piper legfrissebb, immár hetedik alkalommal megjelenő riportjából.*
W&I biztosítás: a szavatossági biztosítás alapjai I. rész – ismeretlen kockázatok kezelése M&A ügyletekben
Az ismeretlen kockázatok és a W&I biztosítás összefüggéseit mutatjuk be Szkiba Tamás, a DLA Piper szenior M&A ügyvédje és Anton Schnopper, az Aon tranzakciós biztosítási tanácsadója közreműködésével.
Újabb lépés a biztonságos pénzügyi szektor felé – élesedik a DORA rendelet
2025. január 17-től életbe lép az EU pénzügyi szektorát érintő DORA rendelet, amely jelentős változásokat hoz. Almásy Márk, a DLA Piper Hungary ügyvédje összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat.