Fenntartható vállalatirányítás: Hogyan tarthatnak lépést a döntéshozók a bizonytalan környezettel és a változó trendekkel?

A nagyvállalati döntéshozók egyre nagyobb nyomással és ellenőrzéssel szembesülnek az új közzétételi követelmények, valamint a klímaváltozással kapcsolatos kockázatok kezelésével és azok társadalmi hatásával kapcsolatos elvárások miatt: Magyarországon a 2024. január 1. óta hatályos ESG törvény számos új feladatot és kötelezettséget állapított meg a vállalatvezetők és döntéshozók számára.  Hogyan alakítja át mindez a döntéshozatali gyakorlatokat? A Cambridge Egyetem és a DLA Piper közös kutatása* alapján Györfi-Tóth Péter, a DLA Piper Hungary ESG csoportjának vezetője összegezte a várható fejlődési irányokat.

Bizonytalan környezet, növekvő elvárások

Miközben a szabályozási keretrendszer átalakulóban van, a döntéshozók is különböző, az alapvető dinamikájukat és stratégiai szemléletüket formáló kihívásokkal szembesülnek. Egyre inkább elvárásként jelenik meg az ESG kockázatok figyelembevétele, a hatékony adatszolgáltatási gyakorlatok alkalmazása, valamint a testület összetételének újragondolása a hatékony felügyelet biztosítása érdekében, hangsúlyozva az ESG-teljesítményre vonatkozó proaktív vezetés szükségességét.

Ezzel egyidőben a folyamatosan változó és bizonytalan gazdasági környezet is fokozott külső nyomást helyez a döntéshozókra, amely szükségessé teszi a gyors alkalmazkodást, a hosszabb távú célkitűzésekre és a különböző készségek elsajátítására való stratégiai összpontosítást. A nagyvállalati döntéshozók számára az is kihívást jelenthet, hogy összehangolják és elősegítsék az együttműködést a külső érdekelt felekkel (részvényesekkel és befektetőkkel), illetve az időnyomás mellett megfeleljenek a vezetéssel szemben megfogalmazott sokrétű elvárásoknak.

Future of Boards kutatás

Töltse le a fő eredményeket bemutató tanulmányt!

A részletek megismeréséhez látogasson el a tanulmány weboldalára!

A komplex döntéshozatali környezetben való hatékony eligazodás érdekében átfogó felügyeleti mechanizmusok és összehangolt információáramlás bevezetése válik szükségessé. Emellett a döntéshozók szerepének növekedése és az irányítás kibővült hatóköre is előtérbe került, egyre nagyobb elkötelezettség mutatkozik a stratégiai szerepvállalás iránt is. A sokrétű elvárás kezelésének hatékony eszköze lehet a döntéshozói testület tagjainak növelése, amelyben a különböző területekre (pl. fenntarthatóság, technológia, kockázatkezelés) szakosodott vezetők kapnak helyet.

„A kutatás alapján elmondható, hogy a döntéshozók azon csoportja lesz képes sikerrel helytállni a jövőben, akik a dinamikus és összetett környezetben is proaktívan, szerepüknek és felelősségi körüknek megfelelően működnek majd. Emellett pedig képesek lesznek előre látni és alkalmazkodni a gyorsan változó jogi és szabályozási környezethez, a fenntarthatósági szempontokat sem szem elől tévesztve”

– mondta el Györfi-Tóth Péter, a DLA Piper Hungary ESG csoportjának vezetője.

Lassú átalakulás a sokszínűség irányába

A kutatás eredményei szerint döntéshozói testület sokszínűsége fokozatosan növekszik, amelynek az üteme földrajzi és demográfiai tényezők – például nem és etnikai hovatartozás – szerint változik. Míg a sokszínűség ezen aspektusai egyre nagyobb figyelmet kapnak, addig más dimenziók, mint például a kulturális-, a kognitív-, a társadalmi- és az oktatási háttér, az életkor, valamint a tapasztalat eddig jellemzően háttérbe szorultak. A sokszínűség irányába történő elmozdulást a jogi és szabályozási követelmények, a különböző, ezen törekvést támogató társadalmi kezdeményezések és mozgalmak, valamint a jelenség döntéshozatalra gyakorolt pozitív hatásának elismerése vezérli.

„A megfelelési kvóták felszínes teljesítése helyett a sokszínűséget – annak minden aspektusával – stratégiai erőforrásként érdemes kezelni a felügyeleti eljárás és a döntéshozatal javítása érdekében”

– tette hozzá Györfi-Tóth Péter.

*A kutatásról

A Cambridge Egyetem Fenntarthatósági Vezetési Intézet (CISL) és a DLA Piper 2022-ben indította el kétéves, globális szintű kutatását a nagyvállalati döntéshozókkal szembeni elvárások jövőbeli irányairól. A kutatás kettő fő szakaszból áll – a 2023 őszén lezárult első szakasz (Phase 1) célja a fenntarthatósággal kapcsolatos jogszabályi környezet tendenciáinak, valamint a döntéshozók gyakorlatainak azonosítása, beleértve a várható fejlődési irányokat. A kutatás második szakaszában (Phase 2) az első szakasz eredményei alapján megfogalmazott gyakorlati útmutatásokat tartalmazza majd, amelyek támogatják a döntéshozókat.

Szakértő: Györfi-Tóth Péter

Olvassa el a tanulmány konklúzióit tartalmazó cikksorozat első részét is!

ESG törvény
ESG

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: az új hazai ESG szabályozás lényeges szereplői

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már 2024. január 1-jétől hatályosak.

Tovább »

Kérdése van? Keressen minket bizalommal!

Kövesse LinkedIn oldalunkat!

Legfrissebb tartalmaink

Energetika | Energy

Származási garanciák on-site erőművek esetén

A hivatkozott, üdvözlendő változásokon túl a szabályozási környezetben azonban továbbra is azonosíthatóak olyan jogszabályi akadályok, amelyek álláspontunk szerint indokolatlan korlátokat képeznek a megújuló beruházások fejlesztésének útjában, például ilyenek az ún. származási garanciákra (GO / guarantee of origin) vonatkozó előírások is.

Tovább >>
ESG törvény
ESG

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: az új hazai ESG szabályozás lényeges szereplői

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már 2024. január 1-jétől hatályosak.

Tovább >>