A várakozásoknak megfelelően 2026. január 1-ig halasztásra került a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény (Jsznytv.) hatálybalépése. A Jsznytv. által bevezetni kívánt egységes jogi személy nyilvántartás 2023. július 1-től váltotta volna fel a cégek, civil szervezetek és más jogi személyek eddigi különálló nyilvántartásait. Emellett, hatályon kívül helyezére kerültek volna a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) végelszámolásra és kényszertörlésre vonatkozó rendelkezései is.
Az egységes jogi személy nyilvántartás legfontosabb újításait az eddigi különálló nyilvántartások egységesítése és a nyilvántartási eljárások döntő hányadában bevezetésre kerülő automatikus döntéshozatal jelentették volna. Az automatikus döntéshozatal során a bíróságok emberi közreműködés nélkül, gépi adatfeldolgozás és automatikus adatigénylések alapján – akár egy órán belül – hozták volna meg határozataikat, amelyeknek közlésére is automatikusan került volna sor. Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítására vonatkozó 2023. évi XXXI. törvény indoklása alapján az egységes és gyors eljárási szabályok bevezetésére való felkészülés hosszabb időt igényel. A törvényben foglaltak szerint 2026. január 1. napjától már az egységes jogi személy nyilvántartás és az új automatikus döntéshozatali rendszer kezdené meg működését.
A halasztást okát az indoklásban kifejtettek mellett feltehetően az képezi, hogy a tervezett hatálybalépés napjáig nem kerültek megalkotásra sem a Jsznytv. végrehajtási rendeletei, sem a végelszámolásra vonatkozó szabályok. A végelszámolási szabályok a Jsznytv. indoklása szerint, a Jsznytv.-től és fizetésképtelenségre vonatkozó szabályoktól elkülönült törvényben kerülnek megállapításra.
A halasztás következtében az egységes nyilvántartással elérni kívánt célok, mint az egységes, kiszámítható és gyors eljárás, különösen civil szervetek esetén továbbra is várat magára.
Kiemelt fogalmak a 2021. évi XCII. törvény rendelkezéseiből:
A jogi személyek nyilvántartásában szereplő jogalanyok: A jogi személyek nyilvántartása tartalmazza a cégek, a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek, a társasházak, továbbá azon jogi személyek vagy nem jogi személy jogalanyok adatait, amelyek vonatkozásában a nyilvántartással összefüggő határozathozatali eljárást nem bíróság folytatja le, és amelyek adatainak e törvény szerinti nyilvántartásba vételét törvény elrendeli. A jogi személyek nyilvántartása tartalmazza továbbá a törvény által létrehozott jogi személyek adatait is.
A nyilvántartási eljárás: a jogi személyek nyilvántartására, a közhiteles nyilvántartás vezetésére és a működésük felügyeletére irányuló, valamint az ezekkel összefüggő nemperes bírósági eljárás vagy intézkedés. A jogi személyre vonatkozó nyilvántartási információ: a nyilvántartási adatról, a nyilvántartási iratról, továbbá a számviteli beszámolóról való tájékoztatás.
Automatikus döntéshozatali eljárás: A bíróság - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - automatikus döntéshozatali eljárással dönt - a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével - a gazdasági társaság, az egyéni cég, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az egyesülés, az automatikus döntéshozatali eljárást választó egyesület és alapítvány, valamint a sportegyesület bejegyzési kérelméről.
Automatikus döntéshozatal során a bíróság emberi közreműködés nélkül, gépi adatfeldolgozás, a rendelkezésére álló, valamint az adatigénylés útján kapott adatok alapján hozza meg a határozatát. Automatikus döntéshozatali eljárásban hozott határozat közlésére automatikus intézkedéssel kerül sor.
Szerző: Török Balázs
Török Balázs
Társasági Jogi és M&A csoport
Török Balázs
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
Legfrissebb cikkeink
Milyen jogok védhetik a beruházót más tulajdonában álló földterületen végzett beruházás során? – Napelemparkok létesítésével kapcsolatos ingatlanjogi kérdések – 3. rész
A termőföldön történő beruházás sok szempontból kihívásokat jelent: korábbi cikkeinkben foglaltakon túl, problémát jelent a termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó hatályos jogszabályi korlátozás is. Cikksorozatunk következő részében Szűcs Anikó Edit azt a témát járja körül, hogy miként kell a tervezés és kivitelezés szakasza alatt megfelelően biztosítani a beruházást.
Csökkenő kkv terhek, szigorítások a közreműködők tevékenységében – Módosult az ESG törvény
Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket.
Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.