A várakozásoknak megfelelően 2026. január 1-ig halasztásra került a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény (Jsznytv.) hatálybalépése. A Jsznytv. által bevezetni kívánt egységes jogi személy nyilvántartás 2023. július 1-től váltotta volna fel a cégek, civil szervezetek és más jogi személyek eddigi különálló nyilvántartásait. Emellett, hatályon kívül helyezére kerültek volna a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) végelszámolásra és kényszertörlésre vonatkozó rendelkezései is.
Az egységes jogi személy nyilvántartás legfontosabb újításait az eddigi különálló nyilvántartások egységesítése és a nyilvántartási eljárások döntő hányadában bevezetésre kerülő automatikus döntéshozatal jelentették volna. Az automatikus döntéshozatal során a bíróságok emberi közreműködés nélkül, gépi adatfeldolgozás és automatikus adatigénylések alapján – akár egy órán belül – hozták volna meg határozataikat, amelyeknek közlésére is automatikusan került volna sor. Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítására vonatkozó 2023. évi XXXI. törvény indoklása alapján az egységes és gyors eljárási szabályok bevezetésére való felkészülés hosszabb időt igényel. A törvényben foglaltak szerint 2026. január 1. napjától már az egységes jogi személy nyilvántartás és az új automatikus döntéshozatali rendszer kezdené meg működését.
A halasztást okát az indoklásban kifejtettek mellett feltehetően az képezi, hogy a tervezett hatálybalépés napjáig nem kerültek megalkotásra sem a Jsznytv. végrehajtási rendeletei, sem a végelszámolásra vonatkozó szabályok. A végelszámolási szabályok a Jsznytv. indoklása szerint, a Jsznytv.-től és fizetésképtelenségre vonatkozó szabályoktól elkülönült törvényben kerülnek megállapításra.
A halasztás következtében az egységes nyilvántartással elérni kívánt célok, mint az egységes, kiszámítható és gyors eljárás, különösen civil szervetek esetén továbbra is várat magára.
Kiemelt fogalmak a 2021. évi XCII. törvény rendelkezéseiből:
A jogi személyek nyilvántartásában szereplő jogalanyok: A jogi személyek nyilvántartása tartalmazza a cégek, a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek, a társasházak, továbbá azon jogi személyek vagy nem jogi személy jogalanyok adatait, amelyek vonatkozásában a nyilvántartással összefüggő határozathozatali eljárást nem bíróság folytatja le, és amelyek adatainak e törvény szerinti nyilvántartásba vételét törvény elrendeli. A jogi személyek nyilvántartása tartalmazza továbbá a törvény által létrehozott jogi személyek adatait is.
A nyilvántartási eljárás: a jogi személyek nyilvántartására, a közhiteles nyilvántartás vezetésére és a működésük felügyeletére irányuló, valamint az ezekkel összefüggő nemperes bírósági eljárás vagy intézkedés. A jogi személyre vonatkozó nyilvántartási információ: a nyilvántartási adatról, a nyilvántartási iratról, továbbá a számviteli beszámolóról való tájékoztatás.
Automatikus döntéshozatali eljárás: A bíróság - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - automatikus döntéshozatali eljárással dönt - a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével - a gazdasági társaság, az egyéni cég, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az egyesülés, az automatikus döntéshozatali eljárást választó egyesület és alapítvány, valamint a sportegyesület bejegyzési kérelméről.
Automatikus döntéshozatal során a bíróság emberi közreműködés nélkül, gépi adatfeldolgozás, a rendelkezésére álló, valamint az adatigénylés útján kapott adatok alapján hozza meg a határozatát. Automatikus döntéshozatali eljárásban hozott határozat közlésére automatikus intézkedéssel kerül sor.
Szerző: Török Balázs
Török Balázs
Társasági Jogi és M&A csoport
Török Balázs
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
Legfrissebb cikkeink
Kik is a „deinfluenszerek” és mennyiben vonatkoznak rájuk a versenyjogi és fogyasztóvédelmi szabályok?
Új influenszer típus terjed az interneten, az ún. deinfluenszerek. Egyes deinfluenszerek közösségi média posztban hívják fel a figyelmet a túlfogyasztás értelmetlenségére és káros hatásaira, valamint az influenszer-marketing ellentmondásaira. A legfontosabb tudnivalókat Marosi Zoltán és Bakos Rebeka foglalta össze.
Megkezdődött a szabályozási környezet és az AI terjedésének versenyfutása – Átfogóan elemezte az mesterséges intelligencia hatását a DLA Piper
Globális elemzés keretében mérte fel a mesterséges intelligencia (AI) nemzetközi megítélését, vállalati alkalmazását, kockázatait és szabályozási környezetét a DLA Piper. Az „AI Governance: balancing policy, compliance and commercial value” című riport eredményei többek között rámutatnak, hogy a vezetők jelentős része, mintegy harmada elsősorban az AI szabályozási környezetét övező bizonytalanság miatt ódzkodik annak széles körű bevezetésétől.
The ECJ rendered its judgment in the Xella case: key takeaways
In July 2023 the European Court of Justice (ECJ) rendered its judgment in case no. C-106-22 (Xella Judgment), referred by the Fővárosi Törvényszék (Budapest High Court, Hungary) for preliminary ruling on the interpretation of Article 65(1)(b) TFEU in conjunction with recitals 4 and 6 of Regulation (EU) 2019/452 (EU FDI Regulation) and Article 4(2) TEU. The article written by Blanka Börzsönyi, Senior Associate, Corporate and M&A Group.