jogi személy nyilvántartás

Halasztásra került az egységes jogi személy nyilvántartás hatálybalépése

A várakozásoknak megfelelően 2026. január 1-ig halasztásra került a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény (Jsznytv.) hatálybalépése. A Jsznytv. által bevezetni kívánt egységes jogi személy nyilvántartás 2023. július 1-től váltotta volna fel a cégek, civil szervezetek és más jogi személyek eddigi különálló nyilvántartásait. Emellett, hatályon kívül helyezére kerültek volna a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) végelszámolásra és kényszertörlésre vonatkozó rendelkezései is.

Az egységes jogi személy nyilvántartás legfontosabb újításait az eddigi különálló nyilvántartások egységesítése és a nyilvántartási eljárások döntő hányadában bevezetésre kerülő automatikus döntéshozatal jelentették volna. Az automatikus döntéshozatal során a bíróságok emberi közreműködés nélkül, gépi adatfeldolgozás és automatikus adatigénylések alapján – akár egy órán belül – hozták volna meg határozataikat, amelyeknek közlésére is automatikusan került volna sor. Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítására vonatkozó 2023. évi XXXI. törvény indoklása alapján az egységes és gyors eljárási szabályok bevezetésére való felkészülés hosszabb időt igényel. A törvényben foglaltak szerint 2026. január 1. napjától már az egységes jogi személy nyilvántartás és az új automatikus döntéshozatali rendszer kezdené meg működését.

A halasztást okát az indoklásban kifejtettek mellett feltehetően az képezi, hogy a tervezett hatálybalépés napjáig nem kerültek megalkotásra sem a Jsznytv. végrehajtási rendeletei, sem a végelszámolásra vonatkozó szabályok. A végelszámolási szabályok a Jsznytv. indoklása szerint, a Jsznytv.-től és fizetésképtelenségre vonatkozó szabályoktól elkülönült törvényben kerülnek megállapításra.

A halasztás következtében az egységes nyilvántartással elérni kívánt célok, mint az egységes, kiszámítható és gyors eljárás, különösen civil szervetek esetén továbbra is várat magára.

Kiemelt fogalmak a 2021. évi XCII. törvény rendelkezéseiből:

A jogi személyek nyilvántartásában szereplő jogalanyok: A jogi személyek nyilvántartása tartalmazza a cégek, a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek, a társasházak, továbbá azon jogi személyek vagy nem jogi személy jogalanyok adatait, amelyek vonatkozásában a nyilvántartással összefüggő határozathozatali eljárást nem bíróság folytatja le, és amelyek adatainak e törvény szerinti nyilvántartásba vételét törvény elrendeli. A jogi személyek nyilvántartása tartalmazza továbbá a törvény által létrehozott jogi személyek adatait is.

A nyilvántartási eljárás: a jogi személyek nyilvántartására, a közhiteles nyilvántartás vezetésére és a működésük felügyeletére irányuló, valamint az ezekkel összefüggő nemperes bírósági eljárás vagy intézkedés. A jogi személyre vonatkozó nyilvántartási információ: a nyilvántartási adatról, a nyilvántartási iratról, továbbá a számviteli beszámolóról való tájékoztatás.

Automatikus döntéshozatali eljárás: A bíróság - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - automatikus döntéshozatali eljárással dönt - a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével - a gazdasági társaság, az egyéni cég, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az egyesülés, az automatikus döntéshozatali eljárást választó egyesület és alapítvány, valamint a sportegyesület bejegyzési kérelméről.

Automatikus döntéshozatal során a bíróság emberi közreműködés nélkül, gépi adatfeldolgozás, a rendelkezésére álló, valamint az adatigénylés útján kapott adatok alapján hozza meg a határozatát. Automatikus döntéshozatali eljárásban hozott határozat közlésére automatikus intézkedéssel kerül sor.

Szerző: Török Balázs

Kérdése van? Keressen minket bizalommal!

Kövesse LinkedIn oldalunkat!

Legfrissebb cikkeink

Energetika | Energy

Származási garanciák on-site erőművek esetén

A hivatkozott, üdvözlendő változásokon túl a szabályozási környezetben azonban továbbra is azonosíthatóak olyan jogszabályi akadályok, amelyek álláspontunk szerint indokolatlan korlátokat képeznek a megújuló beruházások fejlesztésének útjában, például ilyenek az ún. származási garanciákra (GO / guarantee of origin) vonatkozó előírások is.

Tovább >>
ESG törvény
ESG

Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság: az új hazai ESG szabályozás lényeges szereplői

Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már 2024. január 1-jétől hatályosak.

Tovább >>