Véglegessé vált a mind versenyjogi, mind közbeszerzési jogi berkekben heves, ám a hosszúra nyúlt bírósági eljárás végére már megfakuló érzelmeket is kiváltó paradigmaváltás a Gazdasági Versenyhivatal által megállapított kartellek kapcsán beálló közbeszerzési kizárás kezdőidőpontja tekintetében. A Kúria 2022. december 7-i szóbeli ítélete ugyanis hatályában fenntartotta a Fővárosi Törvényszéknek a Medirex döntésként elhíresült D.227/23/2020. számú döntőbizottsági határozatot felülvizsgáló 104.K.704.511/2021/4. számú ítéletét. A Kúria ezzel véglegesítette a Közbeszerzési Döntőbizottság által a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontjának értelmezése körében végrehajtott paradigmaváltást.
A jogorvoslati csatározások azon kardinális kérdés körül zajlottak, hogy a versenyhatóság által megállapított versenykorlátozó megállapodás miatti 3 éves kizárás kezdő időpontja a végleges hatósági döntéssel, vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén csak a jogerős ítélettel kezdődik-e meg. Míg korábban a kérdésben egyértelmű volt a gyakorlat, hogy a bírósági felülvizsgálati eljárással a kizárási ok halasztódik, a Közbeszerzési Döntőbizottság a korábbi értelmezéstől eltérve a végleges hatósági döntés meghozatalával kezdte számítani a kizárás kezdetét.
A végső bírósági döntés hosszúra nyúlt adventjében az érvek pro és kontra egyaránt szép számban gyülekeztek, miközben a gyakorlat rezignáltan kezdett igazodni az új realitásokhoz, megsokasítva az azonnali jogvédelemre irányuló kérelmek számát.
Ítéletében a Kúria a következő kérdéseket vizsgálta és válaszolta meg a Közbeszerzési Döntőbizottság 2020. július 30-án meghozott D.227/23/2020. határozatának, és a közbeszerzési eljárásokból versenyfelügyeleti határozat miatti kizárás hatályosulásának értelmezésével kapcsolatosan indult eljárással összefüggésben.
1. Van-e lehetősége a Közbeszerzési Döntőbizottságnak újra értelmezni egy jogszabályi rendelkezést?
A Kúria – a vonatkozó 3292/2021 (VII.22.) AB határozat alapulvételével – kijelentette, hogy nincs akadálya annak, hogy a közigazgatási szerv megváltoztassa addigi gyakorlatát, és akár az addig bevett „szokással” ellentétes értelmezést tulajdonítson egy törvényi rendelkezésnek. A Kúria utalt arra, hogy korábban nem született az eljárás tárgyát képező kizáró ok értelmezéséről kötőerővel bíró, precedensképes kúriai határozat, ami az értelmezés megváltoztatásának akadályát képezhette volna. A Kúria szerint egy rendelkezés átértelmezése és a gyakorlat megváltoztatása nem tiltott és nem sért semmilyen jogelvet, még akkor sem, ha az, mint a jelen esetben is, „nem szerencsés.”
2. Vagylagos vagy konkuráló törvényi tényállások?
A Kúria elutasította a felperes azon érvelését, amely szerint az újraértelmezés a Kbt. 62.§ (1) bekezdés n) pontnak a „végleges bírói ítéletre” vonatkozó második fordulatát kiüresedett félmondattá zsugorítja, és ilyen módon a szabály két fordulata egymással konkurálna. A Kúria álláspontja szerint mind az első, mind a második fordulat rendelkezik saját normatív tartalommal, és ezért azt a Döntőbizottság helyesen értelmezte. A Kúria szerint a határozat véglegességének értelmezésére az azonnali jogvédelem jogintézményével párban van helye. Eszerint a második fordulat akkor alkalmazandó, ha a versenyfelügyeleti határozat ugyan végleges, de nem végrehajtható, vagyis az azonnali jogvédelem iránti kérelemnek a végleges határozatot felülvizsgáló bíróság helyt adott. Ekkor a második fordulat értelmében meg kell várni a bíróság jogerős („végleges”) ítéletét, amely, ha a versenyhivatali döntést hatályában fenntartja, alkalmazandóvá teszi a vizsgált kizárási ok második fordulatát, azaz megkezdődik a három éves kizárás.
A Kúria megjegyezte továbbá, hogy a rendelkezés fentiek szerinti értelmezése alapján nem lát a törvény által megszabott 3 éves kizárási idő számításával kapcsolatos problémát.
3. Reparálhatatlan károk
A Kúrai ítéletében elismerte, hogy gazdasági szereplők valóban nem igazán reparálható károkat szenvedhetnek el, ugyanakkor leszögezte, hogy e problémával kapcsolatban a polgári bíróságokra hárul az a feladat, hogy megfelelő kártérítési gyakorlatot alakítsanak ki, ami képes a bekövetkezett gazdasági hátrány orvoslására.
E körben ugyanakkor korlátozza a vérmes reményeket, hogy a közbeszerzési jog ajánlatkérői megsértésével az ajánlattevőnek okozott károk érvényesítése kapcsán a bírói gyakorlat eddig töretlenül elutasítani látszott az elmaradt haszon érvényesítésének lehetőségét, még olyan esetekben is, amikor a felperes ajánlata tényszerűen a legkedvezőbb volt a megsemmisített közbeszerzési eljárásban (lásd például a Fővárosi Bíróság 13.P./P.23.295/2006/11. ítéletét). Ennek fényében mérsékelt optimizmus indokolt a tenderen az utólag jogellenesnek talált kizárás miatt el sem induló gazdasági szereplők igényérvényesítésekor.
4. Mi következik most?
A Kúria ítélete jóváhagyta a paradigmaváltást a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizárási ok értelmezésében. Az új elfogadott gyakorlat szerint egy gazdasági szereplő kizárása a közbeszerzési eljárásokból a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti határozatának véglegessé válásának időpontjától azonnal hatályosul, így minden esetben azonnali jogvédelem iránti kérelem benyújtása látszik célszerűnek a halasztó hatály érvényesülése érdekében, illetve felértékelődhet a Kbt. 188.§-a szerinti öntisztázás intézményének szerepe is.
Írásunk a Kúria szóbeli ítélethirdetése alapján a bennünk szubjektív benyomásaink, megértésünk és érdeklődési irányunk alapján kialakult képzeten alapul, ezért az általunk levont tanulságokat az írásbeli ítélet módosíthatja.
Szerzők:
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
Legfrissebb blogcikkek
Rugalmasság és újrapozicionálás: merre tart a magyar ingatlanpiac 2026-ban?
Megjelent a DLA Piper Hungary Hazai Ingatlanpiaci Körkép 2026, amelyben szakértőink összefoglalták az elmúlt év meghatározó ingatlanpiaci trendjeit és a piac jövőbeni kilátásait. Az idei kiadás fontos mérföldkövet jelent: első alkalommal egészítettük ki elemzésünket ügyfeleink és a piac vezető szereplőinek első kézből származó tapasztalataival és várakozásaival, amelyeket saját jogi elemzésünkkel ötvöztünk. Ennek köszönhetően riportunk átfogóbb és teljesebb képet nyújt a magyarországi ingatlanpiac aktuális helyzetéről.
Interview with Dávid Kőhegyi published on Børsen
Read the latest interview with Dávid Kőhegyi published on Børsen, one of Denmark’s leading and most influential business and financial newspapers. Please note that the text
Átrendeződő erőviszonyok a zöld energia átmenetben: merre tart az M&A‑piac és a régió befektetési térképe?
A DLA Piper 2026-os energia átmeneti M&A jelentése (Energy Transition M&A Report 2026*) szerint a globális tranzakciós dinamika egyszerre mutatott visszaesést és erősödést.