Véglegessé vált a mind versenyjogi, mind közbeszerzési jogi berkekben heves, ám a hosszúra nyúlt bírósági eljárás végére már megfakuló érzelmeket is kiváltó paradigmaváltás a Gazdasági Versenyhivatal által megállapított kartellek kapcsán beálló közbeszerzési kizárás kezdőidőpontja tekintetében. A Kúria 2022. december 7-i szóbeli ítélete ugyanis hatályában fenntartotta a Fővárosi Törvényszéknek a Medirex döntésként elhíresült D.227/23/2020. számú döntőbizottsági határozatot felülvizsgáló 104.K.704.511/2021/4. számú ítéletét. A Kúria ezzel véglegesítette a Közbeszerzési Döntőbizottság által a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontjának értelmezése körében végrehajtott paradigmaváltást.
A jogorvoslati csatározások azon kardinális kérdés körül zajlottak, hogy a versenyhatóság által megállapított versenykorlátozó megállapodás miatti 3 éves kizárás kezdő időpontja a végleges hatósági döntéssel, vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén csak a jogerős ítélettel kezdődik-e meg. Míg korábban a kérdésben egyértelmű volt a gyakorlat, hogy a bírósági felülvizsgálati eljárással a kizárási ok halasztódik, a Közbeszerzési Döntőbizottság a korábbi értelmezéstől eltérve a végleges hatósági döntés meghozatalával kezdte számítani a kizárás kezdetét.
A végső bírósági döntés hosszúra nyúlt adventjében az érvek pro és kontra egyaránt szép számban gyülekeztek, miközben a gyakorlat rezignáltan kezdett igazodni az új realitásokhoz, megsokasítva az azonnali jogvédelemre irányuló kérelmek számát.
Ítéletében a Kúria a következő kérdéseket vizsgálta és válaszolta meg a Közbeszerzési Döntőbizottság 2020. július 30-án meghozott D.227/23/2020. határozatának, és a közbeszerzési eljárásokból versenyfelügyeleti határozat miatti kizárás hatályosulásának értelmezésével kapcsolatosan indult eljárással összefüggésben.
1. Van-e lehetősége a Közbeszerzési Döntőbizottságnak újra értelmezni egy jogszabályi rendelkezést?
A Kúria – a vonatkozó 3292/2021 (VII.22.) AB határozat alapulvételével – kijelentette, hogy nincs akadálya annak, hogy a közigazgatási szerv megváltoztassa addigi gyakorlatát, és akár az addig bevett „szokással” ellentétes értelmezést tulajdonítson egy törvényi rendelkezésnek. A Kúria utalt arra, hogy korábban nem született az eljárás tárgyát képező kizáró ok értelmezéséről kötőerővel bíró, precedensképes kúriai határozat, ami az értelmezés megváltoztatásának akadályát képezhette volna. A Kúria szerint egy rendelkezés átértelmezése és a gyakorlat megváltoztatása nem tiltott és nem sért semmilyen jogelvet, még akkor sem, ha az, mint a jelen esetben is, „nem szerencsés.”
2. Vagylagos vagy konkuráló törvényi tényállások?
A Kúria elutasította a felperes azon érvelését, amely szerint az újraértelmezés a Kbt. 62.§ (1) bekezdés n) pontnak a „végleges bírói ítéletre” vonatkozó második fordulatát kiüresedett félmondattá zsugorítja, és ilyen módon a szabály két fordulata egymással konkurálna. A Kúria álláspontja szerint mind az első, mind a második fordulat rendelkezik saját normatív tartalommal, és ezért azt a Döntőbizottság helyesen értelmezte. A Kúria szerint a határozat véglegességének értelmezésére az azonnali jogvédelem jogintézményével párban van helye. Eszerint a második fordulat akkor alkalmazandó, ha a versenyfelügyeleti határozat ugyan végleges, de nem végrehajtható, vagyis az azonnali jogvédelem iránti kérelemnek a végleges határozatot felülvizsgáló bíróság helyt adott. Ekkor a második fordulat értelmében meg kell várni a bíróság jogerős („végleges”) ítéletét, amely, ha a versenyhivatali döntést hatályában fenntartja, alkalmazandóvá teszi a vizsgált kizárási ok második fordulatát, azaz megkezdődik a három éves kizárás.
A Kúria megjegyezte továbbá, hogy a rendelkezés fentiek szerinti értelmezése alapján nem lát a törvény által megszabott 3 éves kizárási idő számításával kapcsolatos problémát.
3. Reparálhatatlan károk
A Kúrai ítéletében elismerte, hogy gazdasági szereplők valóban nem igazán reparálható károkat szenvedhetnek el, ugyanakkor leszögezte, hogy e problémával kapcsolatban a polgári bíróságokra hárul az a feladat, hogy megfelelő kártérítési gyakorlatot alakítsanak ki, ami képes a bekövetkezett gazdasági hátrány orvoslására.
E körben ugyanakkor korlátozza a vérmes reményeket, hogy a közbeszerzési jog ajánlatkérői megsértésével az ajánlattevőnek okozott károk érvényesítése kapcsán a bírói gyakorlat eddig töretlenül elutasítani látszott az elmaradt haszon érvényesítésének lehetőségét, még olyan esetekben is, amikor a felperes ajánlata tényszerűen a legkedvezőbb volt a megsemmisített közbeszerzési eljárásban (lásd például a Fővárosi Bíróság 13.P./P.23.295/2006/11. ítéletét). Ennek fényében mérsékelt optimizmus indokolt a tenderen az utólag jogellenesnek talált kizárás miatt el sem induló gazdasági szereplők igényérvényesítésekor.
4. Mi következik most?
A Kúria ítélete jóváhagyta a paradigmaváltást a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizárási ok értelmezésében. Az új elfogadott gyakorlat szerint egy gazdasági szereplő kizárása a közbeszerzési eljárásokból a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti határozatának véglegessé válásának időpontjától azonnal hatályosul, így minden esetben azonnali jogvédelem iránti kérelem benyújtása látszik célszerűnek a halasztó hatály érvényesülése érdekében, illetve felértékelődhet a Kbt. 188.§-a szerinti öntisztázás intézményének szerepe is.
Írásunk a Kúria szóbeli ítélethirdetése alapján a bennünk szubjektív benyomásaink, megértésünk és érdeklődési irányunk alapján kialakult képzeten alapul, ezért az általunk levont tanulságokat az írásbeli ítélet módosíthatja.
Szerzők:
Kondrát Flóra
Versenyjogi csoport
Kondrát Flóra
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
Legfrissebb blogcikkek
Milyen jogok védhetik a beruházót más tulajdonában álló földterületen végzett beruházás során? – Napelemparkok létesítésével kapcsolatos ingatlanjogi kérdések – 3. rész
A termőföldön történő beruházás sok szempontból kihívásokat jelent: korábbi cikkeinkben foglaltakon túl, problémát jelent a termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó hatályos jogszabályi korlátozás is. Cikksorozatunk következő részében Szűcs Anikó Edit, a DLA Piper Hungary Ingatlanjogi csoportjának szenior ügyvédje azt a témát járja körül, hogy miként kell a tervezés és kivitelezés szakasza alatt megfelelően biztosítani a beruházást.
Csökkenő kkv terhek, szigorítások a közreműködők tevékenységében – Módosult az ESG törvény
Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket.
Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.