Veszélyhelyzeti szabályozás alakulása az elmúlt közel három évben – Összefoglaló elemzés

Jelen cikk megjelenésekor (2022. november 17.) veszélyhelyzet van Magyarországon a 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet alapján 2022. november 30. napjával bezárólag.

A veszélyhelyzeti szabályozás számos változáson és módosításon ment keresztül a COVID-19 világjárvány hazai megjelenése és az orosz-ukrán konfliktus kialakulása óta. A szabályozás – folyamatosan reagálva a globális és hazai kihívásokra is – meglehetősen gyorsan változik, azonban a jogkeresők számára nem feltétlenül állnak rendelkezésre nyilvános források, amelyek valamennyi változást egy helyen összefoglalnának.

A cikk megjelenésének időpontjáig[1] kísérletet tettünk arra, hogy jogkövetés és jogalkalmazás elősegítése érdekében – némileg hiánypótló jelleggel – összefoglaljuk az elmúlt időszak veszélyhelyzeti szabályozásnak alakulását kitérve a főbb releváns jogszabályokra és az alkotmányos háttérszabályozás változásaira is.

I) A veszélyhelyzet szabályozásának alakulása

  1. Az első kihirdetett veszélyhelyzet a járványra tekintettel

Az első veszélyhelyzet kihirdetését a koronavírus terjedése tette szükségessé. Ez a különleges jogrendi állapot 2020. március 11. 15:00 és 2020. június 17. 23:59 között állt fenn.[2] Az Alaptörvény elfogadása óta ez volt az első alkalom, hogy a veszélyhelyzeti szabályozás gyakorlati alkalmazására került volna sor. Az első veszélyhelyzet kihirdetését a járványügyi készültség bevezetése követte.

  1. A járványügyi készültség bevezetése

2020. június 18-tól a Kormány járványügyi készültséget vezetett be.[3] A járványügyi készültség jogi természete eltér a veszélyhelyzetétől. A járványügyi készültség jogalapját nem közvetlenül az Alaptörvény, hanem az Eütv[4]. 228.§ (1) bekezdése adja. E szakasz értelmében az országos tisztifőorvos javaslatára a Kormány egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el, amely fogalomba a járványügyi készültség is beletartozik. Az Eütv. 247.§ különleges jogosítványokkal ruházza fel a Kormányt járványügyi készültség idejére, azonban ez utóbbiak nagymértékben eltérnek a veszélyhelyzet alkotmányos szabályaitól. Veszélyhelyzet alkalmával a Kormány arra kap felhatalmazást, hogy olyan rendeleteket alkosson, amelyekkel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. Ezzel szemben az Eütv. 247.§ szakasza alapján a Kormány járványügyi készültség során arra kap felhatalmazást, hogy az egészségüggyel összefüggő különleges szabályokat hozzon meg rendeleti formában. Járványügyi készültség során a Kormány rendeletalkotási mozgástere jóval szűkebb, mint veszélyhelyzeti jogalkotás idején.

A Kormány a járványügyi készültség fenntartásának szükségességét 3 havonta vizsgálja felül.

A jelenlegi szabályozás szerint a járványügyi készültséget bevezető rendelet és ezzel a járványügyi készültség állapota 2022. december 18-án fogja hatályát veszíteni.

  1. A második kihirdetett veszélyhelyzet a járványra tekintettel

A fennálló járványügyi készültségtől függetlenül 2020. november 4. 0:00 és 2021. február 7. 23:59 közötti időszakra a Kormány másodszorra is veszélyhelyzetet hirdetett ki a koronavírus-járványra tekintettel.[5]

A második veszélyhelyzet során a 2020. évi CIX. törvénnyel[6] az Országgyűlés felhatalmazta a Kormányt arra, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel meghozott rendeletek hatályát meghosszabbítsa e törvény hatályvesztéséig. E törvényi rendelkezést az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdése indokolta, amely 15 napig tette lehetővé a veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályban maradását. Az ennél hosszabb időbeli hatályhoz már az Országgyűlés felhatalmazása volt szükséges. A törvény és a második veszélyhelyzetet bevezető kormányrendelet 2021. február 8. napján hatályát vesztette.[7]

  1. A harmadik kihirdetett veszélyhelyzet továbbra is a járványra tekintettel

A koronavírus-járványra tekintettel a Kormány harmadjára a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelettel hirdetett ki veszélyhelyzetet. Ez utóbbi 2021. február 8. napján lépett hatályba, így technikailag ez a harmadik veszélyhelyzet, azonban a második és harmadik veszélyhelyzet között teljes időbeli folytonosság valósult meg.

A harmadik veszélyhelyzet során az Országgyűlés ismételten felhatalmazta a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel meghozott rendeletek hatályát meghosszabbítsa.[8] Eredetileg a törvény 90 napra adott felhatalmazást a Kormány számára, hogy a veszélyhelyzeti szabályok hatályban maradjanak, azonban a törvény többszöri módosításával ez a határidő mindig kitolásra került.[9]

A 2021. évi CXXX. törvény szerinti utolsó módosítás értelmében végül a járvány miatti veszélyhelyzetet 2022. május 31-ig hosszabbította meg a Kormány és az Országgyűlés.[10]

  1. A negyedik veszélyhelyzet kihirdetése az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel

A Kormány a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszüntetését megelőzően, 2022. május 25-től az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.[11] Ennek megfelelően 2022. május 25. és 2022. május 31. napja között párhuzamosan állt fenn két veszélyhelyzetet megalapozó rendelet.

Az Országgyűlés a 2022. VI. törvényben[12] felhatalmazta a Kormányt, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel hozott rendeletek hatályát e törvény hatályvesztéséig meghosszabbítsa. Ennek megfelelően a Kormány a 203/2022. (VI. 8.) Korm. rendelettel,[13] az abban taxatíve felsorolt jogszabályok hatályát a 2022. évi VI. törvény hatályvesztéséig, 2022. november 1. napjáig meghosszabbította.

A Kormány az előbbi jogszabályoknak megfelelően, 2022. november 1. napjával az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett negyedik veszélyhelyzetet megszüntette.[14] Ezzel pedig hatályát vesztette a 203/2022. (VI. 8.) Korm. rendelet, a 180/2022. (V. 24.) Korm. rendelet, a 190/2022. (V. 26.) Korm. rendelet és a 2022 évi VI. törvény.

  1. Az ötödik veszélyhelyzet kihirdetése az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel

A Kormány 2022. november 1. napjával ismételten veszélyhelyzetet hirdetett ki az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében.[15] Technikailag tehát az ötödik kihirdetett veszélyhelyzetről beszélhetünk, a gyakorlatban azonban időbeli folytonosság van a negyedik és ötödik veszélyhelyzet között. A rendelet értelmében a veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedéseket külön kormányrendeletek szabályozzák, a Kormány pedig a veszélyhelyzet fennállásának szükségességét folyamatosan felülvizsgálja.

Az Alaptörvény 9. módosításának következtében – amely az ötödik veszélyhelyzetet kihirdető rendelettel egyidőben lépett hatályba – a veszélyhelyzet harminc napra hirdethető ki, amit a Kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján hosszabbíthat meg.

A Kormány az ötödik veszélyhelyzet kihirdetésével egyidejűleg a 425/2022. (X. 28.) Korm. rendeletben szabályozta a  veszélyhelyzet során kiadott kormányrendeletek hatálybalépését és további veszélyhelyzeti intézkedéseket. A rendelet felsorolja mindazon jogszabályokat és intézkedéseket, amelyek hatálybalépnek, illetve hatályban maradnak a veszélyhelyzet megszüntetését, majd újabb kihirdetését követően.

II) A veszélyhelyzet alkotmányos háttérszabályozásának változása

Az első veszélyhelyzet kihirdetése óta az Alaptörvény két olyan módosításon esett át, amely a veszélyhelyzet alkotmányjogi szabályozását érintette.

Az Alaptörvény eredeti szabályai szerint a Kormány akkor hirdethetett ki veszélyhelyzetet, ha az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség történt. A veszélyhelyzet fogalmát a Kat. 44.§ szakasza határozta meg, amely rendelkezés az Alaptörvény újabb módosításával egyidejűleg, 2022. november 1. napjával hatályon kívül helyezésre került.[16]

  1. Az Alaptörvény első módosítása a veszélyhelyzettel összefüggésben

Az Alaptörvény kilencedik módosítását az Országgyűlés 2020. december 22. napján fogadta el, amelynek veszélyhelyzetre vonatkozó rendelkezései 2022. november 1-jén léptek hatályba. Az Alaptörvény kilencedik módosításának megalkotása ugyan időben megelőzi az Alaptörvény tizedik módosítását, a kilencedik módosítás később, 2022. november 1-jén lépett hatályba. A módosítás átfogóan újraalkotta a különleges jogrendre vonatkozó szabályokat, amelynek elsődleges célja az volt, hogy a különleges jogrendi szabályozást átláthatóbbá tegye.[17] Az Alaptörvény új 48. cikke a különleges jogrendi rész megnyitásával egyértelműen meghatározza, hogy a különleges jogrend esetkörei a hadiállapot, a szükségállapot és a veszélyhelyzet.

Az Alaptörvény új 51. cikke meghatározza, hogy milyen élethelyzetek indokolhatják a veszélyhelyzet kihirdetését. Ezen esetkörök a következők: szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa; az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény – különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség; illetve az előbbi két esetkör elhárításának szükségessége.

A veszélyhelyzet harminc napra hirdethető ki. A Kormány a veszélyhelyzetet az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll. Erről a felhatalmazásról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt. A 2021. évi XCIII. törvény értelmében az Országgyűlés döntését kezdeményező javaslata a felhatalmazás alkalmanként legfeljebb 180 napos időtartamú megadására irányulhat.[18] A változtatás eredményeképpen az Országgyűlés elsődlegesen a különleges jogrend fenntartása felett fog rendelkezni, hiszen felhatalmazás hiányában – hasonlóan a szükségállapothoz – a különleges jogrend az Alaptörvény erejénél fogva megszűnik.[19]

Újdonság, hogy a veszélyhelyzet során elfogadott kormányrendeletek a különleges jogrend megszűnésekor vesztik hatályukat.

  1. Az Alaptörvény második módosítása a veszélyhelyzettel összefüggésben

2022. május 25. napján lépett hatályba az Alaptörvény tizedik módosítása.[20] A módosítást a szomszédban dúló orosz-ukrán háború tette szükségessé. Elkerülhetetlenné vált a jogalkotó számára, hogy a veszélyhelyzet kihirdetésének lehetőségeit kibővítse.[21] A módosítás ennek megfelelően az Alaptörvény veszélyhelyzetet meghatározó 51. cikkét módosította, a veszélyhelyzetet megalapozó körülmények köre kibővült a „szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus” fordulattal. A módosítás hatálybalépését követően megnyílt a lehetőség, hogy a Kormány az orosz-ukrán háborúra való tekintettel is kihirdethesse a veszélyhelyzetet. A módosítás indokolása szerint fontos hangsúlyozni, hogy az Alaptörvény módosítása nem változtat azon az alkotmányos elven, hogy különleges jogrend kihirdetésére kizárólag akkor van lehetőség, ha a szomszédos államban bekövetkezett eseményeknek ténylegesen van súlyos – különösen humanitárius, gazdasági – hatása Magyarországon, illetve e súlyos hatások bekövetkeztének veszélye reális.[22]

A Kormány ezen új hatáskör alapján hirdette ki a negyedik veszélyhelyzetet az Ukrajna területén fennálló fegyvere konfliktusra tekintettel 2022. május 25. napján.

A tizedik alaptörvény-módosítással kapcsolatban fontos ismételten felhívni a figyelmet arra, hogy az a kilencedik alaptörvény-módosítás hatálybalépése előtt lépett hatályba.

******

Megjegyezzük, hogy a veszélyhelyzeti jogalkotás, különösen az európai helyzetre tekintettel folyamatosan fejlődik és fejlődhet, ezért fenntartjuk a jogot, hogy a jelen írást időről időre frissítsük az aktuális szabályozási állapotnak megfelelően.

A cikk szerzői

Seres Márk

Seres Márk

Ügyvéd,

Associate

Seres Márk

Márk a DLA Piper Hungary finanszírozási, projektfejlesztési és restrukturálási csoportjának ügyvédje. Tapasztalattal rendelkezik hazai és határon átnyúló fizetésképtelenségi ügyekben, valamint nehéz helyzetbe került vállalkozások restrukturálásban, illetve felelősségi kérdéseiben való tanácsadásában. Jártas továbbá energiaszektorral kapcsolatos ügyekben, különösen a szektorhoz kapcsolódó M&A tranzakciókban. Tapasztalattal rendelkezik továbbá finanszírozási jogügyletekben.
E-mailt küldök
Merkel Csenge

Merkel Csenge

Ügyvédjelölt,

Junior Associate

Merkel Csenge

Csenge a DLA Piper Hungary Társasági jog és M&A csapatának az ügyvédjelöltje. Főbb szakterületei a társasági jog, az M&A és az európai uniós jog. Korábban az ELTE Állam- és Jogtudományi karán folytatott doktori tanulmányokat.
E-mailt küldök

Hivatkozások

[1] A kézirat lezárásának napja: 2022. november 17. napja. A cikk a 2022. november 17. napján hatályos jogállapotot tükrözi.

[2] Az első veszélyhelyzetet a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet hirdette ki, és a 282/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet szüntette meg. Ez utóbbi jogszabályt a Kormány a 2020. évi LVII. törvény alapján alkotta meg.

[3] A járványügyi készültséget a 283/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet vezette be.

[4] 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

[5] A második veszélyhelyzetet a 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet hirdette ki.

[6] A törvény 2020. november 10. napján lépett hatályba.

[7] A 2020. évi CIX. törvény 2021. február 8-án vesztette hatályát, ugyanezen a napon a 26/2021. (I. 29.) Korm. rendelet megszüntette a veszélyhelyzetet (és hatályon kívül helyezte a 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletet).

[8] 2021. évi I. törvény a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről

[9] Összesen három alkalommal került kitolásra a határidő, a 2021. évi XL., a 2021. évi CII., valamint a 2021. évi CXXX. törvények által.

[10] A 2021. évi I. törvényt ugyanezen törvény 5/A.§ szakasza helyezte hatályon kívül. 2022. június 1. napjával. A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendeletet a 181/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 3. §. szakasza helyezte hatályon kívül 2022. június. 1. napjával.

[11] A negyedik veszélyhelyzetet a 180/2022. (V. 24.) Korm. rendelet az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról

[12] 2022. évi VI. törvény szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról

[13] 203/2022. (VI. 8.) Korm. rendelet a 2022. május 25. napjával kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának meghosszabbításáról

[14] 423/2022. (X. 28.) Korm. rendelet

az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 180/2022. (V. 24.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet megszüntetéséről

[15] 424/2022. (X. 28.) Korm. rendelet

az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása és kezelése érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról

[16] 2011. évi CXXVIII. törvény – a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról

[17] Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása végső előterjesztői indokolása

[18] 2021. évi XCIII. törvény – a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról 82/A.§; (hatályos 2022. november 1. napjától)

[19] Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosítása végső előterjesztői indokolása

[20] Magyarország Alaptörvényének tizedik módosítása (2022. május 24.)

[21] Magyarország Alaptörvényének tizedik módosítása végső előterjesztői indokolása

[22] Magyarország Alaptörvényének tizedik módosítása végső előterjesztői indokolása

 

Kérdése van? Keressen minket bizalommal!

Kövesse LinkedIn oldalunkat!

Legfrissebb tartalmaink