advocatus_cikk

A legfontosabb jogszabálymódosítások az energetika területén az elmúlt negyedévből

Az elmúlt hónapokban számos olyan jogszabály lépett hatályba, amelyek jelentősen átalakítják mind a megújuló energia, az elektromobilitás, valamint a villamos energia-tárolás szabályozási kereteit. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb jogszabálymódosításokat, amelyek az iparági szereplők számára relevánsak lehetnek.
Picture of Holló Richárd
Holló Richárd

Ügyvéd,
Energiajogi csoport

További cikkek

Törvények

1. 2025. évi XL. törvény energetikai tárgyú törvények módosításáról

A tárgyi módosítás fő célja egyrészt az Uniós jogharmonizációs kötelezettségnek való elégtétel.

Másrészt módosultak az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó sávhatárok, amelyek a végrehajtási szabályokkal együtt kiterjesztették az egyetemes szolgáltatás nyújtására vonatkozó kötelezettséget.

Törvényi szinten is bevezetésre került a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációs támogatási rendszere, amely a piaci és az elvárt bevételek közötti különbséget hivatott kompenzálni.

Bevezetésre került a társasházi energiaközösség új jogintézménye lehetőséget biztosítva a társasházban élők számára, hogy közösen létesítsenek és működtessenek háztartási méretű kiserőművet.

2. 2025. évi XLI. törvény az energetikai versenyképesség növeléséről és jogharmonizációs célú módosításokról

A törvény szankciókat vezet be azokra a forgalmazókra, akik:

  • a részletszabályokban meghatározott mennyiségnél kevesebb megújuló üzemanyagot hoznak forgalomba;
  • a referenciaévben a megújuló üzemanyagokra vonatkozó részaránynál kevesebb megújuló üzemanyagot hoznak forgalomba;
  • nem nyújtják be a tárgyévben forgalomba hozott motorbenzinről, dízelgázolajról, bioüzemanyagról és a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagról jelentést, vagy azt határidőn túl nyújtják be.

3. 2025. évi LIV. törvény egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról

Az energiaellátók jövedelemadójának (közismert nevén Robin Hood-adó) mértéke került módosításra.

2025-ben adó alapja az adózás előtti eredmény 41%-a, amely a módosítással 2026-tól indulóan 31%-ra csökken.

Kormányrendeletek

1. A megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt villamos energia működési támogatása, valamint a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációja finanszírozásához szükséges pénzeszköz mértékének megállapítási módjáról és a megfizetésre vonatkozó részletes szabályokról szóló 235/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet

A Korm. rendelet a villamosenergia-tárolók bevételkompenzációjaként elnyert támogatás egyes feltételeit és a támogatás pénzügyi fedezetének rendelkezésre állását határozza meg.

A támogatás igénybevételéhez a villamosenergia-tároló üzemeltetője szerződést köt az átviteli rendszerirányítóval a villamosenergia-tároló üzembe helyezéséig. A támogatás konkrét összegét a további részletszabályok alapján kell kiszámítani, negatív összegű támogatás is előfordulhat.

A támogatás pénzügyi alapján a mérlegkörfelelősök fizetik meg, az átviteli rendszerirányítóval kötött szerződéssel összhangban, az általuk értékesített villamosenergia-mennyiséggel arányosan.

2. Energetikai tárgyú kormányrendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 239/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet

Hatályon kívül helyez több energetikai tárgyú rendeletet, köztük a hálózati csatlakozási eljárásrendet szabályozó, többször módosított 526/2022. (XII. 16.) Korm. rendeletet, amelynek lényeges tartalma a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény átmeneti rendelkezéseibe került át.

A hálózati csatlakozási és engedélyezési határidők meghosszabbítására vonatkozó veszélyhelyzeti szabályok fenntartásra  kerültek, és a pénzügyi biztosítékokra vonatkozó szabályok is hatályban maradnak.

3. Villamos energiával és elektromobilitással kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról szóló 262/2025. (VIII. 13.) Korm. rendelet

Az elektromobilitás szolgáltatás, az elektromos töltőberendezés üzemeltetés és a származási garanciák szabályozása módosult az EU-joggal való összhang érdekében. Bővültek a töltőberendezések üzemeltetőinek feladatai, új fogalmak kerültek bevezetésre, és jelentési kötelezettségek léptek életbe. A MEKH jogosult egyoldalúan szerződési feltételeket meghatározni a származási garanciák kapcsán.

4. A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló 389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló 299/2017. (X. 17.) Korm. rendelet módosításáról szóló 265/2025. (VIII. 13.) Korm. rendelet

A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból termelt villamos energia kötelező átvételének és támogatásának szabályai módosultak. A MEKH felülvizsgálja a contract-for-difference  támogatásban részesülő, szilárd biomasszát használó erőművek átvételi árát, ha a termelő 2025. október 31-ig kérelmet nyújt be.

Az energiaügyi miniszter rendeletei

1. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerrel összefüggő egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 18/2025. (VII. 31.) EM rendelet

Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben megvalósítható, energiamegtakarítást eredményező beruházások katalógusát tartalmazza a rendelet, ami a korábbi, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által elfogadott katalógus helyébe lép.

2. Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmussal összefüggő egyes tevékenységekkel kapcsolatos eljárások igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 19/2025. (VII. 31.) EM rendelet

A CBAM (karbonkiegyenlítési mechanizmus) az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmust jelenti. A CBAM célja, hogy megakadályozza az ún. karbonkibocsátás-áthelyezést (carbon leakage), vagyis azt, hogy az európai szigorúbb környezetvédelmi szabályozás elől a gyártók olyan országokba helyezzék át a termelést, ahol lazábbak a kibocsátási normák.

A CBAM egy klímavédelmi eszköz, amellyel az EU azt biztosítja, hogy az importált termékek is viseljék a karbonkibocsátásuk árát, épp úgy, mint az EU-n belüli termékek.

Az EM Rendelet célja az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusról szóló 2023. évi CV. törvény felhatalmazása alapján a CBAM-engedély kiadására és módosítására irányuló eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékének, valamint megfizetése részletes szabályainak megállapítása.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének rendeletei

1. A villamos energia, földgáz és távhő iparágakra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségről szóló 1/2023. (IV. 5.) MEKH rendelet módosításáról szóló 8/2025. (VI. 4.) MEKH rendelet

A rendelet az engedélyesekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség megszűnését specifikálja. A módosítás értelmében az adatok jelentésének kötelezettsége megszűnik az engedély visszavonásáról szóló határozat véglegessé válásának napján, illetve határozott időre szóló engedély esetén az időtartam lejártával.

A módosítás értelmében adatszolgáltatók kötelezettségszegése esetén a MEKH – többek között – a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény rendelkezéseit is alkalmazhatja.

A hatóság diszkrecionális jogkört kapott a szankciók alkalmazására, mivel az módosítás értelmében rendelet vonatkozó rendelkezései “alkalmaz”-ról “alkalmazhat”-ra módosultak.

2. A villamosenergia-tárolók bevételkompenzációjának részletszabályairól szóló 17/2023. (XI. 21.) MEKH rendelet módosításáról szóló 9/2025. (VI. 4.) MEKH rendelet

A kialakult joggyakorlatnak megfelelően a rendelet pontosítja a bevételkompenzáció elszámolásának részletszabályait, kifejezetten rögzítve egyrészt, hogy a támogatási egyenlegből ki nem fizetett összeget be kell számítani a fizetendő összegbe. Másrészt a beruházási költségek indexálása az aFRR akkreditáció napjától kezdődően indul.

A rendelet új szabályozást vezetett be az aFRR és más termékek együttes beszerzésére vonatkozóan. Az új szabályrendszer alapján – mind a felszabályozási és a leszabályozási sikerfaktor szerint – az aFRR-re kizárólagosan szánt (limitár alatti ajánlatokkal tett) részt külön tendereknek kell tekinteni azokhoz képest, amelyeket más termékekkel együtt (arányos kapacitással) szereznek be.

Az elektromos gépjármű töltőberendezések üzemeltetőinek és az elektromobilitás szolgáltatóknak az azonosítására szolgáló nyilvántartásról szóló 11/2025. (VII. 8.) MEKH rendelet

A nyilvántartás létrehozását 2025. január 1-jén hirdették ki a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvénynek módosításával, a rendelet pedig tartalmazza a nyilvántartásra vonatkozó részletszabályokat.

A rendelet meghatározza, hogy milyen konkrét adatokat és információkat kell rögzíteni a nyilvántartásban minden töltőberendezés-üzemeltető és elektromobilitás szolgáltató esetében.

Ezen piaci szereplők korábban egyedi azonosító kódot kaptak a MEKH-től, amelyet szintén rögzítenie kell a nyilvántartásnak.

3. Az elektromos gépjármű töltőberendezések üzemeltetőinek és az elektromobilitás szolgáltatóknak az azonosítására szolgáló nyilvántartásról szóló 11/2025. (VII. 8.) MEKH rendelet

A nyilvántartás létrehozását 2025. január 1-jén hirdették ki a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvénynek módosításával, a rendelet pedig tartalmazza a nyilvántartásra vonatkozó részletszabályokat.

A rendelet meghatározza, hogy milyen konkrét adatokat és információkat kell rögzíteni a nyilvántartásban minden töltőberendezés-üzemeltető és elektromobilitás szolgáltató esetében.

Ezen piaci szereplők korábban egyedi azonosító kódot kaptak a MEKH-től, amelyet szintén rögzítenie kell a nyilvántartásnak.

4. Az energetikai szabályozási tesztkörnyezetről szóló 12/2025. (VII. 17.) MEKH rendelet

A rendelet bevezeti a villamos energia, valamint földgáz szektorban törvényi szinten már intézményesített ún. energetikai szabályozási tesztkörnyezetre vonatkozó részletszabályokat.

A rendelet szabályozza a tesztkörnyezet által támogatott energetikai innovációs célokat, a vonatkozó kérelem benyújtásának és elbírálásának szabályait, valamint a teszteljárás alatt  fennálló jogokat és kötelezettségeket.

A rendelet meghatározza azt is, hogy az innovátor kérelmében pontosan milyen szabályozási könnyítéseket igényelhet.

Szerző: Holló Richárd

Holló R.

Holló Richárd

Ügyvéd,

Projekt és Restrukturálási csoport

Holló Richárd

Richárd a DLA Piper budapesti irodájának ügyvédje. Fő szakterülete az energiajog, különös tekintettel a villamos energia és a földgázszektor. Az efféle szabályozási kérdéseket érintő tanácsadáson túl kiterjedt tapasztalattal rendelkezik megújuló projektek kapcsán felmerülő engedélyezési eljárások és projektfejlesztés területén. Emellett jelenleg az ELTE ÁJK PhD hallgatója, ahol az energiaszektorral kapcsolatos innovációs szabályozásokat kutatja.
E-mailt küldök
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!

További tartalmaink energetika témában

adv_fejlec
Energetika | Energy

Hogyan segíthet a kolokáció a hálózathoz való hozzáférésben?

A hálózati kapacitások szűkösségére tekintettel a hazai villamos energia szektorban egyre nagyobb kihívást jelent az egyre növekvő volumenű időjárásfüggő termelés és villamos energia tárolók rendszerbe integrálása. A kolokációs modellek megjelenése új lehetőségeket kínál a piaci szereplők számára, ugyanakkor számos jogi és finanszírozási kérdést vet fel.

Tovább »