Ahogy közeledik a Brexit időpontja, egyre feszültebb érdeklődés övezi az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti tárgyalássorozat folyamatát. A legutóbbi fejlemények szerint a 2018 szeptember 20-i salzburgi informális találkozón az Európai Tanács elutasította az Egyesült Királyság által kidolgozott javaslatcsomagot, melynek következtében Theresa May brit miniszterelnök kijelentette: a tárgyalások holtpontra jutottak. Mindezek alapján pedig egyre inkább nő a valószínűsége annak, hogy 2019 márciusában az Egyesült Királyság megegyezés nélkül fog kilépni az Európai Unióból (ún. “no deal Brexit“). Vélhetően a fenti fejleményekre tekintettel az Egyesült Királyság kormánya 2018. szeptember 24-én számos különböző tájékoztatót tett közzé a honlapján, amelyek az esetleges “no deal Brexit” esetén életbe lépő változásokról nyújtanak információkat. A tájékoztatók között a szerzői joggal, szabadalmakkal, védjegyekkel és formatervezési mintákkal, valamint jogkimerüléssel kapcsolatos tájékoztatók is szerepelnek. Cikkünkben az utóbbi két tájékoztató legfontosabb pontjait mutatjuk be.

I. Védjegyek és formatervezési minták

2017-es számadatok szerint nagyjából 1.7 millió oltalom alatt álló európai uniós védjegy, valamint közösségi formatervezési minta szerepel az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala nyilvántartásában, illetve ezen felül több mint 200.000 nemzetközi védjegy- és mintaoltalmi bejelentés hatálya terjed ki az Európai Unióra. Mivel ezek a jogok jelenleg az Egyesült Királyságban is érvényesek, ezért a jogosultaknak létfontosságú, hogy e jogoknak az egyesült királyságbeli helyzetét megfelelően kezeljék.

No deal Brexit esetén az Egyesült Királyság a tájékoztató alapján az alábbi intézkedéseket fogja bevezetni:

a) Európai uniós védjegyek és közösségi formatervezési minták

A Brexit napján már bejegyzett európai uniós védjegyek és közösségi formatervezési minták esetében az Egyesült Királyság az uniós oltalommal egyenértékű nemzeti oltalmat fog biztosítani a jogosultak részére. Az új oltalmat a jogosultaknak automatikusan, az ígéretek szerint minimális adminisztrációs terhek mellett fogják biztosítani. Amennyiben a jogosult nem igényli az új nemzeti oltalmat, úgy az erről való lemondását jeleznie kell majd a angol szellemi tulajdonjogi hivatal felé.

Az új nemzeti oltalmat az Egyesült Királyság úgy fogja tekinteni, mintha az már eredetileg is nemzeti védjegyként került volna bejelentésre az angol szabályok szerint. Ez többek között azt jelenti, hogy az új nemzeti oltalmat a jogosultaknak az angol szabályok szerint, a meglévő uniós oltalomtól függetlenül kell megújítaniuk. A tájékoztató egyéb kapcsolódó kérdésekben – pl. a kötelező használat megkezdésére irányadó határidő számításának kezdete tekintetében – nem nyújt információkat.

b) Európai uniós védjegy- és közösségi formatervezési mintaoltalmi bejelentések

A Brexit napján folyamatban lévő európai uniós védjegy- és közösségi formatervezési mintaoltalmi bejelentések esetében a jogosultaknak a kilépés napjától számított kilenc hónapig lehetőségük lesz arra, hogy az uniós bejelentésüket azonos adatok és feltételek mellett ismételten bejelentsék az angol hivatalnál.

Különösen fontos figyelni arra, hogy a bejegyzett oltalmakra irányadó szabályokkal szemben a folyamatban lévő bejelentések esetében az eljárás nem automatikus, tehát az ismételt bejelentést a jogosultnak magának kell kezdeményeznie a hivatal előtt. Jelentős információ továbbá, hogy az angol szellemi tulajdonjogi hivatal erről a lehetőségről tájékoztatást sem fog küldeni a jogosultaknak. Az ismételt bejelentésekért továbbá az angol szabályok szerint meghatározott bejelentési díjat is meg kell fizetni.

c) Az Európai Unióra kiterjedő nemzetközi bejelentések

Az Európai Unióra kiterjedő hatályú nemzetközi védjegy- és mintaoltalmi bejelentések tekintetében a tájékoztató nem tartalmaz konkrét információkat, csupán megerősíti azt, hogy jelenleg is folynak az egyeztetések a Szellemi Tulajdon Világszervezetével az ilyen oltalmakra vonatkozó megoldás kidolgozása érdekében.

II. Jogkimerülés

Az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén az ún. regionális jogkimerülés elve érvényesül, melynek lényege, hogy amennyiben valamilyen terméket az EGT területén a jogosult által vagy az ő engedélyével forgalomba hoznak, úgy bizonyos korlátozások mellett az ilyen termékkel történő további kereskedelmet a jogosult az EGT-n belül a terméken fennálló valamely szellemi tulajdonjogi oltalma alapján nem akadályozhatja meg. A regionális jogkimerülés intézménye tehát az európai egységes piac működésének egyik fontos eleme.

A jogkimerülés mellett az EGT-n belüli áruforgalom másik fontos intézménye az ún. párhuzamos import, amely eredeti (nem hamisított) termékeknek olyan országba történő importálását jelenti, amely országban az adott terméken fennálló szellemi tulajdonjogok kimerültek.

A jogkimerüléssel kapcsolatos tájékoztató alapján az Egyesült Királyság a Brexit-et követő határon átnyúló áruforgalom tekintetében alapvetően egyoldalú intézkedést tervez bevezetni. A tervek alapján az Egyesült Királyság továbbra is el fogja ismerni az EGT területén történő jogkimerülést, vagyis az EGT területén forgalomba hozott áruknak az Egyesült Királyságba irányuló párhuzamos importja továbbra is jogszerű lesz.

Ezzel szemben azonban a fordított irányú áruforgalom esetében ugyanez az elv várhatóan nem fog működni: az Egyesült Királyságból az EGT irányába történő párhuzamos import esetén az importálónak várhatóan engedélyt kell majd kérnie az EGT-ben található jogosulttól ahhoz, hogy a terméket az Egyesült Királyságból behozza az EGT területére.

A jogkimerüléssel kapcsolatban a tájékoztató megjegyzi, hogy az Egyesült Királyság kormánya jelenleg is vizsgálatokat folytat arról, hogy a fenti – remélhetőleg átmeneti – rendszer helyett milyen módon tudná biztosítani az EGT és az Egyesült Királyság közötti fennakadásmentes nemzetközi áruforgalmat.

Szerző: Gondos Orsolya