Az ESG szempontok kiemelt jelentőséggel bírnak a fogyasztási cikkek[1] tervezése és gyártása terén, különösen az egyre szigorodó uniós szabályozási környezetben. Az EU célja, hogy az ESG követelményeket szilárd jogi keretbe foglalva támogassa a fenntartható gyártási és ellátási láncokat, csökkentse a környezeti terhelést és ösztönözze a felelős üzleti magatartást.
A fenntartható gyártási megoldások, az átlátható információszolgáltatás, jelentéstétel, valamint az anyagok felelősségteljes felhasználása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalatok megfeleljenek az ESG és fenntarthatósági elvárásoknak, erősítve ezáltal piaci versenyképességüket és társadalmi felelősségvállalásukat. Cikksorozatunk ezen részében többek között ezeket a kérdéseket vizsgáljuk meg részletesebben.
A fogyasztási cikkekre irányadó valamennyi szabály összefoglalása – a termékek változatosságára is tekintettel – meghaladja a jelen cikk kereteit. Az alábbiakban bemutatott példák azonban alkalmasak lehetnek a fogyasztási termékek tervezését, gyártását érintő uniós tendenciák bemutatására. A fogyasztási cikkeket gyártó és forgalmazó vállalkozásoknak újabb és újabb, emellett egyre szigorúbb szabályrendszerben kell működnie és e szabályrendszer érvényesülését a fogyasztási cikk teljes értékláncán biztosítani és ellenőrizni kell.
Így tehát az alábbiakban bemutatott és a szektorra irányadó más fenntarthatósági szabályokat olyan aspektusból is érdemes mérlegelni, hogy azok teljesülését egy bizonyos vállalatméret felett a magyar ESG törvény, illetve hatálybalépése után a CSDDD szerinti fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek teljesítéséhez a teljes beszállítói láncon kötelező garantálni. (A fogyasztási cikkek piacán alkalmazandó fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségekkel, az ezekhez kapcsolódó szektor-specifikus kérdésekkel cikksorozatunk egy később részében foglalkozunk.)
Fogyasztási cikkek tervezése
Az Ecodesign Keretrendelet (Ecodesign for Sustainable Products Regulation – ESPR) 2024. július 18-án lépett hatályba, amely kulcsfontosságú a körforgásos gazdaságra és a fenntartható termékre történő átállás szempontjából. A Keretrendelet hozzájárul ahhoz, hogy az EU elérje környezetvédelmi és éghajlatváltozási céljait, valamint megduplázza a körforgásos anyagfelhasználás arányát, és 2030-ig teljesítse az energiahatékonysági célkitűzéseit.
Az Ecodesign Keretrendeletről a nyár folyamán megjelent cikkünkben (Új szabályok a forgalomba kerülő termékek fenntarthatóságának növeléséért), a Keretrendelet hatálybalépésekor számoltunk be.
Fogyasztási cikkek alapanyagai
A fogyasztási cikkek fenntarthatóságának biztosítása már az alapanyagok kiválasztásánál elkezdődik. Az uniós szabályozás egy része, így a POP-kre vonatkozó rendelet és a vegyi anyagokról általában szóló REACH rendelet, a bizonyítottan környezetkárósító vagy erre alkalmas anyagok felhasználásával foglalkozik.
A fogyasztási cikkek gyártóinak a tervezés és gyártás során azonban már nem kizárólag a direkt környezetkárosító anyagok használatára, illetve ezek használatának elkerülésére kell figyelnie.
Az uniós jogszabályok egyre több, korábban nem szabályozott alapanyag-csoport tekintetében biztosítani kívánja, hogy azok beszerzése, előállítása, forgalmazása, majd felhasználása a fenntarthatósági szempontoknak megfelelően, az emberi jogok, a klíma és a biodiverzitás védelmének szem előtt tartásával történik. E körben emelhető ki az erdőírtásmentes termékek és a konfliktussal érintett területekről származó ásványok felhasználását szabályozó uniós rendeletek.
“Fontos látni azt a törekvést is, hogy az Unió az emberi jogok és a környezet védelmét célzó intézkedéseket globális szintre emelje: bár a szabályok területi hatálya az Európai Unió, a szabályozás várt pozitív hatásai a világ más részein (is) jelentkeznek.”
Erdőirtásmentes termékek (EUDR)
2023. június 29-én lépett hatályba az erdőirtásmentes termékekről szóló (EU) 2023/1115 rendelet, amelynek értelmében az EU-ban értékesített termékek nem származhatnak kiirtott erdőterületekről, egyúttal hatályon kívül helyezi a fatermékekre vonatkozó uniós rendeletet (European Timber Regulation).
A rendelet célja, hogy az EU minimálisra csökkentse a hozzájárulását az erdők pusztulásához, illetve minimalizálja az EU üvegházhatásúgáz kibocsátását. Ennek érdekében a rendelet szabályokat állapít meg olyan meghatározott termékek uniós piacon történő forgalomba hozatalára és forgalmazására, valamint az Unióból történő kivitelére vonatkozóan, amelyek releváns árukat, így például gumit, pálmaolajat, kakaóvajat, szarvasmarhabőrt, illetve fát tartalmaznak. Ez vonatkozik azokra a termékekre is, amelyek ezeknek az alapanyagoknak a felhasználásával készültek.
A releváns áruk és a termékek csak akkor hozhatók forgalomba vagy forgalmazhatók, illetve csak akkor vihetők ki, ha azok megfelelnek mind a három alábbi kritériumnak:
- erdőirtásmentesek,
- előállításuk az előállító ország vonatkozó jogszabályaival összhangban történt, és
- kellő gondosságra vonatkozó nyilatkozattal van ellátva.
A piaci szereplőknek kellő gondossággal kell eljárniuk a releváns termékek forgalomba hozatala vagy azok kivitele előtt, amely magában foglalja a tájékoztatási követelmények teljesítéséhez szükséges információk, adatok és dokumentumok gyűjtését, kockázatértékelési intézkedések meghozatalát, valamint kockázatcsökkentő intézkedések elvégzését. Azok a piaci szereplők, amelyek nem tartoznak a kkv-k vagy a természetes személyek kategóriájába, évente a lehető legszélesebb körben nyilvános jelentést kell tenniük a kellő gondosság elvén alapuló rendszerükről.
Az rendeletben foglalt szabályokat eredetileg 2024. december 30-tól kellett volna alkalmazni (kivéve a mikro- és kisvállalkozások esetében), a Bizottság nemrégiben azonban a rendelet hatályának egy évvel történő elhalasztására tett javaslatot. A halasztásról az Európai Parlament november 14-én szavaz. Ám a rendeletet érintő, annak szabályait lazító módosítási javaslatok sora ezzel még nem ért véget (ezzel kapcsolatban lásd kis keretes írásunkat).
Az Európai Néppárt a napokban terjesztette elő javaslatát az EUDR módosítására. A javaslat elfogadása esetén lényegesen módosulnának a rendelet szabályai, így például
- a rendeletet még egy évvel később, 2026. december 30-tól rendelné alkalmazni
- a rendelet hatálya nem terjedne ki a forgalmazókra, és
- a rendelet bevezetné a származási országok, országrészek besorolásánál bevezetné a “nem kockázatos” kategóriát – az innen származó árukra nem vonatkoznának a rendelet szabályai.
A konfliktusok által érintett ásványok
A kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról szóló (EU) 2017/821 rendelet célja hogy az átláthatóságot és a bizonyosságot szolgálja a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből beszerzést folytató uniós importőrök, kohók és finomítók ellátási gyakorlatai tekintetében. A kellő gondosság elvének megfelelő uniós rendszer korlátozza a fegyveres csoportok és biztonsági erők ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany (3TG) kereskedelméből adódó lehetőségeit.
A kellő gondosság révén a vállalatok rendszereket és folyamatokat vezetnek be az ellátási láncukban rejlő kockázatok azonosítása, kezelése és bejelentése érdekében. Az említett ásványok esetében a vállalatok kötelesek ellenőrizni, hogy amit megvásárolnak, azt felelősségteljesen szerezték-e be, és nem járul-e hozzá konfliktusokhoz vagy egyéb kapcsolódó illegális tevékenységekhez.
A rendelet értelmében az EU ásványimportőrei kötelesek azonosítani és felmérni az ásványok ellátási láncában rejlő kockázatokat, stratégiát végrehajtani e kockázatok kezelése érdekében, független harmadik fél által folytatott ellenőrzést végeztetni a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében, valamint éves jelentést készíteni a felelősségteljes beszerzésre vonatkozó politikákról és gyakorlatokról.
A gyártás körülményei
“Míg a tervezés és az alapanyagok tekintetében a fenntarthatósági szempontok közül inkább a környezetvédelmi szempontok érvényesülnek, a termékek gyártása során az emberi jogi és társadalmi szempontoknak is hangsúlyos szerep jut. Így a gyártásra vonatkozó, elsősorban klímavédelmi (jellemzően az üvegházhatású gáz kibocsátására és a felhasznált energia forrására vonatkozó) pozitív és negatív ösztönzők mellett a gyártók, forgalmazók a gyártás körülményei, az emberi jogok védelme körében is egyre inkább kötelesek a fenntarthatóságról gondoskodni.”
Napjainkban közel 28 millió ember végez kényszermunkát szerte a világon, amelynek kezelése érdekében a Bizottság 2022. szeptember 14-én javaslatot terjesztett elő a kényszermunkával előállított termékek EU piacról történő betiltása céljából.
A kényszermunka tilalma uniós szinten megjelenik mind az elsődleges (pl. Európai Unió Alapjogi Chartája 5. cikk) mind a másodlagos jogforrásokban (pl. 2011/36/EU irányelv). A jelenlegi javaslat újdonsága, hogy annak végső elfogadása után egy rendelettel strukturált keret jöhet létre annak megtiltására és megelőzésére, hogy az uniós áruk előállítása során és az ellátási láncokon belül kényszermunka alkalmazására kerüljön sor. A kényszermunkával előállított termékek EU piacról történő betiltását célzó rendelet az emberi jogok értékláncokon belüli védelmét célzó uniós törekvések fontos lépcsőfokaként is értékelhető, amely kiegészíti az eddigi jogalkotási eredményeket a fenntarthatóság, valamint az ESG területén, különös tekintettel – többek között – a nemrégiben elfogadott vállalati átvilágításról szóló irányelvre (CSDDD), azonban a már meglévő uniós átvilágítási kötelezettségeken túl a rendelet nem állapít majd meg további átvilágítási követelményeket.
A Tanács és a Parlament 2024 tavaszán ideiglenes megállapodásra jutott a javaslat szövegét illetően. A rendelet valamennyi gazdasági szereplőre ki fog terjedni, és tágan határozza meg a termék fogalmát. Az egyik fő eredményként említhető, hogy a rendelet végrehajtásának megkönnyítése érdekében a Bizottság egy egységes adatbázist fog létrehozni, amely ellenőrizhető és rendszeresen frissített információkat tartalmaz majd a kényszermunkával kapcsolatos kockázatokról. Az adatbázis segíteni fogja a Bizottságot, valamint a tagállami hatóságokat a rendelet esetleges megsértésének kiértékelésére irányuló munkájukban. A Bizottságnak és a tagállami hatóságnak a rendelet megsértésének vizsgálatát a következő szempontok szerint kell majd végezniük:
- a feltételezett kényszermunka nagyságrendje és súlyossága, ideértve azt is, hogy felmerül-e az állam által elrendelt kényszermunka kockázata;
- az uniós piacon forgalomba hozott vagy forgalmazott termékek mennyisége, illetve volumene;
- a termék azon részeinek aránya a végterméken belül, amelyek valószínűleg kényszermunkával készültek.
A végső, azaz az adott termék betiltásáról, piacról történő kivonásáról és ártalmatlanításáról szóló döntést a vizsgálatot vezető hatóság hozza majd meg. A tagállami hatóság által hozott határozatot a kölcsönös elismerés elve alapján az összes többi tagállamban is alkalmazni kell. A kényszermunkával előállított kritikus fontosságú termékek esetében az illetékes hatóság dönthet úgy is, hogy nem írja elő a termék ártalmatlanítását, hanem ehelyett a termék visszatartására kötelezi a gazdasági szereplőt, amíg az bizonyítani nem tudja, hogy tevékenysége során, illetve ellátási láncaiban már nem kerül sor kényszermunka alkalmazására. Lényeges továbbá, hogy amennyiben ki lehet cserélni az érintett termék azon részét, amelyről megállapították, hogy nem felel meg a rendelet előírásainak, az ártalmatlanításra vonatkozó rendelkezéseket kizárólag a kérdéses, a rendelet szabályaiba ütköző részre vonatkozik. A rendelet végső elfogadását és hatálybalépését követően 36 hónap elteltével, előreláthatóan 2027-től kell majd alkalmazni annak rendelkezéseit.
Szerzők: Dránovits Dóra, Nagy Boldizsár
Dránovits Dóra*
Projektfejlesztési és
Restrukturálási csoport
Dránovits Dóra
Nagy Boldizsár
Társasági jog és M&A csoport
Nagy Boldizsár
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
További tartalmaink ESG témában
Létkérdés?! – ESG szempontok a fogyasztási cikkek piacán – 1. rész
Őszi cikksorozatunk célja bemutatni a fogyasztási cikkek szektorban alkalmazandó főbb fenntarthatósági jogszabályokat, valamint a rövid- és hosszútávú fenntarthatósági megfelelés lehetséges módjait.
Új mérföldkő az ESG területén: hatályba lépett a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló uniós irányelv, vagyis a CS3D
2024. július 25-én hatályba lépett a korábban sokat vitatott és számos alkalommal újratárgyalt, fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelv (Corporate Sustainability Due Diligence Directive (CS3D)), miután az Európai Parlament és a Tanács is zöld utat adott az javaslatnak.
Új szabályok a forgalomba kerülő termékek fenntarthatóságának növeléséért
Július 18-án hatályba lépett az Ecodesign Keretrendelet , amely lehetővé teszi azon kötelező környezetvédelmi szempontok előírását, amelyeket az uniós piacra kerülő termékek tervezésekor figyelembe kell venni.
Hivatkozások
[1] A terjedelmi korlátok miatt az élelmiszaripari termékek gyártásával, alapanyagaival kapcsolatos, valamint kizárólag az elektronikai cikkeket érintő szabályokkal nem foglalkozunk.