Jogszabályváltozások a szélerőmű fejlesztések újraindítása érdekében

Jogszabályváltozások a szélerőmű fejlesztések újraindítása érdekében

A Kormány az év elejétől a szélerőművek fejlesztését érintő korábbi jogszabályi környezetet több ponton is átalakította a szélerőmű-kapacitások bővítése érdekében. Az Energiaügyi Minisztérium eddigi kommunikációja alapján a szélerőművi kapacitások mintegy 1.000 MW-ra történő bővülése várható 2030-ig. A főbb könnyítéseket az alábbiakban gyűjtöttük össze:
Építési szabályok főbb változásai

a) Védőtávolság: a védőzóna a korábbi 12 km-es távolságról 700 méterre csökken, így jelentősen nagyobb azoknak a területeknek a mértéke, amelyek a szélerőművek fejlesztése szempontjából szóba jöhetnek, az övezeti besorolás korlátaira is figyelemmel – beépítésre szánt területen kívül, kizárólag mezőgazdasági illetve megújuló energiaforrások céljára szolgáló különleges övezetekben. Beépítésre szánt területen, illetve védőzónán belül kizárólag olyan ipari gazdasági jellegű övezetben telepíthető szélerőmű, amelyben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás valósul meg, ezáltal a jelentős méretű energiafogyasztók saját energiaigényüket (naperőművek mellett) szélerőművekkel is kielégíthetik, lehetővé téve ezáltal egy kiegyensúlyozottabb megújuló energiaforrás portfóliót kialakítását.

b) Könnyített térség: az energiapolitikáért felelős miniszter kijelölése alapján olyan, a szélenergia-hasznosítás szempontjából kiemelten kedvező adottságú területek alakíthatók ki, amelyeken a környezetvédelmi- illetve építési engedélyezés egyszerűbb feltételekkel, gyorsított eljárásban (50 nap) bonyolítható le.

c) Magasságkorlátozás: a szélerőművekre vonatkozó korábbi, 100 méteres objektív magasságkorlátozást szintén kikerült a szabályozásból, meghagyva azt a rugalmasabb generálklauzulát, mely szerint a szélerőművek magassága csupán annyiban korlátozott, amennyiben ezek zavarnák a légi közlekedést, illetve a távközlési, hírközlési és honvédelmi célú hálózatok működését.

d) Tulajdonosi hozzájárulások: az a korábbi szabály, mely szerint a szélerőművek 1 km-es körzetén belül a környező ingatlanok tulajdonosainak hozzájárulását is be kell szerezni, szintén eltörlésre került.

Műszaki szabályok főbb változásai

A 2024 előtti egyes, a szélerőművekre előírt, azok fejlesztését tovább nehezítő műszaki korlátozások – úgy mint a 2MW-os maximális termelőegység kapacitás, 60 m/s maximális kerületi (lapátvégi) sebesség, illetve 60 db-es (biztonsági övezeten kívül 40 db-es) maximális zajszint – szintén eltörlésre kerültek. A szélturbinalapát hosszára vonatkozó 50 méteres objektív korlát szintén megszűnt, meghagyva azt a korlátozást, mely szerint a szélturbinalapát hosszát úgy kell meghatározni, hogy működés közben a földfelszínt a közúti űrszelvény méretének a kétszeresénél jobban ne közelítse meg.

Engedélyezési szabályok főbb változásai

Végül pedig kiemeljük, hogy megszűnik a szélerőművek létesítésére és használatbavételére kiadható hatósági engedélyek számának és az engedélyezhető szélerőművek teljesítményének korábban meglévő korlátozása, valamint a pályáztatási kötelezettség is. Ezen korlátozások feloldása szintén nagyban könnyíti a későbbi szélerőmű-fejlesztési projektek újraindulását.

Szerzők: Szeredi Kristóf, Simon Gábor

Simon Gábor

Simon Gábor

Partner,

Energia és Beszerzések szakterület csoportvezető

Simon Gábor

Gábor a DLA Piper Hungary energiajogi és a beszerzési szakterületek vezetője. Jelentős tapasztalatokat szerzett az energiaipar szabályozási kérdéseiben és kereskedelmi gyakorlatában, rendszeresen ad jogi tanácsot többek között energiakereskedőknek, erőművi társaságoknak, energetikai berendezés gyártóknak, és rendszerüzemeltetőknek.
E-mailt küldök

Kérdése van? Keressen minket bizalommal!

Kövesse LinkedIn oldalunkat!

Ajánlott tartalmaink
esg
ESG

ESG szempontok a fogyasztási cikkek címkézése során – 3. rész

A fenntartható címkézési rendszerek lehetővé teszik a fogyasztók számára is, hogy könnyebben és átláthatóbb módon azonosítsák azokat a termékeket, amelyek környezetbarát, illetve fenntartható módon készültek. Cikksorozatunk ezen részében a termékek címkézére vonatkozó, valamint az ahhoz kapcsolódó kérdéseket vizsgáljuk meg részletesebben.

Tovább >>
esg
ESG

ESG szempontok a fogyasztási cikkek tervezése és gyártása során – 2. rész

Az ESG szempontok kiemelt jelentőséggel bírnak a fogyasztási cikkek tervezése és gyártása terén, különösen az egyre szigorodó uniós szabályozási környezetben. Az EU célja, hogy az ESG követelményeket szilárd jogi keretbe foglalva támogassa a fenntartható gyártási és ellátási láncokat, csökkentse a környezeti terhelést és ösztönözze a felelős üzleti magatartást.

Tovább >>