a) Védőtávolság: a védőzóna a korábbi 12 km-es távolságról 700 méterre csökken, így jelentősen nagyobb azoknak a területeknek a mértéke, amelyek a szélerőművek fejlesztése szempontjából szóba jöhetnek, az övezeti besorolás korlátaira is figyelemmel – beépítésre szánt területen kívül, kizárólag mezőgazdasági illetve megújuló energiaforrások céljára szolgáló különleges övezetekben. Beépítésre szánt területen, illetve védőzónán belül kizárólag olyan ipari gazdasági jellegű övezetben telepíthető szélerőmű, amelyben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás valósul meg, ezáltal a jelentős méretű energiafogyasztók saját energiaigényüket (naperőművek mellett) szélerőművekkel is kielégíthetik, lehetővé téve ezáltal egy kiegyensúlyozottabb megújuló energiaforrás portfóliót kialakítását.

b) Könnyített térség: az energiapolitikáért felelős miniszter kijelölése alapján olyan, a szélenergia-hasznosítás szempontjából kiemelten kedvező adottságú területek alakíthatók ki, amelyeken a környezetvédelmi- illetve építési engedélyezés egyszerűbb feltételekkel, gyorsított eljárásban (50 nap) bonyolítható le.

c) Magasságkorlátozás: a szélerőművekre vonatkozó korábbi, 100 méteres objektív magasságkorlátozást szintén kikerült a szabályozásból, meghagyva azt a rugalmasabb generálklauzulát, mely szerint a szélerőművek magassága csupán annyiban korlátozott, amennyiben ezek zavarnák a légi közlekedést, illetve a távközlési, hírközlési és honvédelmi célú hálózatok működését.

d) Tulajdonosi hozzájárulások: az a korábbi szabály, mely szerint a szélerőművek 1 km-es körzetén belül a környező ingatlanok tulajdonosainak hozzájárulását is be kell szerezni, szintén eltörlésre került.