A Kormány az év elejétől a szélerőművek fejlesztését érintő korábbi jogszabályi környezetet több ponton is átalakította a szélerőmű-kapacitások bővítése érdekében. Az Energiaügyi Minisztérium eddigi kommunikációja alapján a szélerőművi kapacitások mintegy 1.000 MW-ra történő bővülése várható 2030-ig. A főbb könnyítéseket az alábbiakban gyűjtöttük össze:
Építési szabályok főbb változásai
a) Védőtávolság: a védőzóna a korábbi 12 km-es távolságról 700 méterre csökken, így jelentősen nagyobb azoknak a területeknek a mértéke, amelyek a szélerőművek fejlesztése szempontjából szóba jöhetnek, az övezeti besorolás korlátaira is figyelemmel – beépítésre szánt területen kívül, kizárólag mezőgazdasági illetve megújuló energiaforrások céljára szolgáló különleges övezetekben. Beépítésre szánt területen, illetve védőzónán belül kizárólag olyan ipari gazdasági jellegű övezetben telepíthető szélerőmű, amelyben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás valósul meg, ezáltal a jelentős méretű energiafogyasztók saját energiaigényüket (naperőművek mellett) szélerőművekkel is kielégíthetik, lehetővé téve ezáltal egy kiegyensúlyozottabb megújuló energiaforrás portfóliót kialakítását.
b) Könnyített térség: az energiapolitikáért felelős miniszter kijelölése alapján olyan, a szélenergia-hasznosítás szempontjából kiemelten kedvező adottságú területek alakíthatók ki, amelyeken a környezetvédelmi- illetve építési engedélyezés egyszerűbb feltételekkel, gyorsított eljárásban (50 nap) bonyolítható le.
c) Magasságkorlátozás: a szélerőművekre vonatkozó korábbi, 100 méteres objektív magasságkorlátozást szintén kikerült a szabályozásból, meghagyva azt a rugalmasabb generálklauzulát, mely szerint a szélerőművek magassága csupán annyiban korlátozott, amennyiben ezek zavarnák a légi közlekedést, illetve a távközlési, hírközlési és honvédelmi célú hálózatok működését.
d) Tulajdonosi hozzájárulások: az a korábbi szabály, mely szerint a szélerőművek 1 km-es körzetén belül a környező ingatlanok tulajdonosainak hozzájárulását is be kell szerezni, szintén eltörlésre került.
Műszaki szabályok főbb változásai
A 2024 előtti egyes, a szélerőművekre előírt, azok fejlesztését tovább nehezítő műszaki korlátozások – úgy mint a 2MW-os maximális termelőegység kapacitás, 60 m/s maximális kerületi (lapátvégi) sebesség, illetve 60 db-es (biztonsági övezeten kívül 40 db-es) maximális zajszint – szintén eltörlésre kerültek. A szélturbinalapát hosszára vonatkozó 50 méteres objektív korlát szintén megszűnt, meghagyva azt a korlátozást, mely szerint a szélturbinalapát hosszát úgy kell meghatározni, hogy működés közben a földfelszínt a közúti űrszelvény méretének a kétszeresénél jobban ne közelítse meg.
Engedélyezési szabályok főbb változásai
Végül pedig kiemeljük, hogy megszűnik a szélerőművek létesítésére és használatbavételére kiadható hatósági engedélyek számának és az engedélyezhető szélerőművek teljesítményének korábban meglévő korlátozása, valamint a pályáztatási kötelezettség is. Ezen korlátozások feloldása szintén nagyban könnyíti a későbbi szélerőmű-fejlesztési projektek újraindulását.
Szerzők: Szeredi Kristóf, Simon Gábor
Szeredi Kristóf
Finanszírozási, Projektfejlesztési és Restrukturálási csoport
Szeredi Kristóf
Simon Gábor
Energia és Beszerzések szakterület csoportvezető
Simon Gábor
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
Ajánlott tartalmaink
Where Does the Hungarian Power Exchange Stand Today in Terms of Regional Cooperation?
This article summarizes the discussion of Gábor Simon, Dr. Mátyás Vajta, CEO of HUPX Zrt., and László Pintér, Chief Commercial Officer of HUPX Zrt., about the development of the Hungarian power exchange, its regional role, support for the green transition, and the opportunities offered by digitalization and technological innovation.
Hol tart ma a hazai áramtőzsde a regionális együttműködésben?
Simon Gábor, dr. Vajta Mátyás, a HUPX Zrt. vezérigazgatója, és Pintér László, a HUPX Zrt. kereskedelmi vezetője a DLA Piper Hungary Energy Bar energetikai podcast sorozatának aktuális epizódjában a hazai áramtőzsde fejlődéséről, regionális szerepvállalásáról, a zöld átmenet támogatásáról, valamint a digitalizáció és technológiai innováció nyújtotta lehetőségekről beszélgettek.
A legfontosabb jogszabálymódosítások az energetika területén az elmúlt negyedévből
Az elmúlt hónapokban számos olyan jogszabály lépett hatályba, amelyek jelentősen átalakítják mind a megújuló energia, az elektromobilitás, valamint a villamos energia-tárolás szabályozási kereteit. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb jogszabálymódosításokat, amelyek az iparági szereplők számára relevánsak lehetnek.