Az írásbeliség fogalmának egyértelműsítése az elektronikus aláírások tekintetében

Az Országgyűlés a napokban elfogadta az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényt, amely – kihirdetése esetén – 2024. január 1-től egyértelműbbé teszi, hogy mely elektronikus aláírások használatával hozható létre írásba foglalt okirat. Az alábbi írásunkban az új jogszabályi környezetet mutatjuk be.
Minden gazdasági szereplőt érintő új szabályok

A módosítással bevezetésre kerül az E-ügyintézési törvénybe az elektronikus magánokirat fogalma, amely írásba foglaltnak minősül, ha egy elektronikus dokumentumot (azaz egy elektronikus formában, különösen szöveg, hang-, képi vagy audiovizuális felvétel formájában tárolt jognyilatkozatot) a nyilatkozó fél

  • (i) legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és elektronikus időbélyegzővel lát el, vagy
  • (ii) az Ügyfélkapus belépéssel elérhető azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) szolgáltatással hitelesít.

A módosítás ezzel megerősíti a bírói gyakorlatot, amely már korábban írásbeli jognyilatkozatnak ismerte el a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumokat, valamint tisztázza, hogy az AVDH-val hitelesített dokumentumok is írásbeli jognyilatkozatnak minősülnek, lezárva az ezzel kapcsolatos (elsősorban a cégjegyzés körében felmerülő) elméleti vitákat.

A fentieken túl a módosítás érinti a Ptk. 6:7. § (3a) bekezdését, amely rögzíti, hogy „az ingatlannal kapcsolatos, valamint az öröklési jogi, családjogi, társasági jogi, illetve pénzügyi szolgáltatási jogviszonnyal összefüggésben elektronikus úton tett jognyilatkozat kizárólag akkor minősül írásba foglaltnak, ha annak tartalma írásjegyekkel rögzített és eleget tesz az elektronikus okirat létrehozására irányadó jogszabályi követelményeknek”.

A joggyakorlat számára több problémát okozott, hogy a fenti rendelkezésben említett „elektronikus okirat létrehozására irányadó jogszabályi követelményeknek” történő megfelelés feltételeit, illetve az „elektronikus okirat” fogalmát valójában semmilyen jogszabály nem határozta meg. A jogalkotó e hiányosságot felismerve, 2024. január 1. napi hatállyal hatályon kívül helyezi a Ptk. vonatkozó rendelkezését, amelyet részben – a pénzügyi szolgáltatásokra történő hivatkozás nélkül, azok tekintetében új szabályok megalkotásával – átemel az E-ügyintézési törvénybe, valamint – a fentieknek megfelelően – megalkotja az elektronikus magánokirat fogalmát.

Így 2024. január 1-től az ingatlannal kapcsolatos, valamint az öröklési jogi, családjogi, társasági jogi jogviszonnyal összefüggésben a kizárólag szöveg formájában rögzített jognyilatkozatot tartalmazó elektronikus magánokirat minősül majd írásba foglaltnak. Tehát e jogviszonyokkal összefüggésben – amelyek köre tehát a pénzügyi szolgáltatásokon kívül megegyezik a Ptk. jelenleg hatályos rendelkezésével – a hang-, képi vagy audiovizuális felvétel formájában tárolt jognyilatkozat nem minősül majd írásbeli jognyilatkozatnak.

Az MNB felügyelete alá tartozó szolgáltatókra vonatkozó eltérő szabályok

A módosítás a fenti általános, minden gazdasági szereplőt érintő változásokon felül az MNB felügyelete alá tartozó pénzügyi szervezetek (pl. hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, biztosítók, befektetési vállalkozások stb.) tekintetében eltérő szabályozást vezet be.

A módosítás szerint – szintén 2024. január 1-től – az ilyen pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatások tekintetében írásbeli jognyilatkozatnak minősül a szolgáltatás vonatkozásában jognyilatkozatot tartalmazó olyan elektronikus dokumentum is, amelyet a szervezet auditált elektronikus hírközlő eszköz vagy elektronikus ügyfélazonosító és nyilatkozattételi rendszer útján azonosított fél (az aláírás időpontjának azonosítására is alkalmas) egyszerű elektronikus aláírással látott el. Tehát ebben a körben nincs szükség se fokozott biztonságú (vagy magasabb szintű) elektronikus aláírásra, se AVDH-s hitelesítésre.

A módosítás viszont ennél szigorúbb követelményeket támaszt a pénzügyi szervezet által nyújtott szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötése, módosítása, illetve megszüntetése tekintetében: ezekben az esetekben kizárólag szöveg formájában rögzített jognyilatkozatot tartalmazó elektronikus magánokirat minősül írásba foglaltnak. Tehát ezekben az esetekben a hang-, képi vagy audiovizuális felvétel formájában tárolt jognyilatkozat nem minősül majd írásbeli jognyilatkozatnak.

Összegzés

A fent bemutatott módosítás a joggyakorlatban sokszor felmerülő kérdést tisztáz azzal, hogy egyértelműen írásbelinek minősíti a fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott, valamint az AVDH-val hitelesített elektronikus dokumentumokat, ezzel egy újabb, az írásbeliség követelményének megfelelő, könnyen használható aláírási módszert biztosítva a gazdasági szereplők számára.

Szerzők: Kozma Zoltán, Almásy Márk

Kozma Zoltán

Kozma Zoltán

Partner,

Technológiai csoportvezető

Kozma Zoltán

Zoltán a DLA Piper Hungary Technológia csapatának vezetője és pro bono koordinátora. Szakterületei elsősorban az információtechnológia, a média- és hírközlési jog, az adatvédelem és a szellemi alkotások joga, emellett széleskörű tapasztalattal rendelkezik a munkajog területén is. Tanácsadással és peres képviselettel egyaránt foglalkozik. Számos adatvédelmi megfelelési projektben vett részt, ügyfeleit adatvédelmi és egyéb hatósági eljárásokban is képviseli.
E-mailt küldök

Legfrissebb tartalmaink

amerikai kettős adóegyezmény felmondása
Adó | Tax

Megfojthatja a magyar innovációt az amerikai kettős adóegyezmény felmondása?

Vajon mi az összefüggés az amerikai-magyar kettős adóegyezmény megszűnése és a magyar vállalkozások technológia-fejlesztési képessége (és így a magyar gazdaság fejlődési potenciálja) között? Ha az egyezmény megszűnése miatt bizonyos típusú magyarországi innováció hátrányt szenvedhet, akkor ezt a hátrányos helyzetet vajon hogyan lehet feloldani? Milyen stratégiát kell kialakítani a magyar vállalkozásoknak a megváltozott környezetben?

Tovább >>