Az Országgyűlés a napokban elfogadta az egyes gazdasági, vagyongazdálkodási és postaügyet érintő törvények módosításáról szóló törvényt, amely – kihirdetése esetén – 2024. január 1-től egyértelműbbé teszi, hogy mely elektronikus aláírások használatával hozható létre írásba foglalt okirat. Az alábbi írásunkban az új jogszabályi környezetet mutatjuk be.
Minden gazdasági szereplőt érintő új szabályok
A módosítással bevezetésre kerül az E-ügyintézési törvénybe az elektronikus magánokirat fogalma, amely írásba foglaltnak minősül, ha egy elektronikus dokumentumot (azaz egy elektronikus formában, különösen szöveg, hang-, képi vagy audiovizuális felvétel formájában tárolt jognyilatkozatot) a nyilatkozó fél
- (i) legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és elektronikus időbélyegzővel lát el, vagy
- (ii) az Ügyfélkapus belépéssel elérhető azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (AVDH) szolgáltatással hitelesít.
A módosítás ezzel megerősíti a bírói gyakorlatot, amely már korábban írásbeli jognyilatkozatnak ismerte el a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumokat, valamint tisztázza, hogy az AVDH-val hitelesített dokumentumok is írásbeli jognyilatkozatnak minősülnek, lezárva az ezzel kapcsolatos (elsősorban a cégjegyzés körében felmerülő) elméleti vitákat.
A fentieken túl a módosítás érinti a Ptk. 6:7. § (3a) bekezdését, amely rögzíti, hogy „az ingatlannal kapcsolatos, valamint az öröklési jogi, családjogi, társasági jogi, illetve pénzügyi szolgáltatási jogviszonnyal összefüggésben elektronikus úton tett jognyilatkozat kizárólag akkor minősül írásba foglaltnak, ha annak tartalma írásjegyekkel rögzített és eleget tesz az elektronikus okirat létrehozására irányadó jogszabályi követelményeknek”.
A joggyakorlat számára több problémát okozott, hogy a fenti rendelkezésben említett „elektronikus okirat létrehozására irányadó jogszabályi követelményeknek” történő megfelelés feltételeit, illetve az „elektronikus okirat” fogalmát valójában semmilyen jogszabály nem határozta meg. A jogalkotó e hiányosságot felismerve, 2024. január 1. napi hatállyal hatályon kívül helyezi a Ptk. vonatkozó rendelkezését, amelyet részben – a pénzügyi szolgáltatásokra történő hivatkozás nélkül, azok tekintetében új szabályok megalkotásával – átemel az E-ügyintézési törvénybe, valamint – a fentieknek megfelelően – megalkotja az elektronikus magánokirat fogalmát.
Így 2024. január 1-től az ingatlannal kapcsolatos, valamint az öröklési jogi, családjogi, társasági jogi jogviszonnyal összefüggésben a kizárólag szöveg formájában rögzített jognyilatkozatot tartalmazó elektronikus magánokirat minősül majd írásba foglaltnak. Tehát e jogviszonyokkal összefüggésben – amelyek köre tehát a pénzügyi szolgáltatásokon kívül megegyezik a Ptk. jelenleg hatályos rendelkezésével – a hang-, képi vagy audiovizuális felvétel formájában tárolt jognyilatkozat nem minősül majd írásbeli jognyilatkozatnak.
Az MNB felügyelete alá tartozó szolgáltatókra vonatkozó eltérő szabályok
A módosítás a fenti általános, minden gazdasági szereplőt érintő változásokon felül az MNB felügyelete alá tartozó pénzügyi szervezetek (pl. hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, biztosítók, befektetési vállalkozások stb.) tekintetében eltérő szabályozást vezet be.
A módosítás szerint – szintén 2024. január 1-től – az ilyen pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatások tekintetében írásbeli jognyilatkozatnak minősül a szolgáltatás vonatkozásában jognyilatkozatot tartalmazó olyan elektronikus dokumentum is, amelyet a szervezet auditált elektronikus hírközlő eszköz vagy elektronikus ügyfélazonosító és nyilatkozattételi rendszer útján azonosított fél (az aláírás időpontjának azonosítására is alkalmas) egyszerű elektronikus aláírással látott el. Tehát ebben a körben nincs szükség se fokozott biztonságú (vagy magasabb szintű) elektronikus aláírásra, se AVDH-s hitelesítésre.
A módosítás viszont ennél szigorúbb követelményeket támaszt a pénzügyi szervezet által nyújtott szolgáltatásra vonatkozó szerződés megkötése, módosítása, illetve megszüntetése tekintetében: ezekben az esetekben kizárólag szöveg formájában rögzített jognyilatkozatot tartalmazó elektronikus magánokirat minősül írásba foglaltnak. Tehát ezekben az esetekben a hang-, képi vagy audiovizuális felvétel formájában tárolt jognyilatkozat nem minősül majd írásbeli jognyilatkozatnak.
Összegzés
A fent bemutatott módosítás a joggyakorlatban sokszor felmerülő kérdést tisztáz azzal, hogy egyértelműen írásbelinek minősíti a fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott, valamint az AVDH-val hitelesített elektronikus dokumentumokat, ezzel egy újabb, az írásbeliség követelményének megfelelő, könnyen használható aláírási módszert biztosítva a gazdasági szereplők számára.
Szerzők: Kozma Zoltán, Almásy Márk
Kozma Zoltán*
Technológiai csoportvezető
Kozma Zoltán
Legfrissebb tartalmaink
Milyen jogok védhetik a beruházót más tulajdonában álló földterületen végzett beruházás során? – Napelemparkok létesítésével kapcsolatos ingatlanjogi kérdések – 3. rész
A termőföldön történő beruházás sok szempontból kihívásokat jelent: korábbi cikkeinkben foglaltakon túl, problémát jelent a termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó hatályos jogszabályi korlátozás is. Cikksorozatunk következő részében Szűcs Anikó Edit azt a témát járja körül, hogy miként kell a tervezés és kivitelezés szakasza alatt megfelelően biztosítani a beruházást.
Csökkenő kkv terhek, szigorítások a közreműködők tevékenységében – Módosult az ESG törvény
Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket.
Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.