Júniusban várható az Európai Unió Bíróságának döntése az Unibet és a NAV közötti perrel kapcsolatos előzetes döntéshozatali eljárásban – a kérdés: megfelel-e az online szerencsejáték magyar szabályozása az európai uniós normáknak? A témában két másik eljárás is folyik a luxemburgi bíróság előtt; ezeket és a szerencsejáték törvény vonatkozó módosításait tekinti át Nemescsói András és Radics Viktor alábbi bejegyzése.

2013 júliusában kezdődött meg a magyar online szerencsejáték szabályozás reformja, amely a szerencsejáték törvény többszöri módosításával koncepcionális változásokat vezetett be a területen.

A szabályozási reform első szakaszában, 2014. november 27-ig a Szerencsejáték Zrt. mellett jogszabály biztosította az egyéb piaci szereplők számára a koncesszió elméleti lehetőségét a sportfogadás, a kaszinó és kártyajáték területein egyaránt. A koncesszió lehetősége azért maradt elméleti, mert tényleges koncessziós pályázat kiírására egyik területen sem került sor.

A reform második, jelenleg is hatályos szakasza a 2014. november 27-én bevezetett új szabályozási koncepcióval vette kezdetét. Az internetes sportfogadás területén a koncesszió elvi lehetősége is megszűnt, a Szerencsejáték Zrt. monopóliuma szabályozási szinten rögzült, az internetes kaszinó és kártyajáték szervezésére pedig kizárólag a földi játékkaszinó koncesszió jogosultak kaphatnak engedélyt.

Az új szabályozási modell implementálása érdekében a szerencsejáték-felügyeletet ellátó adóhatóság egyre növekvő számban rendelte el az engedéllyel nem rendelkező online szolgáltatók internetes oldalainak hozzáférhetetlenné tételét, egyidejűleg egyre növekvő összegű bírságokkal sújtva a szolgáltatókat. Sajtóhírek szerint a blokkolt internetes oldalak száma elérheti az 500-at – benne a legnagyobb nemzetközi szolgáltatók oldalaival -, és a kiszabott bírságok összege a 2 milliárd forintot közelíti.

A szankcionált társaságok a magyar szabályozás jogszerűségét a kezdetektől kifogásolták, többségük az egyre gyakoribb és súlyosabb bírságoló és blokkoló határozatokat bírósági úton támadja meg.  Sajtóhírek szerint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt már jelenleg is több mint 160 uniós jogi alapú szerencsejáték-per van folyamatban és a perek száma folyamatosan nő. A szolgáltatók kereseteiket elsősorban arra alapozzák, hogy a magyar online szerencsejáték szabályozás összeegyeztethetetlen az európai belső piac alappillérének számító szolgáltatásnyújtás szabadságával, elsősorban azért, mert a magyar szabályozás több alapvető eleme hátrányosan különbözteti meg az online piacon aktív, külföldi székhelyű nemzetközi szolgáltatókat.

Az EU-n belüli szolgáltatásnyújtás szabadságát a szerencsejáték szolgáltatás kontextusában az Európai Unió Bírósága (EuB) számos alkalommal részletesen elemezte, e tárgyban kimunkált, de gyakran elméleti megközelítésű bírósági esetjog áll rendelkezésre. A magyar bíróságok fogékonynak bizonyulnak a szolgáltatók uniós jogi érveire, amit igazol, hogy ezidáig három alkalommal is előzetes döntéshozatal iránti kérelemmel fordultak az EuB-hez, míg a többi per tárgyalását az EuB eljárások befejezéséig felfüggesztik.

Az első EuB eljárás 2016. januárjában kezdődött az Unibet International Limited felperes és a NAV Szerencsejáték Felügyelet közötti perben (C-49/16. számú EuB eljárás), a Luxemburgba referált jogkérdések a magyar online szerencsejáték szabályozási reform első szakaszával kapcsolatban merültek fel. Az ügyben 2017 áprilisában közzétett Főtanácsnoki indítványból – amely nem köti az EuB-t – a 2014 nyarán hatályos magyar online szerencsejáték szabályozás uniós jogszerűtlensége olvasható ki. Az EuB ítéletének kihirdetése 2017. júniusában várható.

Az Unibet-eljárás azonban a szabályozási reform második szakaszában bevezetett – így jelenleg is hatályos – magyar szabályozás uniós jogszerűségét csak kisebb részben érinti. Ezért 2017. január 3-án, egy évvel az első előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése után a közigazgatási bíróság a Sporting Odds Limited felperes egyik szerencsejáték-perében is a luxemburgi bírósághoz fordult egy átfogó, 16 kérdésből álló kérdéscsomaggal. A kérdések a jelenleg hatályos magyar online szerencsejáték szabályozás alapvető elemeinek uniós jogszerűsége mellett a jogalkotási és koncessziós folyamatok, valamint a hatóság szankcionáló gyakorlatának uniós jogi megfelelőségét célozzák, átfogóan közelítve meg a hatályos magyar szabályozással és a hatályos gyakorlattal kapcsolatos uniós jogi aggályokat. Az ügyben tárgyalás kitűzésére egyelőre nem került sor, ítélethozatal inkább 2018-ban várható (C-3/17. számú EuB eljárás).

Az Unibet és a Sporting Odds fent említett előzetes döntéshozatali eljárásai azonban nem utalták az EuB elé a magyar szerencsejáték szabályozás összes releváns kérdését. Ezért a magyar bíróság 2017 májusában egy újabb, harmadik előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett, elsősorban a blokkolási szankciók egyes aspektusaira fókuszálva. Ezen eljárás még kezdeti szakaszban van, az ügynek egyelőre nincs publikus ügyszáma.

A három folyamatban lévő EuB eljárás eredménye fogja meghatározni a magyar online szerencsejáték szabályozás és azon keresztül a magyarországi piac jövőjét. Mivel az EuB elé utalt kérdések a szabályozást igen széles körben teszik jogi vizsgálat tárgyává, az EuB egyes kérdésekre adott válaszai is igen változatos módon befolyásolhatják a jelenlegi szabályozás és hatósági gyakorlat jövőjét. A spektrum a magyar szabályozás és gyakorlat uniós jogi konformitásától az egyes részelemek uniós jogi problémáin át a teljes szabályozás uniós jogellenességének megállapításáig terjed.

Mindeközben a hatóságok folytatják a nemzetközi szolgáltatókkal szembeni aktív szankcionáló gyakorlatukat, újabb internetes oldalakat és újabb szolgáltatókat célozva meg. A blokkolási kísérletek ellenére azonban a nemzetközi szolgáltatók oldalai elérhetőek Magyarországról és a kiszabott bírságok tényleges behajtása is gyakran nehézségekbe ütközik. Vélhetően ezért is egyre inkább a hatóságok fókuszába kerülhetnek a játékhoz kapcsolódó pénzmozgásokat lebonyolító fizetési szolgáltatók, ami újabb fejezetet nyithat a magyarországi online szerencsejáték szabályozással kapcsolatos jogviták történetében.

A cikk szerzői: