Egyre több állami támogatási vizsgálatot folytat az Európai Bizottság az egyes európai uniós tagállamok adóhatározatai kapcsán. A több nagyvállalat által is alkalmazott adó-optimalizálási célú tranzakciók visszaszorítása érdekében már születtek is döntések, amelyek akár precedens értékűvé is válhatnak a jövőben.
Az ősz folyamán két olyan döntést hozott az Európai Bizottság, amely egyértelmű üzenetnek tekinthető a nemzeti adójogi szabályozások különbözőségeit kihasználó nagyvállalatok számára. A vizsgálatok a cégcsoportokon belüli komplex, adóelkerülőnek tűnő módszereket tártak fel mindkét érintettnél, amelyek ráadásul tiltott állami támogatás nyújtásának megvalósulását is felvetik.
Az Európai Bizottság már egy módszert is kidolgozott arra, hogy kiszámolja a visszatérítendő, jogellenes állami támogatás mértékét. Amennyiben az érintettek a jogellenesen igénybe vett állami támogatást (azaz a meg nem fizetett adót) visszafizetik az adott tagállam számára, úgy eltűnik a tisztességtelen versenyelőnyük és visszaállhat a piactorzító hatás nélküli szabad verseny.
A határozatoknak várhatóan visszatartó hatása lesz a tagállami adóhatóságok általános szabályoktól eltérő adójogi gyakorlatára nézve, és igyekezni fognak megfelelni a Bizottság elvárásainak. Emellett pedig a döntések annak ellenére is precedens értékűvé válhatnak a jogellenes tagállami támogatásokkal kapcsolatos vizsgálatok esetén, hogy az érintett cégek várhatóan bíróság elé viszik a döntések ügyét. A Bizottság egyébként minden olyan esetben vizsgálat lefolytatását ígéri, ahol felmerül a jogellenes állami támogatások alkalmazásának gyanúja. Ahogy az már korábban kiderült, az Európai Bizottság egyetlen olyan jogi, politikai vagy gazdasági alapú ellenérvnek sem ad teret, amely akadályozná a cél megvalósulását. A rostán pedig folyamatosan akadnak fenn az újabb vállalatok. Épp december elején került nyilvánosságra, hogy számos cégcsoport mellett egy újabb transznacionális lánc ellen indult vizsgálat tiltott állami támogatás igénybevételének gyanúja miatt.
Az továbbra is kérdés, hogy a nemzeti bíróságok hogyan és milyen mértékben fogják támogatni a Bizottság céljait. Ha egy cég jogellenesen kap állami támogatást, a versenytársak elvárják a nemzeti bíróságoktól, hogy minden szükséges lépést tegyenek meg az ügyben, hogy megszűnjön a versenyhátrányuk. A „whistleblowerek” (informátorok, kiszivárogatók) szerepe felértékelődhet ezekben az esetekben, ugyanis ha egy-egy esetben bizonyítani tudják, hogy egy piaci szereplő jogellenesen kerül előnybe egy rájuk szabott adótörvény vagy határozat miatt, a nemzeti bíróságnak is rendelkeznie kell a hatékony verseny helyreállításához szükséges intézkedésekről.
Szerző: Szatmáry István