A nemrégiben elfogadott pénzügyi tárgyú törvénymódosításnak köszönhetően felpezsdülhet az élet a BÉT körül, az új szabályok ugyanis a tőzsde keresleti és kínálati oldalára is élénkítő hatással lehetnek. A forráshoz jutás megkönnyítése érdekében létrehozandó platformokkal és az újonnan bevezetett szakmai tanácsadásnak köszönhetően a kkv-k tőzsdei aktivitása lendülhet fel, míg a befektetéssel járó kockázatok pontosabb feltüntetése a befektetői kedvre lehet pozitív hatással. A támogató jogi környezet kiépítése tehát megkezdődött a tőzsde forgalmának növelése érdekében, a kérdés csak az, hogy a piaci mennyire tud, illetve mennyire szeretne majd élni ezzel a lehetőséggel.
Az elmúlt hónapokban vitathatatlanul felpezsdült az élet a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) körül. A BÉT láthatóan egyre látványosabb szerepet kap az állami gazdaságélénkítő tervekben, aminek egyik egyértelmű mérföldköve a BÉT állami tulajdonba kerülése 2015 decemberében. Ezt követően nem sokkal a BÉT hosszú távú stratégiát fogadott el, melynek kiemelt célja a tőkeági forrásbevonás népszerűsítése a banki hitelezéssel szemben.
A BÉT szerepének tudatos erősítésével jól látható gazdaságpolitikai célként körvonalazódik a vállalkozások tőzsdére lépésének elősegítése, illetve a már tőzsdén lévő vállalkozásokkal szembeni bizalom erősítése.
A BÉT új stratégiája a napokban törvényi mankót is kapott. Az Országgyűlés 2016. május végén komplex, a hitelintézeti, tőkepiaci, biztosítási és nyugdíjpénztári szektorokat érintő törvénymódosító csomagot fogadott el.[1] A főszabályként már 2016. július 1-jén hatályba lépő új szabályok a vállalkozások tőzsdére lépésének ösztönzését hivatottak szolgálni a tőzsde keresleti és kínálati oldalának egyidejű élénkítésével.
- Kínálati oldal élénkítése
A tőzsde kínálati oldalának élénkítését célzó eszközök között egyaránt találhatóak a BÉT szolgáltató szerepét erősítő, valamint adminisztratív terheket csökkentő módosítások.
1.1 Szolgáltató jelleg erősítése
Alternatív platformok. A tőzsdei tevékenységi körök módosításának köszönhetően a BÉT ezentúl gazdasági társaságok alternatív forrásbevonását elősegítő platformok működtetését is végezheti, amivel leginkább a kis- és középvállalkozások (KKV) tőkepiacok felé terelése a cél. A törvénymódosítás lehetővé teszi a BÉT számára, hogy a szabályozott piac és a multilaterális kereskedési rendszer üzemeltetésén túlmenően egy zártkörű tőkefinanszírozási platformot (Private Placement Platform), illetve a vonatkozó uniós szabályok megalkotása után akár egy crowdfunding platformot is létrehozhasson. Az új alpiacok a nyilvános működésre még nem alkalmas KKV-k, illetve kezdeti fejlődési stádiumban (magvető, startup) lévő vállalkozások eltérő finanszírozási igényeit szeretné kielégíteni a BÉT elfogadott stratégiájával összhangban.
Szakmai tanácsadás. A módosítás lehetővé teszi a BÉT számára azt is, hogy kiegészítő tevékenységei keretében tőzsdére lépését segítő szakmai tanácsadói tevékenységet nyújtson a kibocsátóknak. A BÉT stratégiájának megfelelően az ún. “előszoba” szakaszban erre a célra szerződtetett IPO partnerek nyújtanának tanácsadást a tőkepiaci forrásbevonás iránt érdeklődő cégeknek, hogy alkalmassá tegyék őket a szabályozott, vagy a KKV piacon való megjelenésre. E módosítás célja egyértelműen a tőzsdei bevezetés ösztönzése a kibocsátók adminisztratív terheinek csökkentésével.
Elektronikus jegyzés. Az elfogadott törvénymódosítás valós piaci igényre reagálva egyértelműsíti azt is, hogy a jegyzés történhet elektronikus formában is, melynek feltételeit a tájékoztatóban kell szabályozni.
1.2 Adminisztratív terhek csökkentése
Időközi vezetőségi beszámoló. A kibocsátok költségeinek és adminisztrációs terheinek csökkentését célozza az időközi (negyedéves) vezetőségi beszámoló eltörlése. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a kibocsátók természetesen továbbra is közzétehetnek vezetőségi beszámolókat, törvényi kötelezettségük azonban erre vonatkozóan július 1-től már nem lesz.
Kereskedelmi kommunikáció. A kereskedelmi kommunikáció (nyomtatott és elektronikus reklám) benyújtása kapcsán ezentúl nem a kereskedelmi kommunikáció tervezetét, hanem már csak magát a kommunikációt kell benyújtani a felügyeleti hatóságként eljáró MNB-hez. Ennek megfelelően a közzétételhez nem kell felügyeleti engedély, viszont a kommunikációt, illetve annak további nyilvános közlését utólag továbbra is megtilthatja az MNB.
Tájékoztató kiegészítése. A módosítás értelmében a tőkepiaci törvénynek a tájékoztató kiegészítésére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók, azaz nem szükséges kiegészíteni a tájékoztatót a forgalomba hozatali eljárás eredményével és így az MNB-vel sem kell engedélyeztetni azt. A kibocsátó közzétételi kötelezettsége mindazonáltal továbbra is fennmarad.
Könnyített jegyzési időszak. Ezentúl a kibocsátónak, illetve az ajánlattevőnek a jegyzésre nyitva álló időtartamot nem véglegesen kell meghatároznia, hanem elegendő a tervezett időtartamot feltüntetnie. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a kibocsátónak csak a tájékoztató elkészítését követően kell majd meghatároznia a pontos jegyzési időszakot.
- Keresleti oldal élénkítése
A tőzsde keresleti oldalának élénkítését célzó beavatkozások a befektetési kedv növelését célozzák, elsősorban a befektetéssel, kereskedéssel járó kockázatok mérséklésével, illetve azok kiszámíthatóságának növelésével.
Diverzifikált forgalomba hozatali kockázatok. 2016. szeptember 18-tól lép hatályba az a módosítás, amely a befektetőkre jelentett veszélyek mértékétől függően különbséget tesz fokozottan kockázatos, illetve kiemelten kockázatos forgalomba hozatal között. Ha az értékpapír forgalomba hozatalára ilyen kockázatok mellett kerül sor, továbbra sem elegendő, ha ennek tényét pusztán a kockázati tényezőknél szerepeltetik, hanem azt a tájékoztató elején, illetve a kereskedelmi kommunikációban is feltűnő módon kell megjeleníteni. A kockázati kategóriák diverzifikálásával a jogalkotó célja az volt, hogy a befektetők pontosabban fel tudják mérni az adott értékpapírból fakadó kockázatokat.
Kockázatértékelés hitelintézetek esetében. Fontos módosítás, hogy a hitelintézetek (bankok, szakosított és szövetkezeti hitelintézetek) enyhébb megítélés alá esnek a felmerülő kockázatok megítélése tekinttében, figyelemmel arra, hogy klasszikus tevékenységeikből (betétgyűjtés, refinanszírozás, bankközi hitelezés) fakadóan tartozásaik szükségszerűen meghaladják a saját tőkéjük összegét. A hitelintézetek esetében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomba hozatala csak akkor minősül a befektetők szempontjából fokozottan kockázatosnak, ha a kibocsátó hitelintézet tartozásai (a tervezett kibocsátási mennyiséget is beleszámítva) meghaladják a saját tőke tízszeresét. Kiemelten kockázatosnak pedig csak akkor minősül, ha tartozásai a saját tőke húszszorosát haladják meg (a nem hitelintézetekre irányadó szabályok szerint pusztán a saját tőkét, illetve a saját tőke kétszeresét kell meghaladnia a kibocsátó tartozásainak, hogy fokozottan, illetve kiemelten kockázatosnak minősüljön a forgalomba hozatal).
Eladósodottsági mutató. Újdonság továbbá a szabályozásban, hogy a tájékoztató elején, illetve a kereskedelmi kommunikációban a vonatkozó arányszámot (saját tőke és tartozások) is fel kell tüntetni, ezzel is segítve, hogy a befektetők reálisabb képet kapjanak a kockázatokról.
Jó üzleti hírnév a kibocsátáskor. A BÉT ezentúl belső szabályzatban előírhatja, hogy a tőzsdei termék bevezetésének és forgalomban tartásának feltétele a kibocsátó jó üzleti hírneve. A módosítás értelmében akkor rendelkezik egy kibocsátó jó üzleti hírnévvel, ha igazolni tudja a vezető állású személyeinek a kibocsátó megbízható, gondos irányítására való alkalmasságát, illetve átlátható üzleti kapcsolatrendszerét. A jó üzleti hírnév igazolásának módját a BÉT szabályzatában köteles meghatározni. Ha a vizsgálat és az igazolás megtörténik, a BÉT átadja a kibocsátó részére a jó üzleti hírnév vizsgálatának pozitív eredményét, hogy azt a kibocsátó a felügyeleti engedélyezési eljárás lefolytatásához be tudja nyújtani az MNB-hez. Ha azonban a vizsgálat során azt állapítja meg a BÉT, hogy a kibocsátó nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel, megtagadhatja a bevezetést. Kivételként jelentkezik, hogy nem szükséges vizsgálat és igazolás azoknál a kibocsátóknál, amelyek jó üzleti hírnevét az MNB korábban engedélyezési eljárás keretében megállapította (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, befektetési szolgáltatók, tőkealap-kezelők, biztosítók).
Jó üzleti hírnév a forgalomban tartás ideje alatt. A BÉT nemcsak a bevezetéskor, hanem a forgalomban tartás ideje alatt is jogosult lesz a kibocsátó jó üzleti hírnevének vizsgálatára. Ha a BÉT a tőzsdei termék forgalomban tartásának ideje alatt megállapítja, hogy a kibocsátó már nem rendelkezik jó üzleti hírnévvel, felszólítja, hogy 45 napon belül intézkedjen annak helyreállításáról, a jogsértő állapot megszüntetéséről. A kibocsátónak a felszólítás kézhez vételétől számított 10 napon belül igazolnia kell, hogy a jó üzleti hírneve helyreállítása érdekében teendő intézkedéseket megkezdte. A jó üzleti hírnév helyreállítására vagy az igazolásra nyitva álló határidő eredménytelen eltelte esetén a jó üzleti hírnév hiányát állapíthatja meg a BÉT.
- Mérleg, várható hatások
Összességében idő előtti lenne az előbb ismertetett módosítások mérlegét megvonni. Nem vitás a tőzsde élénkítésének célja, eldöntetlen kérdés ugyanakkor, hogy a most elfogadott törvénymódosítás összességében milyen mértékben tudja a tőzsde forgalmának élénkítésével a BÉT gazdasági szerepét ténylegesen erősíteni. A BÉT üdvözölte a módosításokat, sajtóközleményben mutatva rá, hogy a módosítások “egyrészt támogatják a BÉT új stratégiáját, illetve egy olyan átfogó tőkepiac- és tőzsdefejlesztési programnak a megvalósítását, amelynek eredményeképpen a tőzsde hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez és versenyképességéhez közép-és hosszú távon.”
Annyi mindenestre megállapítható, hogy a most elfogadott törvénymódosító csomag jól tükrözi a jogalkotó határozott elkötelezettségét ebben az irányban, ami pedig a tőzsde világában önmagában fontos üzenetértékkel bír. A jogi keretek tehát támogató közeget teremtenek a tőzsde forgalmának növelése érdekében, a közeljövő eseményei pedig bizonyára eldöntik majd, hogy a piac mennyiben tud, illetve akar élni a tágabb jogi keretek nyújtotta lehetőségekkel. Ennek fényében pedig sor kerülhet újabb jogi, szabályozói beavatkozásra, akár már az Országgyűlés őszi ülésszakán.
[1] a pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi LIII. törvény
A cikk szerzője:
