A klímaváltozás hatásainak állandó fenyegetése mellett az Európai Uniónak a 2022. februárjában kitört orosz-ukrán háború okán begyűrűző energiaválság hatásaival is gyors ütemben kell megbirkóznia. A tagállamok a COVID-19 válságból sem tudtak még teljesen felépülni, mire az újabb kihívások további gyors válaszlépések megtételét kívánták. Az energiaszektor szintjén ezen körülmények kiváltképp azt jelentik, hogy nem várt fordulatszámra kellett pörgetni az orosz fosszilis energiahordozókról való legalább részleges leválást, ami szükségszerűen hozta magával a megújuló energiaforrások további terjedésének szükségességét.
Magyarország, tekintettel a magyar kormányzat elmúlt években hozott energetikai és külgazdasági döntéseire az orosz-ukrán háború okozta energiaválság, valamint a klímaváltozás jelentette kihívások megoldására némileg külön utas megoldásokat választott. A főbb magyar energiapolitikai dokumentumok, így a Nemzeti Energiastratégia, valamint a Nemzeti Energia- és Klímaterv meghatározó pilléreit ugyanis alapvetően nem érintette az orosz-ukrán háború, a magyar energiamix két legfőbb sarokköve továbbra is maradt az atomenergia és a napenergia: az Energiaügyi Minisztérium tájékoztatása alapján a 2023. évben 1632 megawattal nőtt a napelemes rendszerek beépített teljesítménye Magyarországon, amely bővülés több mint másfélszerese a korábbi rekordévben, 2022-ben regisztrált növekedésnek. [1] Az átviteli rendszerirányító MAVIR Zrt. előzetes adatai szerint 2024 elejéig 5649 MW napelemes kapacitást kapcsoltak rendszerbe Magyarországon, az ipari naperőművek 3332 megawattját a háztartási méretű létesítmények 2317 megawattja egészíti ki. [2]
A naperőművek okozta fenntarthatósági probléma
Az a körülmény, hogy a fotovoltaikus rendszerek a technológia fejlődése okán önmagukban egyre olcsóbbá váltak, együttesen az elmúlt évek energiapiaci tendenciáival azt eredményezték, hogy Magyarországon piaci alapon is megtérülővé váltak a napelemes beruházások. Az elmúlt évek tapasztalata ugyanis az volt, hogy új megújuló kapacitások létesítése jellemzően valamely állami támogatási rendszer keretében valósult meg, kiváltképp az igen stabil cash flowt, ezáltal kiszámítható megtérülést biztosító kötelező átvételi (KÁT) rendszerben, majd a mérsékeltebb támogatást biztosító, de szintén évekig prosperáló megújuló támogatási rendszerben (METÁR). [3] Közös tendencia azonban a támogatásban részesülő, és a piaci alapon létesülő erőművek esetében az, hogy méretgazdaságossági szempontból a beruházók a nagyobb projektek megvalósításában érdekeltek.
Utóbbi körülmény pedig rámutat a naperőművek terjedése körüli egyik legnagyobb kihívásra, a területfelhasználás problémájára: Magyarország egyik legnagyobb üzemelő naperőműve, a Kaposvár mellett található 2 x 50 MW névleges kapacitású erőmű területigénye mintegy 200 hektárnyi, eredetileg termőföldként hasznosított ingatlan (50 MW körüli kapacitású parkból számos másik található az országban, de a 100 MW kapacitást elérő parkokra sem a kaposvári az egyetlen példa). [4] A naperőművek– ellentétben pl. a vízerőművekkel – zöldmezős beruházásban megvalósítva főszabályként nem tudnak szinergiában működni sem a mezőgazdasággal, sem pl. a növény- vagy élelmiszerellátással. A hatályos ingatlanjogi szabályozás, és az eddigi beruházási gyakorlat egyaránt abba az irányba mutat, hogy a termőföldre telepített naperőművek esetében az alul fekvő mezőgazdasági területek művelése megszüntetésre kerül az erőmű megvalósításával.
A jelenlegi szabályozás kapcsán egyrészt kijelenthető, hogy a termőföldek művelésben való megőrzése még a jobb minőségű termőföldek esetében sem élvez abszolút védelmet, gyengébb minőségű földterületek esetében pedig a gyakorlat is azt mutatja, hogy termőföld besorolás jellemzően nem képezi akadályát egy naperőmű kiépítésének, annak legfeljebb csak valamelyest szigorúbb adminisztratív kereteket ad. A hatályos szabályozást összegezve a napelemes kapacitások rendkívüli hazai bővülésével, és a zöldmezős beruházások területigényét kompenzálni tudó lehetőségek jelenleg elégtelen szintjével, könnyen azonosíthatóvá válik egy már középtávon is égető fenntarthatósági probléma.
Projektfejlesztési szempontból pedig újabb tényezőként hivatkozunk az építészeti szabályozásban 2024. október 1. napjával bekövetkezett változásokra is. A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 7. § (2) bekezdése alapján mezőgazdasági terület övezetből új beépítésre szánt területet, vagy különleges beépítésre nem szánt területet kijelölni nem lehet, kivéve, ha legalább az új kijelöléssel azonos mértékű és legalább azzal megegyező mezőgazdasági terület övezet kerül csereterületként kijelölésre az új beépítésre szánt terület kijelölésével azonos település közigazgatási területén belül. Megállapítható, hogy ezen rendelkezés a művelésből való kivonás aspektusán túl területrendezési szempontból is komplikáltabbá teszi a termőföldek igénybevételével megvalósuló zöldmezős erőművi projektek kivitelezését.
Következésképp álláspontunk, hogy a vázolt fenntarthatósági probléma, és a szabályozásban megjelenő újabb olyan korlátok okán, amelyek megnehezítik a zöldmezős erőművi beruházások fejlesztését előnyös lehet azon műszaki és szabályozási megoldások ösztönzése, amelyek kifejezetten a mezőgazdasági művelés és a villamos energia-termelés szinergiáján alapulnak.
Agrofotovoltaikus rendszerek potenciálja
Az agrofotovoltaikus (“Agro PV“) rendszerek az energia- és a mezőgazdálkodás szinergiáján alapuló műszaki megoldások, ahol a naperőmű speciális kialakításának köszönhetően egyazon földterületen történik a villamos energia-termelés és a mezőgazdálkodás, ezáltal ezen rendszerek úgy oldanák fel a területfelhasználás problémáját, hogy egyszerűen nem követelnék meg adott földterület mezőgazdasági művelésből történő kivonását. Ezen körülményen túl a szinergián alapuló működésnek köszönhetően az Agro PV rendszerek a mezőgazdaságra nézve is kifejezetten pozitív hatással tudnak lenni, ugyanis nem csak, hogy nem lehetetlenítik el a mezőgazdasági művelést, hanem akár élénkítő hatásuk is tud lenni az alul fekvő területek potenciáljára nézve.
A panelek által nyújtott árnyék egyrészt előnyös lehet a növények szempontjából, mivel sok esetben a napfénynek csak kis hányadára van szükség a maximális mértékű fotoszintézis eléréséhez. Másrészt, a napelem panelek révén csökkenthető a vízpárolgás mértéke (akár 14-29 százalékos mértékben), köszönhetően az általuk biztosított árnyékolásnak. [5] Ezen okokból kifolyólag a panelek alatt sajátos mikroklíma alakulhat ki, és akár több fokkal alacsonyabb is lehet a hőmérséklet, amely révén nem csak a hozam, de minőség terén is javulás mutatható ki. [6]
Javarészt az egységes (uniós) szabályozás hiányának köszönhetően az Agro PV rendszerek jelenleg még az EU szintjén is gyerekcipőben járnak. Ugyan 2021-ben a jogalkotó bevezette az Agro PV rendszer fogalmát a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvénybe, az Agro PV rendszerek telepítését ténylegesen lehetővé tevő részletszabályok azóta sem kerültek kihirdetésre. Jelen összefoglalóban rámutatunk egy ösztönző jellegű szabályozási keretrendszer lehetőségére, alapul véve a nemzetközi szabályozásban már meglévő néhány (kiemelten német és francia) benchmark szabályozást.
Az Agro PV rendszerek szabályozása Magyarországon
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: “Tfvt.“) rendelkezései közé az agrofotovoltaikus rendszer fogalma 2021. július 5. napi hatályba lépéssel került be, amely alapján “nem minősül a termőföld más célú hasznosításának napenergiát az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerinti agrofotovoltaikus rendszer szerint felhasználva villamos energiát termelő erőmű létesítése és üzemeltetése, ha nem akadályozza az alatta fekvő területnek a 2. § 19. pontjában megjelölt valamely művelési ág szerint termőföldként történő hasznosítását.” [7]
A fenti szabályból következik, hogy amennyiben adott naperőmű teljesíti a Tfvt. végrehajtási rendelkezései által meghatározott feltételeket, úgy az alul fekvő termőföldek művelésből való kivonása, és így azokra nézve a végleges más célú hasznosításra vonatkozó engedély nem szükséges. Azonban a magyar szabályozás azóta is hiányos, a hivatkozott végrehajtási rendelkezések nem kerültek kihirdetésre, amely bizonytalan jogi helyzetből adódóan jelenleg nem tisztázott, hogy pontosan milyen követelmények teljesítése mellett lenne Agro PV rendszer telepíthető Magyarországon.
A részletes szabályozás hiánya annyiban érthető, hogy az erőművi beruházásokat övező ingatlanjogi és területrendezési szabályok rendkívül sokrétűek és összetettek. A Tfvt. végrehajtási szabályain túl egy átfogó Agro PV szabályozáshoz szükséges lenne (i) a Vet. és végrehajtási rendeletének, valamint (ii) a villamos energia ipari építési szabályoknak; (iii) a vonatkozó területrendezési jogszabályoknak, és akár az ingatlannyilvántartási törvénynek is a módosítása. Kiindulópontként felvillantjuk egy lehetséges ösztönző keretrendszer lehetőségét.
Ösztönző szabályozási javaslat Agro PV rendszerekre nézve
Részletszabályok szintjén szükséges kidolgozni (i) az Agro PV rendszerekre vonatkozó részletes definíciót; (ii) az Agro PV rendszerek létesítését megalapozó ingatlanügyi hatósági eljárásra vonatkozó szabályokat; és (iii) agrárszakmai szempontokat mérlegelő ösztönző szabályokat. Mindezeknek megfelelően javasolt bevezetni a Tfvt. jelenleg hiányzó végrehajtási rendelkezései közzé a következő fogalmat:
Agrofotovoltaikus rendszer az a nap sugárzó energiáját felhasználva villamos energiát termelő erőműegység, amely nem akadályozza, vagy elősegíti az alatta fekvő terület Tfvt. 2. § 19. pontja szerinti valamely művelési ág szerint termőföldként történő hasznosítását.
További potenciális ösztönző szabályok megteremtéséhez célszerű lehet a termőföldre gyakorolt hatás alapján további distinkciókat is tenni (példaként szolgálhat a német szabályozás)[8]:
Az agrofotovoltaikus rendszer elősegíti az alatta fekvő terület Tfvt. 2. § 19. pontja szerinti valamely művelési ág szerint termőföldként történő hasznosítását
a) szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, nádas vagy fásított terület művelési ág esetében, ha a mezőgazdasági potenciál javul vagy növekszik;
b) rét, legelő (gyep) művelési ág esetében, ha az állatjólét javul.
Az Agro PV-k létesítését megelőző ingatlanügyi hatósági eljárás kapcsán kulcsfontosságú, hogy az Agro PV-k létesítése nem minősül más célú hasznosításnak, így az erre vonatkozó engedély sem szükséges. Álláspontunk szerint így indokolható, hogy különálló engedélyezési kategória helyett az Agro PV létesítése a hatóság hozzájárulásához egyen kötve, amivel biztosítható a hatósági kontroll, ugyanakkor könnyíteni lehet az efféle beruházásokra háruló adminisztratív terhet. Utóbbi kapcsán javasolható, hogy a hatóság a vonatkozó kérelmeket rövidebb ügyintézési határidők mellett bírálja el annak függvényében, hogy a tervezett beruházás mekkora beépített kapacitást valósítana meg, például:
- 8 napon belül, amennyiben a létesíteni kívánt Agro PV rendszer kapacitása a 0,5 MW-t nem éri el;
- 15 napon belül, ha a létesíteni kívánt Agro PV rendszer kapacitása a 0,5 MW-t meghaladja, de a 20 MW-t nem haladja meg;
- 25 napon belül, ha a létesíteni kívánt Agro PV rendszer tervezett beépített kapacitása a 20 MW-t meghaladja.
Javaslatunk szerint továbbá az Agro PV rendszerek kapcsán mérlegelendő olyan kritériumok bevezetése, amelyek teljesítése esetén mérlegelhetővé válna közvetlen támogatás biztosítása (például a METÁR rendszerhez hasonló contract for difference mechanizmuson keresztül) egyes projektek részére. Ilyen többletkövetelmény lehet például, ha adott projekt ún. földterület egyenértéke adott referenciaszámot meghalad. A földterület egyenérték azt mutatja meg, hogy a terület komplex hasznosítása mennyivel jelent nagyobb termelékenységet annál, mintha csak egyféleképpen történne a hasznosítás. Amennyiben pl. a földterület egyenérték 1,5, úgy adott területre vetítve az Agro PV-vel ellátott, 10 hektáros termőföld ugyanannyi terményt és villamos energiát termel, mint 15 hektárnyi olyan terület, amelyet vagy csak mezőgazdasági művelésre, vagy csak villamos energia-termelésre hasznosítanak. [9] Ezen túl, az is támogatás alapját képezhetné a nemzetközi benchmarkok alapján, ha az erőmű a gépesített művelést is lehetővé tevő tartószerkezetre épül, vagy pl., ha kifejezetten az Agro PV rendszerekre optimalizált panelek (pl. kétoldalas, vagy átlátszó panelek) kerülnek alkalmazásra. [10]
Végezetül felvethető a Vet. rendelkezései közzé 2021-ben bevezetett energetikai szabályozási tesztkörnyezet (regulatory sandbox, a témában korábbi írásaink itt érhetőek el) alkalmazásának lehetősége is az Agro PV vonatkozásában, hiszen megalapozottan érvelhető, hogy egy efféle beruházás kimeríthetné a Vet. 114/I. § (2) bekezdése által meghatározott energetikai innovációs teljesítény fogalmi elemeit. Utóbbi esetben az innovatív Agro PV beruházások alanyai lehetnének az energetikai szabályozási tesztkörnyezetnek, amely – időlegesen – további előnyöket biztosíthatna. Arra tekintettel, hogy utóbbi szabályozásra vonatkozóan is hiányoznak még a szükséges végrehajtási szabályok, egyelőre csak hipotetikusan jelenthető ki, hogy a tesztkörnyezet akár rendszerhasználati díjkedvezményt is biztosíthatna egyes Agro PV projektek részére.
Szerző: Holló Richárd
Holló Richárd
Projekt és Restrukturálási csoport
Holló Richárd
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
További blogcikkeink energetika témában
Where is the domestic property market heading?
Some segments of the real estate market are expected to improve slowly, while ESG considerations are becoming increasingly important, according to the DLA Piper Hungary Real Estate Intelligence Report 2024. Gábor Borbély, Partner, Head of the Finance and Real Estate at DLA Piper Hungary and Tamás Balogh, Counsel, Real Estate Service Stream Leader at DLA Piper Hungary present the key trends shaping the Hungarian real estate market.
Energiaszektor az átalakulás útján: hol tart most a hazai piac?
Magyarország energiaimport-kitettsége 85 százalék feletti, de ez az arány a klímasemlegesség felé tett lépésekkel csökkenthető. A kilátások pozitívak: gáztárolóink jelenlegi töltöttségi szintje a régióban az egyik legmagasabb, naperőművi kapacitásunk mintegy 6 ezer MW, illetve a lakossági villamosenergia-fogyasztás is csökkenő tendenciát mutat. A DLA Piper Hungary szakértői sorra vették azokat a tényezőket, melyek az energiaszektor átalakulására a legnagyobb hatással bírnak.
Milyen jogok védhetik a beruházót más tulajdonában álló földterületen végzett beruházás során? – Napelemparkok létesítésével kapcsolatos ingatlanjogi kérdések – 3. rész
A termőföldön történő beruházás sok szempontból kihívásokat jelent: korábbi cikkeinkben foglaltakon túl, problémát jelent a termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó hatályos jogszabályi korlátozás is. Cikksorozatunk következő részében Szűcs Anikó Edit azt a témát járja körül, hogy miként kell a tervezés és kivitelezés szakasza alatt megfelelően biztosítani a beruházást.
Hivatkozások
[1] https://kormany.hu/hirek/2023-ban-sosem-latott-mertekben-bovult-a-hazai-napenergia-kapacitas (felkeresve: 2024.06.01.)
[2] Forrás: MEKH, MAVIR Zrt.
[3] https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240220/ok-lehetnek-az-uj-naperomuves-konnyites-nagy-nyertesei-669851 (felkeresve: 2024.06.01.)
[4] A Kaposvár Megyei Jogú Város területén megvalósuló napelemes erőmű létrehozására irányuló beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról 322/2017. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése alapján végzett számítás
[5] Roxani, A.; Zisos, A.; Sakki, G.-K.; Efstratiadis, A. (2023.): Multidimensional Role of Agrovoltaics in Era of EU Green Deal: Current Status and Analysis of Water–Energy–Food–Land Dependencies. Land, 12, 1069 (DOI: doi.org/10.3390/land12051069) 3-4 o.
[6] Turai Martin, Novák Zsombor (2023.): Mégsem kell éhen halnunk a napenergia miatt? (online link: https://greendex.hu/mezogazdasag-napenergia-agropv/, felkeresve: 2024.07.01.)
[7] Tfvt. 9. § (2) bekezdés
[8] Ld. pl. Erneuerbare Energien Gesetz (EEG) 48. § (1) bek. 5 alpont a) – c) pontok
[9] Energiaklub Szakpolitikai Intézet Módszertani Központ (2021.): Csak nappal! Csak nappal? – avagy a napelemes áramtermelés jövője Magyarországon a területhasználat nézőpontjából, 43-44. o.
[10] Ld. pl. EEG 38b. §