A 2022-es év geopolitikai történései a hitelfinanszírozási piacon is nyomot hagytak. Megakadt vagy átütemezett ügyletek, visszafogott hitelezői kedv, likviditáshiány – többek között ezekkel a kihívásokkal küzd a szektor a DLA Piper Debt Finance Intelligence Report 2023 című kiadványa szerint. Míg az első félévet mérsékelt dinamika jellemezte, a szakértők nagyrésze az év második felében élénkülésre számít.
A DLA Piper több mint 100, európai, tőkeáttétellel történő finanszírozási tranzakciót (’leveraged finance transactions’) alapul véve készítette el a Debt Finance Intelligence Report 2023-as kiadását. A tranzakciók kockázatkezelési szempontú vizsgálata során a kvalitatív és kvantitatív trendelemzés mellett a hitelezők, illetve a hitelfelvevők számára is kulcsfontosságú kérdések kerültek a középpontba.
A szektorról általában elmondható, hogy a vevők és az eladók értékelvárásai közötti különbség miatt számos értékesítési folyamat fordult át átütemezésbe vagy refinanszírozásba a vizsgált időszakban. Szintén jellemző volt, hogy az ügyletek megkötése, valamint lezárása hosszabb időt vett igénybe, mivel a hitelezők több időt szántak a potenciális befektetési lehetőségek átvilágítására.
Nemzetközi trendek – pénzügyi kötelezettségvállalások terén elváló gyakorlatok, árazás
A DLA Piper riportja a meghatározó nemzetközi trendek közül elsőként a pénzügyi kötelezettségvállalásokat tárgyalja. A large-cap vállalatok körében bevett gyakorlat az úgynevezett enyhe pénzügyi kötelezettségvállalású strukturák (’cov lite’) alkalmazása – a kifejezés azokat a kölcsönszerződéseket fedi, amelyek kevesebb általánosan jellemző, a kölcsönt nyújtó felet védő mechanizmust tartalmaznak. Ugyan a large-cap és mid-cap vállalatok ügyletei között megfigyelhető a konvergenciahatás, az elemzés rámutat, hogy az utóbbiak esetén továbbra sem tapasztalható az említett struktúrák alkalmazása, ebben a tekintetben tehát a tranzakciók és a piaci szereplők mérete alapján elválik a gyakorlat.
Kulcsfontosságú témaként jelenik meg az árazás is: a bizonytalan gazdasági környezet, valamint az infláció korlátozása érdekében megnövekedett jegybanki- és referencia-kamatlábak ugyanis világszerte döntő tényezőként jelentek meg a hitelügyletekben a 2022-2023-as időszakban. Ennek eredményeként az árrés jellemzően felfelé mozdult: a szerződéskötési díjak a banki hitelek esetén növekedtek, a magánhitel-szektorban pedig tárgyalási eszközként kerültek előtérbe. Az európai régiók közül a vizsgált időszakban Spanyolországban volt megfigyelhető az árrés kimagasló növekedése, 100-250 közötti bázispont emelésekkel, míg a közép-európai régióban (Németország, Ausztria, Svájc) az 50-100 bázispontos növekedés volt jellemző.
Milyen eszközök nyújthatnak segítséget fizetési nehézségek esetén?
A vállalkozások fennmaradását segíthetik az olyan eszközök, mint a hitelek átruházhatósága vagy a tőkekorrekciós jogok – előbbit tekintve az elmúlt évek kompetitív tőkebefektetési-piaca egyre szigorúbb feltételeket eredményezett. A leggyakoribb korlátozások között szerepel a rosszul teljesítő adósságokba befektetőknek (’distressed investor’) vagy az iparági versenytársaknak történő átruházás.
A tőkekorrekciós jogok egyre gyakrabban kapnak helyet a rendelkezések között a mid-cap vállalatok körében. Ezeket tekintve jellemző gyakorlat, hogy további tőkebefektetéssel igyekeznek orvosolni a pénzügyi kötelezettségvállalások megszegését, ugyanakkor sok esetben már szélesebb körű restrukturálásra van szükség.
A bankok és a magánhitelezők versenye
A bankok és a magánhitelezők közötti verseny a 2022-es évben is megfigyelhető volt, különösen a mid-cap piacon, amely részben a magánhitel-alapok egyre növekvő piaci részesedésének és a számos szektorban továbbra is jelen lévő, jelentős mennyiségű fel nem használt tőkének köszönhető. Az Egyesült Királyságban vizsgált tranzakciók között, az adósság méretét tekintve a 100 millió angol font alatti összegek esetében viszonylag kiegyenlítettnek mondható a piac, a magánhitelezők és hagyományos banki hitelezők 53 – 47 százalékos piaci részesedésével. Ugyanebben a régióban a 100 millió angol font feletti összegek viszonylatában már jóval magasabb, 86 százalékos piaci részesedéssel rendelkeznek a magánhitelezők.
A tavalyi évben jellemző volt, hogy a bankok kapcsolt magánhitel-alapokat (’private credit funds’) hoznak létre a versenyelőny érdekében, 2023-ban pedig várhatóan tovább élesedik a verseny, különösen abban az esetben, ha a piaci bizonytalanságok miatt az ügyletforgalom lassulni fog.
Szerzők: Borbély Gábor, Bernáth Borbála
Kérdése van? Keressen minket bizalommal!
Kövesse LinkedIn oldalunkat!
Legfrissebb cikkeink
Navigating Complexity: Mixed-Use Real Estate Development in Hungary
Read the article by Gábor Borbély and Tamás Balogh, in which our experts examine the opportunities that mixed-use real estate offers to market players and how it can provide a flexible source of income even in times of market turbulence.
A polgári per titkai – 1. rész | Titkos-e a polgári per?
Melyek azok az adatok, információk, amelyek üzleti titokként védelmet élvezhetnek és melyek tartoznak a nyilvánosságra egy polgári per során? Olvassa el cikksorozatunk első részét!
Milyen jogok védhetik a beruházót más tulajdonában álló földterületen végzett beruházás során? – Napelemparkok létesítésével kapcsolatos ingatlanjogi kérdések – 3. rész
A termőföldön történő beruházás sok szempontból kihívásokat jelent: korábbi cikkeinkben foglaltakon túl, problémát jelent a termőföld tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó hatályos jogszabályi korlátozás is. Cikksorozatunk következő részében Szűcs Anikó Edit azt a témát járja körül, hogy miként kell a tervezés és kivitelezés szakasza alatt megfelelően biztosítani a beruházást.