Hogyan előzhetőek meg a vitás esetek?

Noha a LinkedIn-kapcsolatokra vonatkozó kiforrott magyar bírósági gyakorlattal még nem találkozhatunk, az ezzel kapcsolatos jogi problémák felmerülése csak idő kérdése. Szükséges tehát, hogy a cégek felkészültek legyenek a tevékenységükkel kapcsolatos közösségi hálózati aktivitás kezelésére. A bejegyzés első része itt olvasható.

A közösségi hálózatok üzleti célú hasznosítása manapság már egyre inkább elterjedt, ugyanakkor az ezzel kapcsolatos vállalati szabályozás tekintetben az érintett vállalatok többsége még csak most kezd ébredni. A DLA Piper egy korábbi felmérése rámutat arra, hogy még az amerikai cégeknek is csupán 25 százaléka alkalmaz a közösségi hálózatok kezelésére vonatkozó szabályzatot. Ez az arány Magyarországon minden bizonnyalmég alacsonyabb lehet. Az esetek problematikussága pedig jelzi, hogy a hosszan elhúzódó jogviták és bírósági perek elkerülése végett a munkáltatónak erősen javasolt pótolni ezt a hiányt.

A megfelelő felkészülés tehát aranyat érhet, ami ugyanakkor komplex intézkedéseket igényel:

• Szabályok rögzítése: A szabályzatban célszerű feltüntetni a vállalat tevékenységéhez kapcsolódó LinkedIn-profilok tulajdonosát, a használati jogokat és korlátokat, a munkavállaló jogkörét és a munkaviszony megszűnésével járó lépéseket. Például meghatározható, hogy a munkavállaló kilépésekor a munkaviszonyra tekintettel létesített LinkedIn-kapcsolatainak adatait a cég rendelkezésére bocsátja, és vagy törli őket a profiljából, vagy – kifejezetten a munkaviszonnyal összefüggésben létesített LinkedIn-profil esetén – magát a profilt szünteti meg. A gyakran változó, átalakuló ‘social media’ platformokra figyelemmel célszerű platform-független szabályozás kialakítása.
• Szabályzatok frissítése: Tekintettel a közösségi média fejlődési ütemére, szükséges a vonatkozó szabályok rendszeres frissítése, naprakészen tartása.
• Magán- és üzleti célú profilok elkülönítése: Célszerű megkövetelni a munkavállalóktól, hogy magánjellegű és céges közösségi média-felületeiket egymástól elkülönített, szükség szerint elválasztható módon kezeljék, oly módon, hogy a céges felületeik, és az ott megosztott információk, létesített kapcsolatok a munkáltató számára transzparensen követhetőek legyenek.
• Képzés: Érdemes már a munkakezdéskor a munkavállalót megismertetni – az akár a munkaszerződésben, akár egyéb írásos formában rögzített -, a közösségi hálózatokkal kapcsolatos vállalati előírásokkal, amelyek betartása a munkavállaló kötelezettsége. Ezen túl, fontos a munkavállalók folyamatos képzése annak érdekében, hogy tisztában legyenek az üzleti titok fogalmával, az ebbe a körbe tartozó információk kezelésének módjával, valamint a munkaviszonyukkal összefüggésben a közösségi médiában való megjelenésre vonatkozó szabályokkal és technikai tudnivalókkal.
• Ügyféladatok védelme: Célszerű az ügyféladatokat jelszóval védett adatbázisban tárolni, függetlenül attól, hogy azok a közösségi médián keresztül, vagy más úton keletkeztek. Javasolt továbbá az ügyféladatbázis létrehozására és fenntartására fordított erőforrások dokumentálása, különös tekintettel az ezzel járó költségekre. Mindezen adatok és intézkedések egy esetleges későbbi jogvitában kellően alátámaszthatják, hogy, az akár a munkavállalók LinkedIn-aktivitása útján szerzett, vagy fenntartott kapcsolatok a vállalat célzott befektetésének eredményeként keletkeztek és a cég üzleti titkának minősülnek.

Addig is tehát, amíg a közösségi hálózatokra vonatkozó magyar szabályozás és joggyakorlat felzárkózik a technikai fejlődéshez, a vállalatok elsősorban a közösségi oldalakra vonatkozó elvárásaiknak szabályzatokban, munkaköri leírásban, vagy akár a munkaszerződésben való rögzítésével kerülhetik el azt, hogy a LinkedIn-kapcsolatoknak a vállalat érdekével ütköző felhasználására kerüljön sor.

A cikk szerzője: