A múlt héten nyilvánosan is elérhetővé vált az ESG törvény újabb módosításának tervezete, amely – a törvény személyi és tárgyi hatályát érintő módosításokon túl – elsősorban a vállalkozások terheit és a törvény alkalmazását könnyítő rendelkezéseket tartalmaz.
Magyarország energiaimport-kitettsége 85 százalék feletti, de ez az arány a klímasemlegesség felé tett lépésekkel csökkenthető. A kilátások pozitívak: gáztárolóink jelenlegi töltöttségi szintje a régióban az egyik legmagasabb, naperőművi kapacitásunk mintegy 6 ezer MW, illetve a lakossági villamosenergia-fogyasztás is csökkenő tendenciát mutat. A DLA Piper Hungary szakértői sorra vették azokat a tényezőket, melyek az energiaszektor átalakulására a legnagyobb hatással bírnak.
Energiaszektor az átalakulás útján: hol tart most a hazai piac? Read More »
Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már 2024. január 1-jétől hatályosak.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már 2024. január 1-jétől hatályosak.
Az Országgyűlés 2023. decemberében elfogadta a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségről és fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségről szóló törvényt, amelynek az érintett vállalkozásokra irányadó fenntarthatósági célú átvilágítási, valamint jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket megállapító rendelkezései már 2024. január 1-jétől hatályosak.
Törvényi kötelezettség lett a fenntarthatóság, hatályba lépett az új ESG törvény Read More »
Fenntartható vállalatirányítás: Hogyan tarthatnak lépést a döntéshozók a bizonytalan környezettel és a változó trendekkel? A Cambridge Egyetem és a DLA Piper közös kutatása alapján Györfi-Tóth Péter összegezte a várható fejlődési irányokat.
Lezárult a Cambridge Egyetem Fenntarthatósági Vezetési Intézet (CISL) és a DLA Piper kétéves, globális kutatásának első fázisa. A „Future of Boards” kutatás* célja a nagyvállalati döntéshozókkal szembeni elvárások jövőbeli irányainak feltérképezése, valamint azon menedzsment-szintű változások azonosítása, amelyek lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy az üzleti sikert összehangolják a fenntarthatósággal.
Fenntartható vállalatirányítás: jogi keretrendszer, mint az átalakulás katalizátora Read More »
A következő öt évben az elektromos járművekkel (Electric Vehicle, EV) kapcsolatos támogató infrastruktúra-ügyletek összértéke világszerte elérheti az 57,4 milliárd dollárt – derül ki a DLA Piper és az Infralogic közös globális felméréséből*.
A magas és volatilis energiaárakra, valamint a növekvő ESG-elvárásokra jelenthet hosszú távon megoldást a társasági villamosenergia-vásárlási megállapodások (cPPA) elterjedése. Energiaszelet eseményünkön a cPPA szerződésekben rejlő lehetőségeket, és a konstrukció európai energetikai piacon betöltött szerepét ismertették.
Az energia legyen zöld, biztosan elérhető, de azért az sem baj, ha olcsó Read More »