A cikksorozatunk első részében említettük, hogy a magyar bírói gyakorlat szerint az egyszerű e-mailben küldött jognyilatkozatok nem minősülnek írásba foglaltnak, aminek az elektronikus levelezés útján létrejött szerződések esetében komoly következménye lehet, ha az adott szerződésre vagy szerződéses kikötésre a jogszabály kötelező írásbeli alakot rendel. Ebben a cikkünkben ennek a bírói gyakorlatnak a hátterét vizsgáljuk meg …
A gazdasági társaságok életében bekövetkező változásokhoz rendszerint több társasági jogi jognyilatkozat kötődik, amiket nagyon gyakran különböző földrajzi helyen tartózkodó személyek tesznek. A cégeljárási szabályok ráadásul sok tekintetben bonyolultabbá teszik az ügymenetet az egyszerű magánjogi szerződések megkötéséhez képest. Cikksorozatunk második részében Rostás Péter, a DLA Piper Hungary technológiai jogi szakértője felvázolja, miként lehetne a technológia lehetőségekkel …
Jognyilatkozatok elektronikus úton való megtételére különösen akkor lehet nagy szükség, ha az egyes felek különböző földrajzi helyen tartózkodnak. Az egyik leggyakoribb ilyen eset a távollevők közötti szerződéskötés, de a társasági jogi nyilatkozatok is nagyon sokszor ilyen körülmények között születnek. Egy háromrészes cikksorozatban Rostás Péter, a DLA Piper Hungary technológiai jogi szakértője azt vizsgálja meg, hogyan …
A digitális átalakulás napjainkban meghatározó szerepet játszik a gazdaság valamennyi ágazatában. Ez alól az energiaszektor sem kivétel, még akkor sem, ha egyáltalán nem számít éllovasnak, sőt, kifejezetten lassan alkalmazkodik a változásokhoz. A energiaszektor digitalizációjának elősegítése iránti törekvés kiolvasható mind az Európai Bizottság digitális egységes piaci stratégiájából, mind a “Tiszta Energia Minden Európainak” című – röviden …
Digitalizáció az energetikában: Az energiaszektor digitalizációjának veszélyei Read More »
Az Európai Unió Bírósága (EUB) 2020. július 16. napján közzétett ítéletében döntést hozott az adatvédelmi jog jelenleg talán egyik legfontosabb ügyében, az ún. Schrems II ügyben (a döntés elérhető itt: C-311/18). Az ügy kiemelkedő jelentőségű, hiszen komoly hatással lehet a globális digitális gazdaságra, elsősorban személyes adatoknak az Európai Gazdasági Térségen kívüli továbbítására. A jogvita megismerése …
Az Európai Unió Bírósága érvénytelenítette az EU-USA Adatvédelmi Pajzsot Read More »
Yesterday the Hungarian Data Protection Authority (NAIH) issued a guidance on the data processing activities in connection with the Coronavirus epidemic (COVID-19). Zoltán Kozma and Márk Almásy, experts of DLA Piper Hungary reviewed the main findings of NAIH relevant for employers. The employer is responsible for a secure and healthy working environment, as well as …
A digitális átalakulás napjainkban meghatározó szerepet játszik a gazdaság valamennyi ágazatában. Ez alól az energiaszektor sem kivétel, még akkor sem, ha egyáltalán nem számít éllovasnak, sőt, kifejezetten lassan alkalmazkodik a változásokhoz. Cikksorozatunk első részében Rostás Péter, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje azokat a technológiai újításokat tekintette át, amelyek elsőként valamely más ágazatban vagy ágazathoz …
Digitalizáció az energetikában: Az energiaszektor közvetlen digitalizációja Read More »
A digitális átalakulás napjainkban meghatározó szerepet játszik a gazdaság valamennyi ágazatában. Ez alól az energiaszektor sem kivétel, még akkor sem, ha egyáltalán nem számít éllovasnak, sőt, kifejezetten lassan alkalmazkodik a változásokhoz. Az energiaszektor digitalizációjának elősegítése iránti törekvés kiolvasható mind az Európai Bizottság digitális egységes piaci stratégiájából, mind a “Tiszta Energia Minden Európainak” című – röviden …
Digitalizáció az energetikában: Más szektorból begyűrűző digitalizáció Read More »
Szerző: Kozma Zoltán Kiemelkedő jelentőségű ügy került az Európai Bíróság elé a mai napon, amely erős hatással lehet a globális digitális gazdaságra is. Az ügy a legfrissebb állomása az Egyesült Államok bűnüldözési joga és az európai adatvédelmi szabályozás közötti ütközetnek, amely hivatalosan Max Schrems, osztrák adatvédelmi aktivista és a Facebook között zajlik. Az eljárás nagy …
Nem személyes adat az, amely semmilyen formában nem hozható összefüggésbe azonosított, vagy azonosítható természetes személlyel, pl. a nagy adathalmazok (big data) elemzéséhez használt összesített és anonimizált adatkészletek, ipari gépek karbantartási igényeire vonatkozó adatok, szélturbinákra telepített szenzorok által generált időjárási adatok stb. A Rendelet célja tehát, hogy a GDPR személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelkezését kiegészítve biztosítsa az ilyen nem személyes adatok Unión belüli teljes körű szabad áramlását is, megteremtve ezáltal a közös európai adatteret. A Bizottság minap kiadott iránymutatása pedig kifejezetten nevesíti a Rendelet felhőszolgáltatások igénybevételére gyakorolt stimuláló hatását, tehát deklarált és elsődleges cél a felhőszolgáltatásokat akadályozó jogszabályok eltörlése a tagállamokban.
Az Országgyűlés 2019. április 1-én elfogadta az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot. A módosítás mintegy 86 ágazati törvény adatvédelmi rendelkezéseit módosítja a tavaly életbe lépett GDPR végrehajtásához szükséges jogrendszeri koherencia biztosítása érdekében. Az új szabályok – néhány kivétellel – a Magyar Közlönyben történő kihirdetést követő 15. napon lépnek majd hatályba.
Az Európai Parlament március 26-án annak ellenére fogatta el a szerzői jogi reformot, hogy annak számos ellenzője akadt és főként Nyugat-Európában nagy felzúdulást keltett az internethasználók körében. Március 21-én még a Wikipédia német nyelvű oldala is elsötétült tiltakozásul, az azt követő napokban pedig tízezrek tüntettek Németország-szerte az új irányelv ellen, ami szerintük veszélyt jelent a szabad internetre nézve és hátrányosan befolyásolhatja a véleménynyilvánítási, művészi és a sajtószabadságot. A következő bejegyzésben megvizsgáljuk, hogy valóban erre kell-e készülnünk.
Kiemelkedő jelentőségű adatvédelmi ügy került az Európai Bíróság elé. A határon túli személyes adatok áramlásának zavara, vagy legitimációjának megszűnése akár az Európai Unió GDP-jének visszaesésével, a kereskedelem és a gazdaság negatív hatásaival járhat. Kiemelkedő jelentőségű ügy került az Európai Bíróság elé a mai napon, amely erős hatással lehet a globális digitális gazdaságra is. Az ügy …
Az első e-könyvek megjelenésekor többen gondolhatták, hogy leáldozott a hagyományos, papír alapú könyvek világa, mert a jövőben majd mindenki csak egyszerűen beszerezhető és könnyen tárolható elektronikus köteteket vásárol a nyomtatott példányok árának töredékéért. Azóta jó pár év eltelt, de az e-könyvek még mindig nem tudták átvenni a nekik kijáró helyet annak ellenére, hogy az értékesítésük mértéke az utóbbi időben folyamatosan növekedett.
A francia adatvédelmi hatóság (“CNIL”) 2019. január 21-én 50 millió eurós (kb. 16 milliárd Ft) bírsággal sújtotta a GOOGLE LLC-t, az általános adatvédelmi rendelet (“GDPR”) szabályainak megsértése miatt. A bírság nagysága az eddigi legnagyobb a GDPR 2018. május 25-i hatályba lépése óta, és a 20 millió eurós maximum nominális bírság helyett a hatóság az adatkezelő GOOGLE LLC éves árbevétele alapján határozta meg a bírság összegét.
