Yesterday the Hungarian Data Protection Authority (NAIH) issued a guidance on the data processing activities in connection with the Coronavirus epidemic (COVID-19). Zoltán Kozma and Márk Almásy, experts of DLA Piper Hungary reviewed the main findings of NAIH relevant for employers. The employer is responsible for a secure and healthy working environment, as well as …
A digitális átalakulás napjainkban meghatározó szerepet játszik a gazdaság valamennyi ágazatában. Ez alól az energiaszektor sem kivétel, még akkor sem, ha egyáltalán nem számít éllovasnak, sőt, kifejezetten lassan alkalmazkodik a változásokhoz. Cikksorozatunk első részében Rostás Péter, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje azokat a technológiai újításokat tekintette át, amelyek elsőként valamely más ágazatban vagy ágazathoz …
Digitalizáció az energetikában: Az energiaszektor közvetlen digitalizációja Read More »
A digitális átalakulás napjainkban meghatározó szerepet játszik a gazdaság valamennyi ágazatában. Ez alól az energiaszektor sem kivétel, még akkor sem, ha egyáltalán nem számít éllovasnak, sőt, kifejezetten lassan alkalmazkodik a változásokhoz. Az energiaszektor digitalizációjának elősegítése iránti törekvés kiolvasható mind az Európai Bizottság digitális egységes piaci stratégiájából, mind a “Tiszta Energia Minden Európainak” című – röviden …
Digitalizáció az energetikában: Más szektorból begyűrűző digitalizáció Read More »
Szerző: Kozma Zoltán Kiemelkedő jelentőségű ügy került az Európai Bíróság elé a mai napon, amely erős hatással lehet a globális digitális gazdaságra is. Az ügy a legfrissebb állomása az Egyesült Államok bűnüldözési joga és az európai adatvédelmi szabályozás közötti ütközetnek, amely hivatalosan Max Schrems, osztrák adatvédelmi aktivista és a Facebook között zajlik. Az eljárás nagy …
Nem személyes adat az, amely semmilyen formában nem hozható összefüggésbe azonosított, vagy azonosítható természetes személlyel, pl. a nagy adathalmazok (big data) elemzéséhez használt összesített és anonimizált adatkészletek, ipari gépek karbantartási igényeire vonatkozó adatok, szélturbinákra telepített szenzorok által generált időjárási adatok stb. A Rendelet célja tehát, hogy a GDPR személyes adatok szabad áramlásáról szóló rendelkezését kiegészítve biztosítsa az ilyen nem személyes adatok Unión belüli teljes körű szabad áramlását is, megteremtve ezáltal a közös európai adatteret. A Bizottság minap kiadott iránymutatása pedig kifejezetten nevesíti a Rendelet felhőszolgáltatások igénybevételére gyakorolt stimuláló hatását, tehát deklarált és elsődleges cél a felhőszolgáltatásokat akadályozó jogszabályok eltörlése a tagállamokban.
Az Országgyűlés 2019. április 1-én elfogadta az Európai Unió adatvédelmi reformjának végrehajtása érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló törvényjavaslatot. A módosítás mintegy 86 ágazati törvény adatvédelmi rendelkezéseit módosítja a tavaly életbe lépett GDPR végrehajtásához szükséges jogrendszeri koherencia biztosítása érdekében. Az új szabályok – néhány kivétellel – a Magyar Közlönyben történő kihirdetést követő 15. napon lépnek majd hatályba.
Az Európai Parlament március 26-án annak ellenére fogatta el a szerzői jogi reformot, hogy annak számos ellenzője akadt és főként Nyugat-Európában nagy felzúdulást keltett az internethasználók körében. Március 21-én még a Wikipédia német nyelvű oldala is elsötétült tiltakozásul, az azt követő napokban pedig tízezrek tüntettek Németország-szerte az új irányelv ellen, ami szerintük veszélyt jelent a szabad internetre nézve és hátrányosan befolyásolhatja a véleménynyilvánítási, művészi és a sajtószabadságot. A következő bejegyzésben megvizsgáljuk, hogy valóban erre kell-e készülnünk.
Kiemelkedő jelentőségű adatvédelmi ügy került az Európai Bíróság elé. A határon túli személyes adatok áramlásának zavara, vagy legitimációjának megszűnése akár az Európai Unió GDP-jének visszaesésével, a kereskedelem és a gazdaság negatív hatásaival járhat. Kiemelkedő jelentőségű ügy került az Európai Bíróság elé a mai napon, amely erős hatással lehet a globális digitális gazdaságra is. Az ügy …
Az első e-könyvek megjelenésekor többen gondolhatták, hogy leáldozott a hagyományos, papír alapú könyvek világa, mert a jövőben majd mindenki csak egyszerűen beszerezhető és könnyen tárolható elektronikus köteteket vásárol a nyomtatott példányok árának töredékéért. Azóta jó pár év eltelt, de az e-könyvek még mindig nem tudták átvenni a nekik kijáró helyet annak ellenére, hogy az értékesítésük mértéke az utóbbi időben folyamatosan növekedett.
A francia adatvédelmi hatóság (“CNIL”) 2019. január 21-én 50 millió eurós (kb. 16 milliárd Ft) bírsággal sújtotta a GOOGLE LLC-t, az általános adatvédelmi rendelet (“GDPR”) szabályainak megsértése miatt. A bírság nagysága az eddigi legnagyobb a GDPR 2018. május 25-i hatályba lépése óta, és a 20 millió eurós maximum nominális bírság helyett a hatóság az adatkezelő GOOGLE LLC éves árbevétele alapján határozta meg a bírság összegét.
Ahogy közeledik a Brexit időpontja, egyre feszültebb érdeklődés övezi az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti tárgyalássorozat folyamatát. A legutóbbi fejlemények szerint a 2018 szeptember 20-i salzburgi informális találkozón az Európai Tanács elutasította az Egyesült Királyság által kidolgozott javaslatcsomagot, melynek következtében Theresa May brit miniszterelnök kijelentette: a tárgyalások holtpontra jutottak. Mindezek alapján pedig egyre inkább nő a valószínűsége annak, hogy 2019 márciusában az Egyesült Királyság megegyezés nélkül fog kilépni az Európai Unióból (ún. “no deal Brexit“). Vélhetően a fenti fejleményekre tekintettel az Egyesült Királyság kormánya 2018. szeptember 24-én számos különböző tájékoztatót tett közzé a honlapján, amelyek az esetleges “no deal Brexit” esetén életbe lépő változásokról nyújtanak információkat. A tájékoztatók között a szerzői joggal, szabadalmakkal, védjegyekkel és formatervezési mintákkal, valamint jogkimerüléssel kapcsolatos tájékoztatók is szerepelnek. Cikkünkben az utóbbi két tájékoztató legfontosabb pontjait mutatjuk be.
Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) 6. cikke határozza meg azokat a jogalapokat, amelyek alapján jogszerű adatkezelés végezhető. A jogalapok között a jogalkotó elsőként az érintett hozzájárulását jelöli meg, mely alapján az adatkezelő egy vagy több konkrét célból jogszerűen végezhet adatkezelést. Bár az adatkezelők számára elsőre talán a legkézenfekvőbbnek az érintett hozzájárulásának beszerzése tűnhet, de felmerül a kérdés: tényleg ilyen egyszerű lenne? Cikkünkben a “29. cikk szerinti Munkacsoport” iránymutatásának legérdekesebb megállapításait gyűjtöttük össze.
Közel két hónapos csúszással végül 2018. július 25-én került kihirdetésre, majd július 26-án hatályba is lépett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Info. törvény) átfogó módosítása, amelyben többek között az Európai Unió Adatvédelmi Rendelete (GDPR) által nyitva hagyott egyes területek kerültek szabályozásra. Cikkünkben összefoglaltuk a legfontosabb változásokat.
Az elmúlt években olyan formabontó online hirdetési lehetőségek jöttek létre, amelyek nemcsak a reklámszakembereket, hanem a jogászokat is új kihívások elé állították. Hogyan lesz hirdetőből védjegybitorló? Mit tehetünk, ha más a márkanevünkkel hirdet? Mik az AdWords buktatói a hirdetők és a védjegyjogosultak számára? Többek között ezeket a kérdéseket tekintik át Rózsavölgyi Márk és Papp Gábor, …
Tévedés, hogy a munkáltatók egy jelentkező személyes adatait pusztán azért kezelhetik, mert azok egy közösségi oldalon nyilvánosan hozzáférhetőek – állapítja meg véleményében az európai uniós tagállamok adatvédelmi biztosaiból és a tagállami adatvédelmi hatóságok képviselőiből álló 29-es Adatvédelmi Munkacsoport. A legújabb vélemény számos olyan tipikus munkahelyi adatkezelési esetet tárgyal, ahol a technológiai fejlődés fokozott adatvédelmi kockázatokat …
