A naperőművi (PV) kapacitások az elmúlt évtizedben nagyléptékben épültek ki Magyarországon és a 2030-ra kitűzött energia stratégiai cél alapján további bővülés várható. A naperőművek térnyerése jelentős mértékben támogatja az energiaátmenetet, ugyanakkor új rendszerirányítási és pénzügyi kihívásokat is teremt. Az új kihívásokra részben megoldást kínálnak az akkumulátoros energiatároló rendszerek (BESS), amelyek üzleti modellje azonban széleskörben még nem bizonyított, a bevétel számítások és megtérülés kalkulációk finanszírozói oldalon számos kérdést vetnek fel.
A PV projektek jövedelemtermelő képességét döntően az határozza meg, hogy milyen átlagos értékesítési árat képesek realizálni működésük során. Mivel a naperőművek napi termelési görbéje nem követi le a villamosenergia keresleti görbét, a naperőművek nagymértékű elterjedése épp számukra kedvezőtlen napon belüli áringadozást okoz, csökkentve ezáltal az elérhető átlagos értékesítési árat és rontva projektek megtérülési és finanszírozási kilátásait.
A naperőművek által teremtett áringadozás üzleti lehetőséget kínál az akkumulátoros energiatároló rendszerek számára, amelyek egyik fő bevételi forrása a napon belüli árváltozásra épülő arbitrázskereskedelem. A BESS-ek széleskörű elterjedése ugyanakkor magában hordozza annak a kockázatát, hogy azok éppen saját maguk üzleti modelljét rontják le azáltal, hogy működésüknek köszönhetően lecsökken a villamosenergia ár napon belüli volatilitása.
A megújuló energiaforrásokra épülő energiatermelés arányának növelésében mind a PV-knek mind a BESS-eknek jelentős szerepe lehet, ugyanakkor önállaóan mindkettő jövedelemtermelő-képessége erősen ki van téve a villamosenergia árak alakulásának, ami nehezíti a piaci alapú finanszírozást. A kolokáció, azaz közös PV + BESS megoldás ezzel szemben kiegyensúlyozottabb várható megtérülési profilt kínálhat, ami jelentősen javíthatja a tervezett projektek bankolhatóságát.
A standalone PV-projektek kihívása: a termelés és az árak elválása
A magyar villamosenergia-rendszerben az időjárásfüggő termelés aránya gyorsan nőtt az elmúlt évtizedben. A teljes hazai bruttó beépített erőművi kapacitás 2026-ra nagyjából 16 GW-ra emelkedett*, amelynek már közel 59 százalékát megújuló energiaforrásokat hasznosító erőművek adják. Ezen belül a naperőművek szerepe meghatározó. Termelési oldalon a megújulók aránya természetesen alacsonyabb, de így is jelentős: 2024-ben az időjárásfüggő erőművek a megtermelt villamos energia mintegy harmadát adták**.
Ez első ránézésre kedvező fejlemény, de a rendszer működése szempontjából komoly aszimmetriát okoz. Nyári napokon, különösen a déli órákban, a megújuló termelés önmagában is megközelítheti vagy akár meghaladhatja a rendszerterhelést. Téli időszakban ez kevésbé jellemző, de egyes napokon akkor is kialakulhat hasonló helyzet. Más napokon viszont ugyanabban az évszakban minimális lehet a naperőművi termelés. Vagyis a kapacitás rendelkezésre áll, de az energiatermelés időzítése időjárás- és napszakfüggő.
A PV-projektek pénzügyi logikája ebből következik. Egy naperőmű működése a beruházás megvalósítása után jellemzően magas EBITDA-marginnal bír: nincs tüzelőanyagköltség, a működési költség viszonylag alacsony, a projektértéket pedig döntően a jövőbeli értékesítési árak határozzák meg. Ha a termelés egyre nagyobb része olyan órákra esik, amikor az árak alacsonyak, akkor a realizált átlagár romlik, és ezzel együtt a projekt megtérülése is csökken.
A megjelölt források alapján saját szerkesztés
A folyamatot a magyar villamosenergia-piac elmúlt évekbeli alakulása is jól mutatja. A másnapi piaci árak*** napon belüli kilengése jelentősen erősödött, különösen a magas napenergia-termelésű**** időszakokban (lásd fenti ábra). Egyre gyakoribbá váltak azok az órák, amikor a déli időszakban a nagy mennyiségű naperőművi termelés lenyomta az árakat nulla közelébe vagy akár negatív tartományba. Míg néhány éve a negatív árak még ritka piaci anomáliának számítottak, mára rendszeresen előfordulnak a tavaszi és nyári hónapokban, ami egyértelműen jelzi, hogy a termelési szerkezet változása már közvetlenül hat az áralakulásra is.
A standalone PV-projektek finanszírozhatóságát ezért egyre inkább az határozza meg, hogy a termelés milyen piaci környezetben realizál bevételt. Minél nagyobb a naperőművi kapacitások aránya a rendszerben, annál valószínűbb, hogy a legmagasabb termelési időszakok egybeesnek az alacsonyabb piaci árakkal. Ez fokozatosan rontja a naperőművek által realizálható átlagos értékesítési árat, és növeli a bevételek bizonytalanságát. Finanszírozói szempontból ez azért kritikus, mert a projektek hosszú távú adósságszolgálati képessége egyre érzékenyebbé válik a piaci árak alakulására. Ha a termelés jelentős része tartósan alacsony vagy negatív árú időszakokra koncentrálódik, az már nemcsak a befektetői hozamokat csökkentheti, hanem a projektek bankolhatóságát is ellehetetlenítheti.
A standalone BESS logikája: érték az árkülönbségekben
A naperőművek terjedése egyben az akkumulátoros energiatárolók számára üzleti lehetőséget is kínál. A napközbeni magas PV-termelés gyakran lenyomja az áramárakat, míg az esti vagy reggeli időszakban az árak ismét emelkednek. Egy BESS ezt a különbséget használja ki: az olcsóbb órákban energiát tárol, majd a drágább időszakokban visszatáplál a hálózatba.
A standalone BESS-ek egyik lehetséges bevételi forrása tehát az árkülönbségekre épülő arbitrázs. A megtérülést elsősorban az határozza meg, hogy mekkora a piaci árak ingadozása, milyen hatásfokkal működik a töltés és kisütés, illetve milyen költségekkel jár a beruházás, az üzemeltetés és milyen mértékű az akkumulátor fokozatos elhasználódása.
A BESS-ek elterjedése a villamosenergia piacon gyorsul, piaci hatásuk ugyanakkor kettős. Egyfelől a magasabb árú órákban bevételi lehetőséget teremtenek a beruházóknak, másfelől, ha nagy mennyiségű akkumulátoros kapacitás épül ki, az éppen azt az árvolatilitást mérsékelheti, amelyre a standalone BESS üzleti modellje épül. Ahogy az energiatárolók egyre nagyobb szerepet kapnak a rendszerben, úgy válhatnak egyre inkább ármeghatározó szereplővé bizonyos időszakokban, ami hosszabb távon csökkentheti az árkilengéseket és mérsékelheti az arbitrázslehetőségeket.
Magyarországon az akkumulátoros energiatárolói kapacitások bővülése egyelőre a naperőművi kapacitásokhoz képest korábbi szakaszban jár. A hazai beépített BESS-kapacitás***** jelenleg néhány száz MW nagyságrendű, miközben a naperőművi kapacitás már meghaladja a 8 GW-ot. A Nemzeti Energia- és Klímaterv szerint 2030-ra körülbelül 1 GW akkumulátoros energiatárolói kapacitás és 12 GW naperőművi kapacitás elérése a cél. Ez azt jelenti, hogy még a tervezett bővülés mellett is jóval alacsonyabb maradhat az energiatárolói kapacitás aránya a PV-kapacitásokhoz képest.
A standalone BESS-projektek finanszírozhatósága alapvetően attól függ, hogy a piacon mennyire tartósak és tervezhetőek a napon belüli árkülönbségek. Minél nagyobb az árvolatilitás, annál több lehetőség nyílik arra, hogy az akkumulátor alacsony árú időszakokban töltsön, majd magasabb árú órákban értékesítsen. Ugyanakkor, ha az akkumulátoros kapacitások széles körben elterjednek, az idővel mérsékelheti azokat az árkülönbségeket, amelyekre a standalone BESS üzleti logikája épül.
A kolokációs megoldás: nem maximális, hanem stabilabb megtérülés
Fontos összefüggés, hogy a PV és a BESS kockázati profilja bizonyos értelemben egymás tükörképe: ami a standalone PV-nek kedvező árkörnyezet, az nem feltétlenül kedvez a BESS-nek, és fordítva. Ebből az összefüggésből természetesen következik a kolokációs megoldás. Ha egy naperőmű és egy akkumulátoros energiatároló ugyanazon projektstruktúrában, közös hálózati csatlakozás mellett működik, akkor a termelés és az értékesítés időzítése optimalizálható.
Ha a naperőmű termelése idején az árak megfelelőek, a projekt közvetlenül értékesíti az energiát a hálózatra. Ha viszont a déli órákban alacsony vagy negatív árak alakulnak ki, akkor a megtermelt energia egy része nem kerül azonnal értékesítésre, hanem az akkumulátor töltésére használható. A BESS ezt követően a magasabb árú esti órákban kisüthető, így a projekt nem kizárólag a naperőművi termelési profilhoz kötött árakon értékesít, hanem képes a termelés egy részének időbeli áthelyezésére.
Ez a struktúra pénzügyi szempontból azért előnyös, mert mérsékli a két standalone modell szélsőségeit. Ha a PV-termelés óráiban alacsonyak az árak, a BESS segíthet javítani a realizált értékesítési árat. Ha viszont kisebb a napon belüli árkülönbség, a PV önmagában is stabilabb bevételi lábat biztosíthat. A két eszköz együtt tehát természetes fedezetet képezhet egymás piaci kockázataira.
A kolokációs modell logikája alapján jól látható, hogy a kombinált PV + BESS struktúra kiegyensúlyozottabb megtérülési profilt eredményezhet, mint a standalone megoldások. Nem feltétlenül biztosít kiugró hozamot minden piaci helyzetben, ugyanakkor csökkentheti annak kockázatát, hogy a projekt jövedelemtermelő képessége egy kedvezőtlenebb árkörnyezetben jelentősen romoljon.
Banki finanszírozói szemmel ez különösen fontos, mert finanszírozhatóság szempontjából nem feltétlenül az a legvonzóbb projekt, amely egy optimista piaci forgatókönyv mellett a legmagasabb hozamot mutatja, hanem az, amely kedvezőtlenebb árkörnyezetben is képes stabil adósságszolgálati képességet felmutatni.
Szerzők: Kovaloczy Áron, Csellár Anna, Jeles Áron
Kovaloczy Áron
DLA Piper Business Advisory
Kovaloczy Áron
Csellár Anna
DLA Piper Business Advisory
Csellár Anna
Jeles Áron
DLA Piper Business Advisory
Jeles Áron
Kapcsolódó tartalmaink
Egy integrált erőművi engedélyezés lehetőségei Magyarországon
A 2026. április 12. napján 16 év után kormányváltás következett be Magyarországon. Az ország irányítását az energiaszektor szempontjából kritikus helyzetben kellett átvennie az új kormánynak, tekintettel a világ energiaellátásának és ellátásbiztonságának folyamatos kitettségére a nemzetközi konfliktusok és válságok kapcsán.
PV és BESS projektek finanszírozhatósága: miért lehet a kolokáció az optimális megoldás?
A naperőművi (PV) kapacitások az elmúlt évtizedben nagyléptékben épültek ki Magyarországon és a 2030-ra kitűzött energia stratégiai cél alapján további bővülés várható. A naperőművek térnyerése jelentős mértékben támogatja az energiaátmenetet, ugyanakkor új rendszerirányítási és pénzügyi kihívásokat is teremt.
A kiszámítható szabályozás és a stabil bevételi modellek vonzzák az energiatárolói beruházásokat
A DLA Piper „Capital Unlocks Capacity” című nemzetközi kutatása szerint az energiatárolási piac néhány év alatt a korai fejlődési szakaszból érett, intézményesült befektetési kategóriává fejlődött. A felmérés alapján a befektetők ma már nem elsősorban önálló tárolókapacitásokat keresnek, hanem olyan hibrid vagy kolokált projekteket, ahol kiegyensúlyozottabb a kockázati profil, kiszámítható a szabályozási környezet, és stabil bevételi struktúrák állnak rendelkezésre.
Források:
*MAVIR
**MEKH
***HUPX
****MAVIR
*****MAVIR