A Kormány 2026. évi őszi törvényalkotási programja alapján úgy tűnik, hogy újabb fordulóponthoz érkezett a jogi személyek egységes nyilvántartásának reformja. Egyelőre nincs információ arról, hogy milyen halasztás várható, és arról sem, hogy az új alapokra helyezett koncepció marad-e. Az is kérdéses, hogy a jelenlegi kormány támogatja-e egyáltalán a törvényjavaslatot, vagy az egész reform ismét lekerül a napirendről. A programban szerepel a jogi személyek nyilvántartásáról szóló 2025. évi LIX. törvény, valamint a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló 2025. évi LX. törvény halasztására vonatkozó törvényjavaslat is. A halasztás hátteréről Török Balázs, a DLA Piper Hungary Társasági jogi és M&A csoportjának ügyvédje készített összefoglalót.
A két törvényt az Országgyűlés már 2025-ben elfogadta, és azok hatálybalépése eredetileg 2027. január 1-jével történt volna. A törvényalkotási program indokolása szerint azonban a hatálybalépésig az informatikai felkészülés nem biztosítható és a kapcsolódó jogalkotási feladatok is csak kis részben előkészítettek.
A reform a jelenlegi, külön eljáráson alapuló megoldások helyett a cégek, civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezeti formák esetén egységes nyilvántartási rendszer létrehozását célozza. Már nem ez az első ilyen irányú próbálkozás, hiszen korábban már elfogadásra került a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény is, amely végül nem lépett hatályba.
Hatósági nyilvántartás, bírósági kontroll: az átalakuló szerepkörök rendszere
Az új szabályozás egyik legfontosabb újdonságaként a nyilvántartási ügyek a jelenlegi bírósági eljárás helyett közigazgatási hatósági eljárássá alakulnának. Az egységes nyilvántartást egy erre kijelölt hatóság vezetné és az eljárásban az általános közigazgatási rendtartás lenne háttérszabályként alkalmazandó. Ezzel a nyilvántartás regisztratív jellege kerülne előtérbe, a döntéshozatal pedig főszabály szerint automatikusan zajlana. Ezáltal az egyes eljárások rendkívül rövid időn belül, emberi közreműködés nélkül, informatikai és formai ellenőrzéssel történhetnének. Különösen az automatikus döntéshozatalra tekintettel, az eljárásban a jogi képviselők törvényességi szempontú ellenőrzésének jelentősége kifejezetten felértékelődik. A nyilvántartáshoz kapcsolódóan új nyilvántartási portál létrehozása is szerepelt a halasztásra kerülő nyilvántartási törvényben.
A reform másik fontos eleme a bírósági feladatkörök újragondolása. A nyilvántartási feladatok és a bírósági jogkörbe illeszkedő törvényességi kontroll feladatok szétválasztása kifejezett célként jelent meg. Ennek megfelelően a bíróságok szerepe elsősorban a bejegyzést követő törvényességi felügyeletben, a kényszertörlési eljárásokban és a végelszámolással összefüggő eljárásokban maradna meghatározó.
A halasztás háttere
A mostani törvényalkotási program alapján nem pusztán egy technikai halasztásról lehet szó, hanem arról is, hogy az egységes jogi személy nyilvántartás bevezetése továbbra is jelentős informatikai, intézményi és jogalkotási előkészítést igényel.
Az egységes nyilvántartási koncepció továbbra is előremutató cél, azonban a jogalkotóra jelentős teher fog hárulni, mert a halasztásra került egységes jogi személy nyilvántartáshoz kapcsolódó törvény több kiemelt kérdésben is további jogszabályok megalkotását feltételezi.
A csúszás mellett is érvényesülő reformelemek
A törvényalkotási program érinti a jelenlegi cégeljárásokra vonatkozó szabályokat is. A tervezett módosítások között szerepel az egységes jogi személy nyilvántartás egyes újításainak átvétele, ezáltal rövidebb határidők várhatóak: a cégeknek 15 munkanapon belül kell bejelenteniük a változásokat, a cégbírósági bejegyzésre pedig 10 munkanap fog rendelkezésre állni, ami kivételes esetben további 5 munkanappal meghosszabbodhat. Az adminisztratív terheket csökkentő újítás továbbá, hogy az Európai Unión belül az iratok mentesülnek az apostille (azaz nemzetközi hitelesítési tanúsítvány) alól a cégeljáráshoz kapcsolódóan.
Szerző: Török Balázs
Török Balázs*
Társasági Jogi és M&A csoport
Török Balázs
További tartalmaink
Egy integrált erőművi engedélyezés lehetőségei Magyarországon
A 2026. április 12. napján 16 év után kormányváltás következett be Magyarországon. Az ország irányítását az energiaszektor szempontjából kritikus helyzetben kellett átvennie az új kormánynak, tekintettel a világ energiaellátásának és ellátásbiztonságának folyamatos kitettségére a nemzetközi konfliktusok és válságok kapcsán.
PV és BESS projektek finanszírozhatósága: miért lehet a kolokáció az optimális megoldás?
A naperőművi (PV) kapacitások az elmúlt évtizedben nagyléptékben épültek ki Magyarországon és a 2030-ra kitűzött energia stratégiai cél alapján további bővülés várható. A naperőművek térnyerése jelentős mértékben támogatja az energiaátmenetet, ugyanakkor új rendszerirányítási és pénzügyi kihívásokat is teremt.
A kiszámítható szabályozás és a stabil bevételi modellek vonzzák az energiatárolói beruházásokat
A DLA Piper „Capital Unlocks Capacity” című nemzetközi kutatása szerint az energiatárolási piac néhány év alatt a korai fejlődési szakaszból érett, intézményesült befektetési kategóriává fejlődött. A felmérés alapján a befektetők ma már nem elsősorban önálló tárolókapacitásokat keresnek, hanem olyan hibrid vagy kolokált projekteket, ahol kiegyensúlyozottabb a kockázati profil, kiszámítható a szabályozási környezet, és stabil bevételi struktúrák állnak rendelkezésre.