«

»

Print this Post

Elektromos autótöltés árazása – Melyik üzleti modell lesz a befutó?

Magyarországon az elektromos gépjárművek közterületen való töltése jellemzően egyelőre ingyenesen, az egyes szolgáltatók és önkormányzatok közcélú töltőpontjain keresztül történik. Nyilvánvaló, hogy ez nem maradhat így, hiszen a piaci szereplők csak abban az esetben vesznek majd részt a töltőállomások villamos energiával való ellátásában, amennyiben ennek körében profitot tudnak realizálni. De vajon melyik üzleti modell lesz a befutó az elektromos töltőállomások üzemeltetésének területén?

A közelmúltig publikált adatok alapján a Magyarországon használatban lévő elektromos töltőállomások száma 200 körüli. Nemrégiben a Kormány támogatási programot indított a töltőinfrastruktúra fejlesztése érdekében, melynek körében az önkormányzatok és állami tulajdonú intézmények normális és nagykapacitású töltőállomások létesítésére, valamint elektromos gépjárművek beszerzésére pályázhatnak. A közzétett kormányzati tervek szerint az autópályák mentén, illetve a megyei jogú városokban telepített mintegy 150 villámtöltő berendezés fogja képezni a hazai elektromobilitási töltőinfrastruktúra alapját. Fontos, hogy az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló 2014/94/EU Irányelv alapján az itthon telepített töltőállomásoknak kompatibilisnek kell lenniük az Európai Unió más országaiban működő töltőkkel annak érdekében, hogy az európai rendszer „roaming” szolgáltatások keretében is igénybe vehető legyen a felhasználók által.

 

  1. Az elektromos gépjárművek töltésének árazási módozatai

A benzinkutakon autóikat benzinnel vagy gázolajjal megtankoló felhasználók könnyen eligazodnak az ár- és mennyiség adatokon, mivel az üzemanyag értékesítése a jól ismert forint/liter alapon, egységes standardok alapján, könnyen összehasonlítható árakon történik. De mi a helyzet az elektromos hajtású gépjárművek töltésével, illetve például a kilowattóra (kWh) alapú elszámolással? Ezen a téren korántsem ilyen tiszta a kép. A jelenleg működő elektromos töltőállomások nem képeznek egységes rendszert, többféle üzleti megoldás él egymás mellett, és valószínűleg a felhasználói preferenciák alapján fog eldőlni, hogy melyik üzleti modell lesz az uralkodó ebben a piaci szegmensben.

Világszerte jelenleg az alábbi elszámolási módozatokkal találkozhatunk a közúti elektromos gépjárművek töltése körében:

  • az elektromos töltők egy része óra vagy perc alapú elszámolást alkalmaz, amely nem veszi figyelembe, hogy az adott elektromos gépjármű mennyi villamos energiát vesz fel egységnyi idő alatt;
  • más töltőállomások a kWh alapú elszámolást alkalmazzák;
  • vannak töltőállomások, ahol töltésenkénti díjat számítanak fel (‘per session fee’);
  • egyes töltőállomások havi vagy éves előfizetési díjat fizettetnek a felhasználókkal, melyet követően korlátlan mennyiségű villamos energia tölthető a gépjárműbe (‘all-you-can-eat model’);
  • van, ahol a töltőhely elfoglalásáért külön díjat kérnek;
  • és végül vannak az ingyenesen használható töltőállomások, amelyek használatához gyakran egy kötelezően alkalmazandó mobil applikáció kapcsolódik.

Az elektromos gépjárművek elterjedésével a felhasználók számára elsődleges fontosságú lesz a fenti árazási mechanizmusok megértése, főleg abban az esetben, ha a különböző elektromos töltők üzemeltetői különböző árazási és elszámolási módszereket fognak alkalmazni. Az alábbiakban vázlatosan ismertetjük a főbb árazási megközelítések jellemzőit.

1.1       „Perces” elszámolás

Azon töltőállomások közül, amelyek díjat számítanak fel, meglepő módon a legtöbb idő alapú elszámolást alkalmaz a kWh alapú elszámolás helyett. Ennek alapján – ha a veszteséget elhanyagolhatónak tekintjük – a standard 6,6 kW-os kapacitású töltővel rendelkező elektromos gépjárműbe egy óra alatt 6,6 kWh villamos energia tölthető be. Ha az egyszerűség kedvéért azt mondjuk, hogy 100 forint egy óra töltés, akkor a 100 forintot elosztva 6,6-tal 15 forintot fizettünk egy kWh villamos energiáért. Azonban néhány elektromos gépjármű és a plug-in hybridek jelentősen része 3,3 kW-os töltővel rendelkezik a standarddá vált 6,6 kW-os berendezéstől eltérően. A perces elszámolás ez esetben azt jelenti, hogy azonos árért csak feleannyi villamos energiát vesz át a 3,3 KW-os töltővel rendelkező gépjármű, így ez az elszámolási módozat kedvezőtlen az ilyen gépjárművek tulajdonosai számára.

Vannak olyan külföldi példák is, hogy a töltőállomás számlálója addig „forog”, amíg a gépjármű csatlakoztatva van a töltőhöz. Ez esetben előfordulhat, hogy az akkumlátor már teljesen feltöltésre került, de mivel a gépjármű még csatlakoztatva van a töltőállomáshoz, a számla tovább növekszik a perces elszámolás miatt.

1.2       kWh alapú elszámolás

A kWh alapú elszámolás esetén a gépjárműbe töltött villamos energia mennyisége után fizet díjat a felhasználó. Ez az árazási mechanizmus jelenik meg a lakossági villamosenergia-fogyasztás körében is, így talán ez lenne a legjobban követhető árazási megoldás a hazai felhasználók számára. Kérdés, hogy az általános villamos energia tarifákhoz hasonlóan lesz-e eltérő ár a közúti töltőállomásokon annak alapján, hogy csúcsidőszakban, völgy vagy mélyvölgyidőszakban (az éjszakai órákban) töltjük a gépjárművünket.

1.3       Töltésenkénti elszámolás

Külföldön egyes gyorstöltők esetén gyakori a töltésenkénti elszámolás is, amely általában egy töltés céljából való csatlakozás díját jelenti függetlenül a betöltött villamos energia mennyiségétől. Ilyen elszámolás esetén kedvezményt járhat abban az esetben, ha a fogyasztó egy bizonyos tagsági- vagy időszakos átalánydíjat fizet a töltőhálózat részére.

1.4       Otthoni töltés

Az otthoni töltés során a felhasználó értelemszerűen a lakossági tarifán fizeti meg az elektromos járművébe töltött villamos energia ellenértékét, így a fogyasztás és ennek költsége könnyen nyomon követhető. Az otthoni töltés – mivel nem kerül közbeiktatásra egy elektromos töltőt üzemeltető vállalkozás – valószínűleg mindig olcsóbb lesz, mint a közterületi töltés, azonban sokkal több időt vesz igénybe, mint egy villámtöltő használata.

1.5       Ingyenes töltés

Valamennyi alternatíva közül a felhasználó számára nyilvánvalóan az ingyenes töltés a legkedvezőbb.

Példaként említhető, hogy a Tesla Supercharger töltőállomások ingyenesek a Tesla gépjárművek tulajdonosai számára, itt viszont a tulajdonosok a gépjármű árában, illetve adott esetben a nagyobb teljesítményű akkumlátor (85 kWh) árában előre megfizetik a Supercharger töltőállomás használatának díját. Vannak olyan külföldi példák is (Texas, USA), hogy a közműszolgáltató éjszaka adja ingyen az áramot elektromos gépjárművek töltésének céljára. Magyarországon eddig egyes önkormányzatok, illetve a nagyobb villamosenergia-szolgáltatók létesítettek ingyenesen használható elektromos töltőket.

A fenti árazási módozatok értékelése mellett természetesen a fogyasztóknak azt is számításba kell venniük az elektromos gépjárművük megvásárlásakor, hogy az mennyi kWh energiát „fogyaszt” 100 km megtételekor. Illetve az is mérlegelendő – a környezetvédelmi szempontoktól függetlenül –, hogy az elektromos gépjármű magasabb vételára és a töltés költségei hogyan viszonyulnak a hagyományos gépkocsik költségeihez.

 

Permanent link to this article: http://blogs.dlapiper.com/advocatus/?p=2060