«

»

Print this Post

METÁR – prémium típusú támogatásra irányuló pályázati eljárások

 

gabor-simon-low-newA hazai energetikai befektetések iránt érdeklődők a szélenergia termelési kvóták tekintetében kiírt pályázat 2010-ben történt visszavonása óta várnak arra, hogy komolyabb volumenű beruházásokat hajthassanak végre a megújuló energia termelési szegmensben. A várakozások szerint a 2017. évben végre sor kerülhet a régóta tervezett fejlesztésekre, mivel idén életbe lép a megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés új támogatási rendszere (“METÁR”), melynek keretében támogatás – meghatározott kivételektől eltekintve – alapvetően már csak versenyeztetési eljárás keretében nyújtható.[1] A METÁR prémium típusú támogatásokra épülő új rendszerben az erőművek a piacon maguk értékesítik a villamos energiát, a havonta utólag meghatározott piaci referencia ár (HUPX átlagár) kerül kiegészítésre a támogatott árra. Az alábbiakban a nemrég kihirdetett, a prémium támogatási eljárások részletszabályait megállapító NFM rendelet[2] (a „Rendelet”) potenciális befektetők szempontjából fontosabb rendelkezéseit ismertetjük.

1. A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS CÉLJA

A METÁR prémium támogatások iránti pályázati eljárás célja több szempontú, amennyiben egyszerre kívánja

  1. ösztönözni a megújuló energiaforrások felhasználásával történő villamosenergia-termelést érintő új beruházásokat, illetve növelni a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia részarányát;
  2. megvalósítani a támogatási jogosultságok üzemgazdasági és nemzetgazdasági szempontból hatékony, átlátható, befolyásmentes és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szétosztását, valamint
  3. elősegíteni a fejlesztéspolitikai célok megvalósulását.

A pályázatok értékelése során azok a pályázók nyernek majd el prémium támogatást, amelyek a piaci villamos energia árhoz képest a legkisebb támogatási összeg igényű pályázatokat nyújtották be.

A Rendeletben foglalt célok alapján olyan megújuló energiaforrást hasznosító erőműegységekkel lehet majd pályázni működési támogatásra, amelyek

  1. új beruházás révén létesülnek, vagy
  2. olyan meglévő erőműegységek, amelyek jelentős – az eredeti kezdeti beruházási költség 50%-át meghaladó költségű – felújításon vagy fejlesztésen esnek át.

Szélerőművek vonatkozásában a pályázaton való részvételhez a Rendelet azt a többletkövetelményt írja elő, miszerint pályázaton csak olyan szélerőművek indulhatnak, amelyek a szélerőmű-kapacitás létesítésére irányuló pályázati eljárásról szóló miniszteri rendelet[3] szerinti pályázaton elnyert létesítési jogosultsággal is rendelkeznek.

A pályázati eljárás teljes lebonyolítását (hirdetmény készítése, közzététele, kiírási dokumentáció kidolgozása, pályázatok értékelése) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a “Hivatal“) látja el, így a lehetséges pályázók az eljárás során végig a Hivatallal állnak kapcsolatban, valamint a pályázaton elnyert esetleges jogosultságokat és kötelezettségeket – a Rendelettel összhangban – szintén a Hivatal jogosult megállapítani, illetve megfelelő végrehajtásukat ellenőrizni.

 

2. A PÁLYÁZATI KIÍRÁS: MENNYISÉG, ÁRKORLÁT, KIZÁRÁS

A Hivatal a pályázatokat a nemzeti fejlesztési miniszter (a “Miniszter“) felkérésére írja ki. A Miniszter még a pályázatok kiírását megelőzően meghatározza a pályázati kiírás fontosabb elemeit, korlátait, melyeken túlmenően más korlátok nem érvényesíthetőek a pályázaton beszerzendő mennyiségek, a kiosztható éves új támogatások, és a benyújtott ajánlati árak vonatkozásában. A pályázati kiírás Miniszter által előzetesen meghatározandó elemei az alábbiak:

  1. a pályázható termelési mennyiség és a hozzá kapcsolódó, kiosztható éves új támogatásra vonatkozó esetleges korlát,
  2. az egyes termelési technológiák pályázaton nyertessé nyilvánítható legalacsonyabb és legmagasabb mennyiségeire vonatkozó korlátok, valamint a legalacsonyabb mennyiségekhez tartozó, kiosztható éves új támogatásra vonatkozó esetleges korlátok,
  3. az egyes elosztói területekhez tartozóan nyertessé nyilvánítható legmagasabb termelési mennyiségekre vonatkozó esetleges korlátok az időjárásfüggő technológiák (nap- és szélenergia) vonatkozásában,
  4. a teljes pályázatra vagy az egyes termelési technológiákra vonatkozó legmagasabb ajánlati ár,
  5. a kereskedelmi üzem kezdetére vonatkozó határidők valamennyi pályázóra, vagy az egyes technológiákra vonatkozóan.

A pályázati eljárás során csak a pályázati kiírásban meghatározott mennyiségi korlátok eléréséig fogadhatók el ajánlatok, a pályázatokhoz megadott ajánlati árak sorrendjében, a legmagasabb ajánlati árnál magasabb ajánlatok pedig nem vehetőek figyelembe. A pályázati kiírás a megújuló energiaforrásból előállított, közcélú hálózatba betáplált villamos energia éves mennyiségét veszi alapul, amelynek mértékegysége kWh. Az adott évben kiosztható új éves támogatási jogosultságokra vonatkozó aktuális korlátokat a Rendelet 1. sz. melléklete szerinti alábbi táblázatok tartalmazzák:

 

  1. Kötelező átvétel címén kiosztható új támogatási jogosultságok korlátai

 

A B C D E F
1 2017 2018 2019 2020 2021
2 Maximálisan kiosztható éves új támogatás 20 milliárd forint 20 milliárd forint csökkentve a 2017. évben kiosztott jogosultságokhoz tartozó éves új támogatásokkal 20 milliárd forint csökkentve a 2017. és 2018. évben kiosztott jogosultságokhoz tartozó éves új támogatásokkal 20 milliárd forint csökkentve a 2017-2019. évben kiosztott jogosultságokhoz tartozó éves új támogatásokkal 20 milliárd forint csökkentve a 2017-2020. évben kiosztott jogosultságokhoz tartozó éves új támogatásokkal

 

  1. Pályázati eljárás nélkül kiosztható, prémium típusú, új támogatási jogosultságok korlátai

 

A B C D E F
1 2017 2018 2019 2020 2021
2 Maximálisan kiosztható éves új támogatás 10 milliárd forint 10 milliárd forint csökkentve a 2017. évben kiosztott jogosultságokhoz tartozó éves új támogatásokkal 10 milliárd forint csökkentve 2017. és 2018. évben kiosztott jogosultságokhoz tartozó éves új támogatásokkal 10 milliárd forint csökkentve a 2017-2019. évben kiosztott jogosultságokhoz tartozó éves új támogatásokkal 10 milliárd forint csökkentve a 2017-2020. évben kiosztott jogosultságokhoz tartozó éves új támogatásokkal

 

  1. Barna prémium címén kiosztható új támogatási jogosultságok korlátai

 A barna prémium mértéke (a biomasszát vagy biogázt felhasználó, már működő erőmű fennmaradásának támogatása) nem lehet magasabb, mint a METÁR kormányrendelet[4] 1. melléklet 3. pont szerinti árnak (31,77 Ft/kWh) a METÁR kormányrendelet 3. melléklet szerinti aktuális indexált értékének[5] 50%-a.

 

  1. Pályázati eljárásban kiosztható új támogatási jogosultságok korlátai

 

A B C D E F
1 2017 2018 2019 2020 2021
2 Maximálisan kiosztható éves új támogatás 15 milliárd forint 15 milliárd forint csökkentve a 2017. évben kiosztott jogosultságokhoz tartozó éves új támogatásokkal 15 milliárd forint csökkentve a 2017. és 2018. évben kiosztott jogosultságokhoz tartozó éves új támogatásokkal 15 milliárd forint csökkentve a 2017-2019. évben kiosztott jogosultságokhoz tartozó éves új támogatásokkal 15 milliárd forint csökkentve a 2017-2020. évben kiosztott jogosultságokhoz tartozó éves új támogatásokkal

 

A kötelező átvétel és a pályázati eljárás alá nem tartozó zöld prémium típusú támogatás esetében a fenti táblázatok szerinti korlátok eléréséig a kérelmeket beérkezési sorrendben kell elbírálni. Az induló támogatott ár nem lehet magasabb a METÁR kormányrendelet 1. melléklet 3. pont szerinti árnak (31,77 Ft/kWh) a METÁR kormányrendelet 3. melléklete szerint indexált aktuális értékénél. A METÁR kormányrendelet szerinti kötelező átvétel és prémium típusú támogatás támogatástartalma[6] vállalkozásonként és beruházási projektenként nem haladhatja meg a 4,5 milliárd forintot. Végül pedig a Hivatal támogatási időtartamra vonatkozó számításaiban a megtérülési ráta nem haladhatja meg a releváns swapkamatláb 100 bázisponttal növelt összegét sem[7].

A fenti korlátokra is tekintettel a Hivatal elkészíti a kiírási dokumentációt, valamint hirdetményt tesz közzé magyar és angol nyelven (a pályázati eljárás nyelve azonban a magyar, idegen nyelvű beadvány esetén hiteles magyar fordítás szükséges) a saját honlapján, az Európai Unió Hivatalos Lapjában (ezt kell a hirdetmény közzététele napjának tekinteni), valamint legalább két országos napilapban. A kiírási dokumentációt legalább a pályázat benyújtási határideje előtt három hónappal közzé kell tenni a megfelelő tartalommal, vagyis fel kell tüntetni a kiírási dokumentáció elérhetőségét, a pályázat benyújtásának módját és határidejét, a kiíró megnevezését, valamint a kiírás tárgyát.

Fontos továbbá megemlíteni, hogy a Rendelet a pályázókkal szemben részletesen körülírt kizáró okokat határoz meg, a pályázók pedig kötelesek nyilatkozni arról, hogy ezen kizáró okok velük szemben nem állnak fenn. A kizáró okok rendszere és jogkövetkezményei leginkább a közbeszerzési eljárások kapcsán alkalmazott kizáró okokhoz hasoníthatók, így a kizárás kérdése az ott megismert eljárásrend alapulvételével került szabályozásra a Rendeletben is.

 

3. A PÁLYÁZAT ÉRTÉKELÉSE

A Hivatal a pályázatok pályázati feltételeknek való megfelelőségét és értékelésének előkészítését egy előzetesen felállított öttagú értékelő bizottsággal (az “Értékelő Bizottság“) vizsgáltatja meg. Az Értékelő Bizottság elnöke a Hivatal elnöke, további tagjai pedig a Miniszter által kijelölt személy és a Hivatal három képviselője.

A pályázati feltételeknek megfelelő ajánlatok közül a nyertes pályázatokat az induló támogatott árra vonatkozó ajánlatok növekvő sorrendjének megfelelően kell meghatározni. A pályázati eljárás nyertesei az ajánlati árukkal azonos induló támogatott ár alapján jogosultak támogatásra.

 

4. A PÁLYÁZAT NYERTESEINEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

A pályázati eljárás nyertese jogosult és köteles a nyertes pályázatában foglaltaknak megfelelő tartalommal – a hatályos jogszabályokkal összhangban – új beruházás eredményeképpen a villamosenergia-termelési kapacitásokat üzembe helyezni vagy átalakítani és az eredményhirdetés napjától számítva a kiírási dokumentációban meghatározott időtartamon belül kereskedelmi üzembe helyezni. A nyertes pályázatban szereplő támogatási jogosultság a METÁR kormányrendelet szerinti indexáláson kívül kizárólag a figyelembe vett egyéb állami támogatások megváltozása esetén módosítható. Az elnyert támogatási jogosultság a Rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelés, illetve a Hivatal jóváhagyása alapján ruházható át.

A nyertes pályázóknak a pályázat eredményének kihirdetésétől számított 30 napon belül igazolniuk kell a kiírási dokumentációban meghatározott teljesítési biztosíték rendelkezésre állását, ellenkező esetben az ajánlati biztosítékot a Hivatal lehívja, és a pályázó elveszíti a támogatási jogosultságot.

Ha a nyertes pályázó által megvalósítandó erőműegység a kiírási dokumentációban meghatározott megvalósítási határidő

a) lejártáig nem kezdi meg a kereskedelmi üzemét, úgy a teljesítési biztosíték fel nem szabadított részét a Hivatal lehívja, azt a pályázó elveszíti,

b) lejártát követő egy éven belül sem kezdi meg a kereskedelmi üzemét, úgy a pályázó elveszíti a projektre vonatkozó támogatási jogosultságát, és a Rendelet szerinti pályázaton 3 évig nem indulhat.

Egy telephely tekintetében csak egy pályázó ajánlata fogadható el nyertesként, a pályázatban bemutatott erőműegység telephelyének módosítása pedig csak az induló támogatott ár 1 Ft/kWh mértékű csökkentése ellenében lehetséges.

 

[1] az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2014. június 28-án megjelent az Iránymutatás a 2014–2020 közötti időszakban nyújtott környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról tárgyú, 2014/C 200/01 szám alatti bizottsági közlemény (126) bekezdése

[2] a nemzeti fejlesztési miniszter 62/2016. (XII. 28.) NFM rendelete a megújuló energiaforrásból származó villamos energia termelési támogatások korlátairól és a prémium típusú támogatásra irányuló pályázati eljárásról

[3] a nemzeti fejlesztési miniszter 61/2016. (XII. 28.) NFM rendelete a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet módosításáról és az egyes energetikai működési támogatások finanszírozásához kapcsolódó, valamint az energetikai auditokkal kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályok hatályon kívül helyezéséről

[4] 165/2016. (VI. 23.) Korm. rendelet a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról

[5] a tárgyévet megelőző év kötelező átvételi vagy támogatott ára és a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőző évre vonatkozóan havonta közzétett, az előző év azonos hónapjaihoz viszonyított fogyasztói árindex 1% pontos hatékonyságjavítási tényezővel csökkentett értékének átlaga.

[6] a támogatástartalom kiszámításának módját a Rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza

[7] a releváns swapkamatláb azon pénznem swapkamatlába, amelyben a támogatást nyújtják a támogatott létesítmény amortizációs időszakának megfelelő lejárattal; ehhez lásd Rendelet 18. § (4) bekezdés és 651/2014/EU bizottsági rendelet 43. cikk (6) bekezdés

 

Szerzők: Simon Gábor és Szeredi Kristóf

Permanent link to this article: http://blogs.dlapiper.com/advocatus/?p=1998